Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-03 / 154. szám

2012. JÚLIUS 3., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Vasárnap este Egerben muzsikált a Kaláka együttes. Örömzene volt ez, olyan zenészektől akik - mint azt hangsúlyozták - szeretetteljöttek Egerbe. Akartunk Egerben játszani fesztivál Három napig szólt a nagyszerű zene a téren és a várban HÍRSÁV Tájtörténetből jól szerepeltek az egriek EGER Az elmúlt héten ren­dezték meg a IX. Tájtörténeti Konferenciát „Történelmi emlékek a tájban” címmel Keszthelyen, ahol megye- székhelyünket három előadó - dr. Dobos Anna, az egri fő­iskola Környezettudományi Tanszék munkatársa, Baráz Csaba és Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazga­tóságtól - képviselte. A kon­ferenciát egynapos terep- gyakorlat követte, amelynek keretében Fenékpuszta és Zalavár régészeti és történel­mi emlékeivel ismerkedtek meg a résztvevők. ■ SZ. E. Újra dolgozik az alkotóközösség hatvan Idén is kitárta ka­puit a Hatvani Művésztelep. Nemcsak a helyi térségből, hanem a régióból is érkeztek alkotók az eseményre, akik egy hétig dolgoznak együtt. Az esemény témája idén Hat­vanban élő emberek, a kör­nyékbeli tájak, motívumok tükrözése. ■ SZ. E. Turnéra indul az Egres Néptánc Együttes egér Nem ért véget az évad az Eszterházy Károly Főisko­la Egres Néptánc Együttesé­nek. Legutóbb a Múzeumok éjszakáján lehetett látni őket az Egri Várban, most pedig rangos megmérettetésre készülnek, mivel fellépnek egy 'Olaszországi nemzetközi fesztiválon. Az együttes mű­vészeti vezetője, Bécsi Gyula elmondása szerint a főiskola 2003-ban alapított együttese ezzel elkezdte fölkészülését 10 éves évfordulójára, mely alkalomra több meglepetés­sel is készülnek. ■ SZ. E. Az Egres Néptánc Együttes Először csak belekóstolt, majd hatalmasat harapott az élményből Eger a 33. Kaláka Fesztiválon a hét végén. Folklór, kánikula és boldog pillanatok három napon át. Pócsik Attila- Nagy izgalommal és öröm­mel vártuk e napot. Szívünket széretetre, kezünket tapsra, lá­bunkat táncra készítettük - e szavakkal nyitotta meg múlt pénteken a Dobó téren a 33. Kaláka Fesztivált Habis László. A megyeszékhely polgármeste­re úgy fogalmazott: talán nem túlzás azt mondani, új időszá­mítás kezdődött mind a város, mind a fesztivál történetében. A városvezető mondatai után önfeledten tapsolt a megnyitó közönsége a Dobó téren, noha csütörtökön este már elkezdő­dött a programsorozat: Bélapát­falván a Ciszterci Apátságban csodás verskoncerten ünnepel­hetett a publikum. No, de tér­jünk vissza a pénteki napra. Az már kora reggel kiderült: nemcsak árusokkal és kéz­műves portékáikkal, de élettel is megtelik a város. Érkeztek sorban a hátizsákos turisták, régi Kaláka-lakók, s a helyiek érdeklődve keresték a prog­ramfüzetben: mit is jelent az, ha helybe jön Közép-Kelet Euró­pa legrégebbi folklór esemény- sorozata. Voltak, akik fanyalog­tak a Dobó téri körhinta láttán, ők bizonyára nem vették észre, hányán örültek a szerkezetnek. ■ Az egri vár remek helyszínnek bizonyult az esti önfeledt szórakozáshoz. tii-rnT. jwI tW Az igazi szórakozás a várban kezdődött. Kobzos Kiss Tamás népzenész és Erdal Salikoglu török énekmondó előadását kö­vetően Szalóki Ági és zenekara lépett színpadra, a publikum pedig igyekezett megismer­kedni mindazzal, amit a Kalá­ka Fesztivál jelent. Nos, az új a fesztivál alatt két kiállítás is nyílt Egerben. A Kis Zsinagógá­ban július 11-ig látogatható Szemadám György festőművész Madarak című tárlata az elne­vezéssel ellentétben nem termé­szetrajzi alkotások sora, hanem szimbólumok, afféle önarcké­pek. A Templom Galériában Blaskó Sándor szobrász és Pet­helyszín valóban új ízt adott mindennek. Nem volt sátor a közelben, ellenben szabadon értelmezhetővé vált a „Kérjük, ne lépjen a fűre” tábla: családok heveredtek a gyepre, s amíg a lurkók barátkoztak és szalad­gáltak, szépen fogyott az iste­ni rozéfröccs és kenyérlángos kombináció. Egyedül a bejutás okozhatott gondot: az északi kapu lezárása valóban zsákut­cát jelentett e pár napon. Azon­ban a Csík zenekar koncertjén - amelyen még égy Kaláka-fel­dolgozás is elhangzott - már senki nem panaszkodott. A zse­niális Budapest Klezmer Band- nek pedig az a pár csepp eső is segített, hogy mindenki számá­ra önfeledt legyen a nap. Szombaton Gyermekfesz­tivál kezdődött a forró téren, rás Mária keramikus Hűség őseinkhez című kiállítása pedig szerves egységként ad élményt a látogatónak július 22-ig. A for­róságban barátságosan hűvös terek dallal is megteltek, előbbi tárlaton a Kaláka, utóbbin a Muzsikás zenélt. Persze, érde­mes „csak" az alkotásokért is felkeresni a helyszíneket. este a Muzsikás együttes­től megtudtuk, az autentikus népzenét nem kottából olvas­sa ki az ember, hisz az olyan, mintha valaki fotóról szeretne megtanulni táncolni. Amikor pedig Ferenczi György „füttye csibészes” lett, a hétvége talán legjobb bulija kerekedett ki. Az utolsó napra maradt a Ka­láka együttes, amelynek tagjai Kosztolányit idézve hívtak ját­szani mindenkit, majd az „eső­űző” Vujicsics bírta mozgásra a publikumot. Ám a karszalag és a remek muzsikák önma­gukban csak koncertsorozatot jelentettek volna. Ezen (is) segí­tett a Folkkocsmának nevezett táncház a Bartakovics Béla Kö­zösségi Házban, az Esztenás, a Mérnök és a M.É.Z. zeneka­rokkal. De remek kezdeménye­zésnek bizonyult az „Eger-regE túra” nevű városismereti séta, amikor a megyeszékhely ke­véssé ismert kincseit fedezték fel az érdeklődők, felkaptatva például a Darvas és Bérc utcák­hoz. Volt, aki csak a széksorok­ból fesztiválozott, s mosollyal figyelte a szalmakalapos legé­nyek és pergőszoknyás leányok táncát. Az ismerkedés végül átcsapott szeretetteljes szóra­kozásba, s kiderült: érdemes csinálni a fesztivált Egerben. A ló, a kuka és a kerékpár a dakota közmondásoknak egy időben nagy keletje volt, főként a lovakkal össze­függésben. Pedig - lovas nemzetként - vannak ki­váló magyar tanításaink. Közülük is a legegyszerűbb a tömören megfogalmazott „fordítva ül a lovon”. Ezzel az elítélő mondattal azt szokás illetni, aki éppen az ellenke­zőjét teszi annak, mint amit csinálnia kellene. A mondás megértéséhez nem kell kü­lönösebb elvonatkoztató ké­pesség: fordítva ülni egy lo­von alapvető tévedést jelent. nem vagyok biztos abban, hogy egy egész testület is képes fordítva ülni a lovon, főként, ha jó sokan vannak. (Még belerokkanna a paci.) Tartalmi értelemben azon­ban azok a helyhatósági em­berek, akik határozatukkal azért szüntettek meg egy szelektív hulladékgyűjtő szigetet, mert a lakók az edé­nyek mellé tették a szemetet, megvalósították a fordítva ülés „minősített esetét”. másik városunk köztisz­taságáért felelős cégének szakembere a szétválogató gyűjtés bevezetésekor azt mondta, hogy elsődlegesen nem a gazdasági haszonra „gyúrnak”. Szemléletet sze­retnének formálni, hogy $z emberek idővel megtanuf- ják: nem minden hulladék tekinthető szemétnek. Üve­get és papírt, pet-palackot és sörös dobozokat igenis lehet külön gyűjteni, és persze, újrahasznosítani. Ez az em­ber hosszú-hosszú időt jósolt arra, míg a polgárok meg­értik majd, hogy a szelektív gyűjtés nagyon-nagyon jó dolog, amelyből nekik is ko­moly hasznuk származik. Egyebek mellett a város tisztántartásához visszafor­gatott pénzek révén. a ma már a céget igazgató ember nem ült fordítva a lo­von. De a biciklin se, amivel akkoriban járt. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Tárlatokkal is színesítették a koncertek sorát Igen sokan adakoztak az árvaházaknak ünnep Kő Pál egy Jézus-szoborral ajándékozta meg a ferences rendi szerzetest Tart a füves puszták vizes élőhelyeinek megmentése Böjté Csaba ferences rendi szerzetes tartott szabadtéri misét vasárnap Andornaktá- lyán. A rendezvényhez kapcso­lódóan az egyházközség és az önkormányzat szervezésében adományokat is gyűjtöttek az Erdélyből érkezett pap árvahá­zai számára. Vámosi László pol­gármester a Hírlap kérdésére elmondta: nemcsak helybeliek, hanem az Egerből és környé­kéről érkezettek is adakoztak. Eljött a Kossuth-díjas szobrász- művész, Kő Pál is, aki egy Jé- zus-szoborral ajándékozta meg a szerzetes által működtetett gyermekotthonok egyikét.- Szépen gyűltek az adomá­nyok, amelyek részben tartós élelmiszerek, tisztítószerek, ru­haneműk voltak, de a pénzado­mányokra sem lehet panasz, lévén a végösszeg meghaladta az 523 ezer forintot - mond­ta a polgármester, hozzátéve: a hitközség az ünnepi szertar­tás idején gyűjtött perselypénz kétharmadát ajánlotta fel az árvaházaknak, két külön lepe­csételt urnába pedig csak Böj­té Csaba gyermekintézményei számára gyűjtöttek. Az élelmiszereket és tisztító- szereket az erdélyiek, köztük két gyermekotthon igazgatója, magukkal vitték, az összegyűlt ruhát pedig utánuk szállítják. Már a kamionos fuvarozásra is érkezett felajánlás. ■ S. B. S. | A hőség ellenére sokan vettek részt a Böjté Csaba vezette szentmisén ►Folytatás az 1. oldalról a hevesi Füves Puszták Táj­védelmi Körzet területén nap­jainkban az egyik fő probléma a kiszáradás, ami a vizes élőhe­lyek pusztulásával járhat. A te­rületen megvalósuló fejlesztés célja a vizes élőhelyek vízellá­tásának biztosítása. Az állandó víztér biztosításával csökken a vizes élőhelyeket károsító víz- szintingadozás, később követ­kezik be a nyári kiszáradás, s a talajvíz szintje is a kívánatos szintre nőhet. A dél-hevesi ré­gióban olyan élőhelyrendszer kialakítása a feladat, amelyben fennmaradhatnak a változatos élőhelytípusok életközösségei, illetve az ezekhez kötődő zász­lósfajok, kiemelten a Natura 2000 jelölőfajok. Javulhatnak például a kerecsensólyom vagy a parlagi sas életfeltételei. A most induló munka három csoportra osztható: lehetővé vá­lik a kiszáradó vizes élőhelyek vízellátása, s megmenekülhet­nek a szikes tavakkal rokon nyílt, sekély vizű élőhelyek és a sűrűbb vegetációjú, mocsaras típusú helyek. Helyreállítják to­vábbá a térség fás vegetációját, a már meglévő facsoportokat az ott honos fa- és cserjefajok­kal fiatalítják. Emellett a terü­let sérült gyepfoltjait, a korábbi gyepterületből feltört szántókat füvesítik újra. ■ G. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom