Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-17 / 166. szám
2 2012. JÚLIUS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Félpályás lezárás tiltakozásul a rossz út miatt Szentmiklóson Füzetbe írt hitelek a vásárlóknak szegénység Kistelepüléseken még néhol odaadják az élelmiszert hozómra ► Folytatás az 1. oldalról demonstráció Éjszaka sem lehet ablakot nyitni és nyugodtan pihenni a nagy zaj miatt- fogalmazott a Hírlapnak Molnár Lászlóné polgármester, aki az utóbbi években folyamatosan lobbizott az illetékes szerveknél az út javításáért, ám beteljesületlen ígéreteken túl mást nem kapott. A megyei közútkezelővel történt utolsó egyeztetésen a település vezetősége azt az ígéretet kapta, hogy a vésztározóhoz az építésanyagot szállító járművek a Heves és Pély közötti- hasonlóan rossz állapotban lévő - utat használják, ám pénteken még mindig nyolc teherautót fotóztak le Tarnaszent- miklós belterületén. Hétfőn reggel ugyan egy sem érkezett, ám a helyieken ez már nem segít, mivel gyakorlatilag járható út nélkül maradtak. ■ SZ. R. Ilyen se volt még: törpegébre leltek a Tiszában új faj A közelmúltban egy olyan halfaj került elő a Ti- sza-tóból, amilyet még se a tározóban, se a folyóban nem észleltek. A Tisza új faja egy törpegéb. A Magyar Haltani Társaság a Tiszafüredi Halas Napojt keretében július 13-#p r tudományos konferenciát rendezett a helyi Balneum Hotelben. Itt jelentették be, hogy dr. Harka Ákos és munkatársai olyan halfajra bukkantak a Tisza-tóban, amely ott újnak számít. A Tisza új hala valószínűleg az a kaukázusi törpegébként (Knipowitschia caucasica) azonosított faj, amelyet egy 2009-ben fogott szamosi példány alapján elsőként Halasi-Kovács Béla és Antal László írt le a Kárpát-medencéből. Még tisztázatlan, hogy a Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos hal hogyan került a Tisza vízrendszerébe. A mindössze másfél évig élő és maximálisan három centis testhosszt elérő hal még csalinak is kicsi. ■ S. P. A szegénység közepette a boltosok kölcsönnyújtással igyekeznek megtartani, segíteni vásárlóikat. Reménykednek, hogy visszakapják a pénzt. Joó Zsuzsanna - Tóth Balázs A kisboltokban lévő hitelezés, ha lehet, még aktuálisabb, mint valaha. A mélyszegénységben élő családok egyre nagyobb része veszi igénybe az üzlettulajdonosok ilyen irányú segítségét. A hitelezési gyakorlatok sokszínűek, egy valami azonban közös bennük: az adóhatóság biztosan nem díjazná ezeket. Több észak-hevesi településen is megszokott például, hogy hozómra vihetik el a cukrot, tésztát, a különböző élelmiszerféleségeket. Az egyik ottani üzlet tulajdonosa a Hírlapnak ugyanakkor elmondta, csakis a megbízható ismerősök, barátok élhetnek ezzel a lehetőséggel, az ő családjuk megélhetését próbálják segíteni ilyen módon, így ki tudják húzni a következő fizetésig, vagy juttatásig. Persze, a hitel korántsem korlátlan, legfeljebb tízezer forint lehet, ám a mai világban ez is nagy pénzt jelent. A környéken kevés a munka, nagy a sze■ Gyakran kérik a tartozók az üzletekben, hogy élelmiszerért cserébe dolgozhassanak. génység. Valaki nem is tudna törleszteni máshogyan, mint természetben. Gyakran kérik, hogy élelmiszerért cserébe dolgozhassanak. Természetesen a jelenség egész Magyarországra jellemző, s nagyvárosokban, így Egerben is elő-előfordul, hogy az apróbb tartozásokat vezetik egy füzetben, aztán az illető, aki fennmaradt néhány száz forinttal, másnap beviszi az eladónak. Ezt is nyilvánvalóan csak a rendszeresen, naponta visszajáró vevők tehetik meg, szinte kizárólag a kisboltokban.- Közmunkás vagyok, az asz- szony meg otthon van gyesen a gyerekkel - meséli a Tiszazugban élő férfi, István. - Hetvenezer forintból élünk, ez kevés Az a bizonyos füzet, amiben a kölcsönöket vezeti a boltos. Csak azoknak van benne hely, akik biztosan meg is adják a hitelbe elvitt termék árát. a jóllakáshoz, az éhenhaláshoz meg sok. Mire kifizetjük a közüzemi számlákat, alig marad viszont élelmiszerre. Ilyenkor megyek Lacihoz, a boltoshoz, aki hajlandó hitelezni. így szerencsére, hó végén is tudok valami vacsorát tenni az asztalra. Aztán a következő hónapban kifizetem a tartozásomat, majd minden kezdődik elölről - teszi hozzá a férfi. A szintén Jász-Nagykun- Szolnok megyei Hunyadfalván az önkormányzati tulajdonban levő kisboltban kamatmentes hitelre vásároltak korábban az ott élők, a jelenlegi helyzetről azonban nem kívánt nyilatkozni Vékonyné Házi Eszter, a település polgármester asz- szonya.- Alapvető élelmiszereket, tejet, felvágottat, tiszjjí^z,ereket, mosóport, hypót, mosogató- szert, fűszereket vittek régebben az emberek - tudtuk meg a falu vezetőjétől. - Előfordult, hogy azonnal elfogyott az áru, miután azt meghozták, de miHitel van kocsmában, ruhaboltban is A fogyasztás felíratása nem csak a boltokban, hanem leginkább a kocsmákban gyakori, a törzsvendégek egyik „előjoga” ugyanis, hogy a két üveg sörüket, egy pohár fröccsüket strigulázza a kocsmáros. Aztán, ha már túl sok van a rovásukon, akkor például fizetésnapokon rendezik a cechet. A hitelezés azonban előfordul egri ruhaüzletben is. A tulajdonos elmondta, ő is csak jó ismerősöknek engedi meg azt, hogy hozómra vigyenek el egy-egy ruhadarabot. Akár azért, hogy otthon felpróbálják, megmutassák, akár pedig amiatt, mert akad, aki hónap végén lát meg egy szép darabot, s nem szeretné otthagyni, nehogy más elvigye. Egyszer volt csak rossz tapasztalata, néhány éve egy rendszeres vásárlója maradt adós 16 ezer forinttal, amelyet azóta sem vitt be. vel nagyon jó viszonyban vagyunk a szállítókkal, szinte azonnal pótolni tudtuk a hiányt - tette hozzá. Évekkel ezelőtt egy füzetbe írták a hitelesek listáját, és azt, ki, hány forinttal tartozik. Volt, aki aláírta, volt, aki nem/ de so- ha pem merült fel probléma az elszámolásnál. Már csak azért sem, mert a vásárlást igazoló blokkot minden esetben a leírtakhoz csatolták. Természetesen a falubeliek saját maguk is vezették, hogy ki mennyit vásárolt.- A munkanélküliség a legnagyobb probléma a településen - mondta Vékonyné Házi Eszter. - Minden évben foglalkoztatunk közcélú és közhasznú munkásokat, de ez nem oldja meg a gondokat. Mint arról korábban beszámoltunk, Tarnaszentmárián, a mindössze 240 lakost számláló faluban május 1-jén bezárt az egyetlen élelmiszer-üzlet. Aztán másfél hónappal később újra nyithatott az ABC a községben. Igaz, az önkormányzat is nagy segítséget nyújtott ebben, hiszen a vegyesboltnak otthont adó helyiséget ők újították föl, ezem kívül nem kérnek bérleti díjat, s a rezsi költségét is átvállalják egy esztendőre. Czipó László elmondta, az előző üzemeltetők is azért csuktak be a bokot,,mert hiteleztek a lakosságnak, akik nem tudtak törleszteni. - Tudomásom szerint több százezer forint kintlévőségük volt, amelyet nem tudtak behajtani, ezért képtelenek voltak folytatni tevékenységüket. Rossz hír: az új boltosunk nyitáskor ki is jelentette, nála nem lehet majd felírásra kapni semmit, mert ő is megégette már magát ezzel - fejtette ki a polgár- mester. vammxmm ■ Ön szokott-e manapság hitelbe vásárolni? _______ Sz avazzon hírportálunkon ,—• kedd 16 óráig: HE0L.hu Jr A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. lapozgass a fák alatt! E mottóval települtek ki az idei nyáron is a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosai az egri Érsekkertbe. Hétfőn és csütörtökön - ha az időjárás kedvező - délelőtt 10 és 12 óra között lehet megtalálni a játszótéren az olvasnivalókat. A program lényege az olvasás népszerűsítése. Határon átnyúló fogyasztóvédelem milliók Tavaly az esetek 60-70 százalékában sikerrel járt el az EFK Az Európai Fogyasztói Központ (EFK) 2011-ben végzett szakmai munkáját és a munkaprogram megvalósítását az Európai Unió a lehető legjobb minősítéssel, kiválóra értékelte. A hazánkban 2006 óta létező EFK legfontosabb feladatai közé tartozik a határon átnyúló fogyasztói panaszok megoldásában való ingyenes közreműködés és szakmai segítség- nyújtás, a felek közötti megállapodás elérése, valamint a fogyasztók tájékoztatása. A központ működtetésére a kormányzat 2011. január 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) jelölte ki. Az EFK-hoz tavaly 341 új, határon átnyúló panasz érkezett. Pintér István, az NFH főigazgatója elmondta: az EFK sikerét mutatja, hogy közreműködése - ha a fogyasztó igénye jogilag is alátámasztható és a fogyasztó nem bűncselekmény áldozata lett - 60-70 százalékában sikerre vezetett, így 2011-ben megközelítően 10 millió forint összegben érvényesítette sikeresen az európai (magyar és más uniós) fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit. A központ működésének Heves megyei vonatkozásai is vannak. Az EFK igazgatója, dr. Kriesch Attila példaként említette meg azt az esetet, amikor egy egri lakos egy máltai vállalkozás által üzemeltetett internetes aukciós honlapon vásárolt több terméket fix áras árveréses rendszerben. A termékek árát előre, a kiszállítás előtt kifizette, azonban a termékek nem érkeztek meg hozzá. A fogyasztó több próbálkozás ellenére sem tudta rendezni panaszát a vállalkozással, ezért kérte az EFK segítségét a termékek árának, azaz 1598 eurónak a visszatérítésében. Az EFK és máltai társszervezete közös közreműködésének köszönhetően a vállalkozás visszatérítette a teljes összeget. Egy másik példa szintén egy Egerben lakóhellyel rendelkező fogyasztóról szól, aki holland vállalkozástól rendelt hét ezüstérmét, de kifizetésük ellenére sem kapta meg azokat. A fogyasztó több alkalommal kísérelt meg kapcsolatba lépni a vállalkozással a szerződés teljesítése vagy a vételár visszatérítése érdekében, azonban nem járt sikerrel. A vállalkozás a későbbiekben már nem zárkózott el a vételár visszatérítésétől, de erre hosz- szú ideig mégsem került sor. Az EFK és holland társszervezete közös fellépésének eredményeképpen a vállalkozás végül is visszafizette a 424 eurós vételárat a fogyasztónak. ■ K. G.