Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-17 / 166. szám

2 2012. JÚLIUS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Félpályás lezárás tiltakozásul a rossz út miatt Szentmiklóson Füzetbe írt hitelek a vásárlóknak szegénység Kistelepüléseken még néhol odaadják az élelmiszert hozómra ► Folytatás az 1. oldalról demonstráció Éjszaka sem lehet ablakot nyitni és nyugod­tan pihenni a nagy zaj miatt- fogalmazott a Hírlapnak Molnár Lászlóné polgármester, aki az utóbbi években folya­matosan lobbizott az illetékes szerveknél az út javításáért, ám beteljesületlen ígéreteken túl mást nem kapott. A megyei közútkezelővel tör­tént utolsó egyeztetésen a tele­pülés vezetősége azt az ígéretet kapta, hogy a vésztározóhoz az építésanyagot szállító jár­művek a Heves és Pély közötti- hasonlóan rossz állapotban lévő - utat használják, ám pén­teken még mindig nyolc teher­autót fotóztak le Tarnaszent- miklós belterületén. Hétfőn reggel ugyan egy sem érkezett, ám a helyieken ez már nem se­gít, mivel gyakorlatilag járható út nélkül maradtak. ■ SZ. R. Ilyen se volt még: törpegébre leltek a Tiszában új faj A közelmúltban egy olyan halfaj került elő a Ti- sza-tóból, amilyet még se a tározóban, se a folyóban nem észleltek. A Tisza új faja egy törpegéb. A Magyar Haltani Társaság a Tiszafüredi Halas Napojt keretében július 13-#p r tudományos konferenciát ren­dezett a helyi Balneum Hotel­ben. Itt jelentették be, hogy dr. Harka Ákos és munkatársai olyan halfajra bukkantak a Tisza-tóban, amely ott újnak számít. A Tisza új hala valószínűleg az a kaukázusi törpegébként (Knipowitschia caucasica) azonosított faj, amelyet egy 2009-ben fogott szamosi pél­dány alapján elsőként Hala­si-Kovács Béla és Antal László írt le a Kárpát-medencéből. Még tisztázatlan, hogy a Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos hal hogyan került a Tisza vízrend­szerébe. A mindössze másfél évig élő és maximálisan három centis testhosszt elérő hal még csalinak is kicsi. ■ S. P. A szegénység közepette a boltosok kölcsönnyújtás­sal igyekeznek megtar­tani, segíteni vásárlóikat. Reménykednek, hogy vissza­kapják a pénzt. Joó Zsuzsanna - Tóth Balázs A kisboltokban lévő hitelezés, ha lehet, még aktuálisabb, mint valaha. A mélyszegény­ségben élő családok egyre na­gyobb része veszi igénybe az üzlettulajdonosok ilyen irányú segítségét. A hitelezési gyakor­latok sokszínűek, egy valami azonban közös bennük: az adó­hatóság biztosan nem díjazná ezeket. Több észak-hevesi települé­sen is megszokott például, hogy hozómra vihetik el a cukrot, tésztát, a különböző élelmiszer­féleségeket. Az egyik ottani üzlet tulajdonosa a Hírlapnak ugyanakkor elmondta, csakis a megbízható ismerősök, barátok élhetnek ezzel a lehetőséggel, az ő családjuk megélhetését próbálják segíteni ilyen módon, így ki tudják húzni a követke­ző fizetésig, vagy juttatásig. Persze, a hitel korántsem kor­látlan, legfeljebb tízezer forint lehet, ám a mai világban ez is nagy pénzt jelent. A környéken kevés a munka, nagy a sze­■ Gyakran kérik a tartozók az üzletekben, hogy élelmiszerért cserébe dolgozhassanak. génység. Valaki nem is tudna törleszteni máshogyan, mint természetben. Gyakran kérik, hogy élelmiszerért cserébe dol­gozhassanak. Természetesen a jelenség egész Magyarországra jellem­ző, s nagyvárosokban, így Eger­ben is elő-előfordul, hogy az ap­róbb tartozásokat vezetik egy füzetben, aztán az illető, aki fennmaradt néhány száz forint­tal, másnap beviszi az eladó­nak. Ezt is nyilvánvalóan csak a rendszeresen, naponta vissza­járó vevők tehetik meg, szinte kizárólag a kisboltokban.- Közmunkás vagyok, az asz- szony meg otthon van gyesen a gyerekkel - meséli a Tiszazug­ban élő férfi, István. - Hetven­ezer forintból élünk, ez kevés Az a bizonyos füzet, amiben a kölcsönöket vezeti a boltos. Csak azoknak van benne hely, akik biztosan meg is adják a hitelbe elvitt termék árát. a jóllakáshoz, az éhenhaláshoz meg sok. Mire kifizetjük a köz­üzemi számlákat, alig marad viszont élelmiszerre. Ilyenkor megyek Lacihoz, a boltoshoz, aki hajlandó hitelezni. így sze­rencsére, hó végén is tudok va­lami vacsorát tenni az asztalra. Aztán a következő hónapban kifizetem a tartozásomat, majd minden kezdődik elölről - teszi hozzá a férfi. A szintén Jász-Nagykun- Szolnok megyei Hunyadfalván az önkormányzati tulajdonban levő kisboltban kamatmentes hitelre vásároltak korábban az ott élők, a jelenlegi helyzetről azonban nem kívánt nyilat­kozni Vékonyné Házi Eszter, a település polgármester asz- szonya.- Alapvető élelmiszereket, te­jet, felvágottat, tiszjjí^z,ereket, mosóport, hypót, mosogató- szert, fűszereket vittek régeb­ben az emberek - tudtuk meg a falu vezetőjétől. - Előfordult, hogy azonnal elfogyott az áru, miután azt meghozták, de mi­Hitel van kocsmában, ruhaboltban is A fogyasztás felíratása nem csak a boltokban, hanem leg­inkább a kocsmákban gyakori, a törzsvendégek egyik „előjoga” ugyanis, hogy a két üveg sörü­ket, egy pohár fröccsüket stri­gulázza a kocsmáros. Aztán, ha már túl sok van a rovásu­kon, akkor például fizetésnapo­kon rendezik a cechet. A hitele­zés azonban előfordul egri ru­haüzletben is. A tulajdonos el­mondta, ő is csak jó ismerősök­nek engedi meg azt, hogy hozómra vigyenek el egy-egy ruhadarabot. Akár azért, hogy otthon felpróbálják, megmutas­sák, akár pedig amiatt, mert akad, aki hónap végén lát meg egy szép darabot, s nem szeret­né otthagyni, nehogy más elvi­gye. Egyszer volt csak rossz ta­pasztalata, néhány éve egy rendszeres vásárlója maradt adós 16 ezer forinttal, amelyet azóta sem vitt be. vel nagyon jó viszonyban va­gyunk a szállítókkal, szinte azonnal pótolni tudtuk a hi­ányt - tette hozzá. Évekkel ezelőtt egy füzetbe írták a hitelesek listáját, és azt, ki, hány forinttal tartozik. Volt, aki aláírta, volt, aki nem/ de so- ha pem merült fel probléma az elszámolásnál. Már csak azért sem, mert a vásárlást igazoló blokkot minden esetben a le­írtakhoz csatolták. Természe­tesen a falubeliek saját maguk is vezették, hogy ki mennyit vásárolt.- A munkanélküliség a leg­nagyobb probléma a települé­sen - mondta Vékonyné Házi Eszter. - Minden évben foglal­koztatunk közcélú és közhasz­nú munkásokat, de ez nem old­ja meg a gondokat. Mint arról korábban beszá­moltunk, Tarnaszentmárián, a mindössze 240 lakost szám­láló faluban május 1-jén bezárt az egyetlen élelmiszer-üzlet. Aztán másfél hónappal később újra nyithatott az ABC a köz­ségben. Igaz, az önkormány­zat is nagy segítséget nyújtott ebben, hiszen a vegyesbolt­nak otthont adó helyiséget ők újították föl, ezem kívül nem kérnek bérleti díjat, s a rezsi költségét is átvállalják egy esz­tendőre. Czipó László elmondta, az előző üzemeltetők is azért csuktak be a bokot,,mert hi­teleztek a lakosságnak, akik nem tudtak törleszteni. - Tu­domásom szerint több száz­ezer forint kintlévőségük volt, amelyet nem tudtak behajtani, ezért képtelenek voltak foly­tatni tevékenységüket. Rossz hír: az új boltosunk nyitáskor ki is jelentette, nála nem lehet majd felírásra kapni semmit, mert ő is megégette már ma­gát ezzel - fejtette ki a polgár- mester. vammxmm ■ Ön szokott-e manapság hitelbe vásárolni? _______ Sz avazzon hírportálunkon ,—• kedd 16 óráig: HE0L.hu Jr A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. lapozgass a fák alatt! E mottóval települtek ki az idei nyáron is a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosai az egri Érsekkertbe. Hétfőn és csütörtökön - ha az időjárás ked­vező - délelőtt 10 és 12 óra között lehet megtalálni a játszótéren az olvasnivalókat. A program lényege az olvasás népszerűsítése. Határon átnyúló fogyasztóvédelem milliók Tavaly az esetek 60-70 százalékában sikerrel járt el az EFK Az Európai Fogyasztói Központ (EFK) 2011-ben végzett szak­mai munkáját és a munkaprog­ram megvalósítását az Európai Unió a lehető legjobb minősítés­sel, kiválóra értékelte. A hazánkban 2006 óta létező EFK legfontosabb feladatai kö­zé tartozik a határon átnyúló fogyasztói panaszok megol­dásában való ingyenes közre­működés és szakmai segítség- nyújtás, a felek közötti meg­állapodás elérése, valamint a fogyasztók tájékoztatása. A központ működtetésére a kormányzat 2011. január 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) jelölte ki. Az EFK-hoz tavaly 341 új, határon átnyúló panasz érkezett. Pintér István, az NFH főigazgatója el­mondta: az EFK sikerét mutat­ja, hogy közreműködése - ha a fogyasztó igénye jogilag is alátámasztható és a fogyasztó nem bűncselekmény áldoza­ta lett - 60-70 százalékában sikerre vezetett, így 2011-ben megközelítően 10 millió forint összegben érvényesítette sike­resen az európai (magyar és más uniós) fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő va­gyoni igényeit. A központ működésének Heves megyei vonatkozásai is vannak. Az EFK igazgatója, dr. Kriesch Attila példaként említette meg azt az esetet, amikor egy egri lakos egy mál­tai vállalkozás által üzemelte­tett internetes aukciós honla­pon vásárolt több terméket fix áras árveréses rendszerben. A termékek árát előre, a ki­szállítás előtt kifizette, azon­ban a termékek nem érkeztek meg hozzá. A fogyasztó több próbálkozás ellenére sem tud­ta rendezni panaszát a vállal­kozással, ezért kérte az EFK segítségét a termékek árának, azaz 1598 eurónak a vissza­térítésében. Az EFK és máltai társszervezete közös közremű­ködésének köszönhetően a vál­lalkozás visszatérítette a teljes összeget. Egy másik példa szintén egy Egerben lakóhellyel rendelke­ző fogyasztóról szól, aki hol­land vállalkozástól rendelt hét ezüstérmét, de kifizetésük el­lenére sem kapta meg azokat. A fogyasztó több alkalommal kísérelt meg kapcsolatba lépni a vállalkozással a szerződés tel­jesítése vagy a vételár visszaté­rítése érdekében, azonban nem járt sikerrel. A vállalkozás a későbbiekben már nem zárkózott el a vételár visszatérítésétől, de erre hosz- szú ideig mégsem került sor. Az EFK és holland társszervezete közös fellépésének eredménye­képpen a vállalkozás végül is visszafizette a 424 eurós vétel­árat a fogyasztónak. ■ K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom