Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-16 / 165. szám
2012. JÚLIUS 16. HÉTFŐ GAZDASAG Továbbra is kelendők a luxusautók a kínai piacon a múlt héten publikálták az első féléves gépjármű-értékesítési adatok Kínában. Óriási, 20 százalékot is meghaladó növekedést produkáltak a lu- xusszegmenst képviselő német autógyártók. A BMW Kínában az első fél évben 158 956 darab autót értékesített, ami 28,6 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. A Daimler-csoporthoz tartozó Mercedes márkacsoport pedig 105 200 darabot adott el az első fél évben a kínai piacokon, és az első hat hónapban összesen 11 százalékos növekedést produkált az előző évihez viszonyítva. Ez magába foglalja a Mercedes-, a Smart- és a Maybach-értékesítéseket is. A Hongkongot, Makaót és Tai- want is tartalmazó értékesítési adatok tekintetében 28,6 százalékos a növekedés. Az Audi a három német presztízsmárka közül a legnagyobb részesedést érte el: 193871 autót értékesített, ami 37,8 százalékos növekedést jelent. ■ Nagy András Az acél kereslete hat az ArcelorMittalra A fitch és a HSBC is arra számít, gyenge acélipari kereslettel szembesül Európa a következő 12 hónapban, hiszen Sem az európai autóipar, sem az ingatlanfejlesztések nem indulnak igazán meg, ami az árak csökkenését eredményezheti, miközben méretgazdasági okokból az átlagköltség növekedésére kell felkészülni. Ez megfelel az ArcelorMittal várakozásainak is. A cég bejelentette, szükségessé válhat európai gyárainak bezárása, ami a kevésbé hatékony kisebb üzemeit érintené. Európai adminisztrációs költségeiket is csökkentik 25 százalékkal. Amíg vállalaton belül megszorításokra kell felkészülni, addig például Romániában 1,2 millió euró értékben hajt végre fejlesztéseket a vállalat. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS ÉszakMagyarország Észak-Alföld Közép-Dunántúl Rosszul járhatnak régióink eu-források Hazánk számára előnytelen lenne az új területi besorolás Magyar régiók (egy főre jutó GDP az EU átlagában, százalék, EU27=100,2009) I "UK I I KOSI VI. 201.* M \K( IMS Magyarország szempontjából kedvezőtlenül alakítaná át az uniós régiók besorolását, támogatási rendszerét a következő hétéves EU- büdzsére vonatkozó brüsz- szeli javaslat. A változtatás eredményeként ugyanis kevesebb forráshoz juthat hozzá az ország. ■ Tar Gábor Egy új, köztes regionális finanszírozási kategóriát hozna létre az eddigi két kategória mellé az Európai Bizottság a következő, 2014-2020 közötti hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata. Az új kategóriát azon régiók számára állítaná fel Brüsszel, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka között található. Az átmeneti régió létrehozása alapvetően kedvezőtlenül érinti hazánkat, mivel ehhez a kategóriához egyetlen hazai régió sem tartozna, miután a közép-magyarországi régió esetében közel 109 százalék az egy főre jutó GDP-arány, míg a többi hat magyar régió nem éri el a 75 százalékos szintet. Ez azt jelenti, hogy a hétéves EU-költ- ségvetés kohéziós keretének ezen részéből - amelyre a tervek szerint közel 40 milliárd jutna - hazánk nem részesülne, miközben a kohéziós büdzsé a korábbi hétéves kerethez képest öt százalékkal, 355 milliárd euróról 336 milliárdra csökkenne a brüsszeli javaslat értelmében. Az új kategóriába az EU 271 régiója közül mintegy 50 kerülne, amelynek zömét a nyugat-európai tagállamok régiói tennék ki. Az új kategória létrehozása tehát egyértelműen a fejlett tagállamok számára kedvező fejlemény, így annak bevezetésével - a magyar álláspont szerint - az EU eltávolodna a kohéziós politika alapvető célkitűzésétől, vagyis az elmaradottabb térségek felzárkóztatásától. A bizottsági javaslat értelmében valójában eltolódás következne be a támogatások tagállamok közötti elosztásában, amivel a kevésbé fejlettnek nevezett, a 75 százalékos küszöb alatti régiós kategóriába tartozó régiók - hét magyar régió közül hat ilyen besorolású - részesedése 20 százalékkal csökkenne az amúgy is zsugorodó kohéziós büdzséből. Magyar szempontból az sem kedvező, hogy a brüsszeli javaslat a nagy fejlettségbeli különbséggel jellemezhető, az agglomerációs területekkel kiegészülő fővárosi régiók - mint amilyen a közép-magyarországi régió (KMR) - problémájára a bizottság semmilyen különleges elbánást nem javasol. A hazai központi régióra mint a többi „fejlettebb régiókhoz" tartozó területi egységre is vonatkozna az az előírás, amelyik az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználására 52 százalékos arányt szab meg. „Ez amiatt tekinthető előnytelennek, mert így a támogatások több mint felét nem lehetne infrastruktúrafejlesztésre fordítani, hanem az előírás szerint az ESZA-ból támogatható olyan humánerőforrás-fejlesztési, -képzési célokra lehetne elkölteni, amelyekre amúgy is igen nehezen sikerül lehívni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, illetve amelyek eredményei csak hosszú távon jelentkeznek a gazdaság számára” - mondta el lapunknak Kengyel Ákos. A Corvi- nus Egyetem Világgazdasági Tanszékének docense szerint a magyar diplomáciának az új EU-költségvetésről szóló tárgyalásokon egyedi megállapodást kellene kiharcolnia a közép-magyarországi régió számára. Áldás vagy átok a központi régió? VANNAK EU-TAGORSZÁGOK, ahol csak maga a főváros alkot egy régiót, ilyen például Csehország és Szlovákia; van, ahol a hazai helyzethez hasonlóan a főváros az agglomerációval együtt tesz ki egy fejlesztési régiót, mint például Lengyelország esetében. „Korábban nagy vita volt arról, hogy leválasszák-e Pest megyét a fejlettebb központi régióról, hogy az több uniós fejlesztési forráshoz jusson hozzá" - emlékeztetett Kengyel Ákos. A Corvi- nus docense szerint támogatásszerzési szempontból ugyanis valóban nem jó, hogy Budapest és a fejletlenebb Pest megye alkot egy régiót, azonban fejlesztéspolitikai értelemben mindenképpen előnyösnek tekinthető a jelenlegi felállás, ugyanis a fővárost az agglomerációval együtt kezelve hatékonyabban lehet az infrastrukturális projekteket megvalósítani. 7 Kisiklott a görög hitelprogram, a várt reformok 70 százaléka elmaradt Görögország továbbra sem teljesíti a nemzetközi hitel- program keretében vállalt feltételeket - állapítja meg legújabb jelentésében az EU- IMF-EKB alkotta trojka. A német Rheinische Post információi szerint Athén a mintegy háromszáz takarékossági intézkedés vagy irányelv közül 210-et nem hajtott végre, tehát a reformok mintegy hetven százaléka leállt. A lap negatív példakánt említi a privatizációt, mely idén eddig állítólag mindössze néhány tízmillió euró bevételt hozott. ■ Németország továbbra is kemény, hallani sem akar haladékról vagy a megszorítások enyhítéséről. Az elmaradások láttán Angela Merkel német kancellár továbbra is elutasítja, hogy újabb engedményeket tegyenek Athénnak. Úgy véli, a megszorító intézkedéseket nem szabad „felvizezni”, és gyakorlatilag elvetette a költségvetési hiánycélok időbeli kitolásának lehetőségét is. A kancellár ezzel ismét konfrontációba kerül az új görög kormánnyal, mely a közelmúltban többször jelezte: két év haladékot szeretne kapni a deficitcélok elérésére. Christine Lagarde viszont egyelőre kivár: az IMF vezér- igazgatója szerint még korai beszélni a hitelprogram esetleges megváltoztatásának lehetőségéről. Erre majd csak akkor kerülhet sor, ha a trojka befejezi aktuális vizsgálódását - mondta a CNBC-nek. A nemzetközi szervezetek ellenőrei július 24-én térnek vissza Athénba. A görög kormány arra hivatkozva kéri a feltételek enyhítését, hogy az EU és az IMF által diktált megszorítások mélyítették a recessziót, növelték a munkanélküliséget, tömeges elszegényedést okoztak. Ezzel összhangban görög munkaügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogyha nem változik az irányvonal, akkor a harminc százalékot is elérheti a munka- nélküliség az idei évben. Májusi adatok szerint ez a mutató 22,5 százalék. 2010-ben 12,6, 2011-ben 17,7 százalék volt az állástalanok aránya. ■ W. B. Internet: kevesen használják a világhálót a munkahelyükön eu-felmérés A magyarok 40 százaléka böngészi naponta a netet, a skandinávoknál, hollandoknál 83 százalék ez az arány Továbbra is igen komoly különbségek mutatkoznak az uniós tagországok között internet- használat tekintetében - derül ki az Európai Bizottság (EB) fri^s kutatásából. Az EÜ-lako- sok átlagosan több mint fele csatlakozik napi rendszerességgel az internetre, s mindössze 29 százalékuk nem használja soha a világhálót. Magyarország ezen a listán sereghajtó. A magyarok ugyanis alig negyven százaléka in- ternetezik mindennap, s nagyjából ugyanekkora az aránya azoknak, akik soha nem böngésznek a világhálón. Előbbi a teljes EU-ban a hatodik legalacsonyabb, míg utóbbi az ötödik legmagasabb érték. A rangsorban pedig kizárólag olyan tagállamok állnak mögöttünk, amelyek vagy később csatlakoztak a közösséghez (Románia, Bulgária), vagy éppen igen komoly gazdasági gondokkal küzdenek (Portugália, Görögország, Ciprus). A kontinens boldogabb felén ezzel szemben akadnak olyan országok - például a skandináv államok vagy éppen Hollandia -, ahol az emberek 83 százaléka mindennap használja a világhálót, a netke- rülők aránya pedig a 10 százalékot sem éri el. A viszonylag gyenge hazai adatoknak két magyarázata lehet: itthon igen alacsony Internetkerülők (azok aránya, akik soha nem használnak internetet, százalék) Portugália Románia Bulgária Görögország | Magyarország | Lengyelország | Csehország | Szlovákia Ausztria Németország | Nagy-Britannia Svédország 17 Hollandia |6 VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG bizonyos internetképes eszközök elterjedtsége, másrészt a felmérés szerint a magyarok szinte kizárólag csak otthonukban használják a világhálót. A munkahelyén például a megkérdezettek alig több, mint negyede internetezik, ami a legalacsonyabb arány az egész EU-ban, míg laptopját a magyarok 27, táblagépét pedig mindössze 1 százaléka használja ilyen célra, amivel szintén utolsók vagyunk. Nem Nem ártana gyakrabban módosítani a jelszót nem állunk túl jól a kiberbiz- tonság terén sem. Bár itthon az internetes bűncselekmények aránya kimagasló uniós összevetésben, ennek ellenére a net- polgárok nem védekeznek megfelelően a támadások ellen. Magyarországon például a netezők kétharmada egyetlen jelszavát sem módosította az elmúlt egy évben, ami a legmagasabb arány az egész EU- ban. Hazánkban a megkérdezettek nyolcada nyilatkozott úgy, hogy visszaéltek már korábban adataival, s megpróbáltak valamilyen internetes tevékenységet végezni a nevében. túl elterjedt ráadásul itthon az okostelefonos internetezés sem: Magyarországon az emberek mindössze 6 százaléka böngészik a mobilján, ami ugyan nem a legalacsonyabb, de akadnak olyan országok a közösségben, ahol már tízből négyen élnek ezzel a lehetőséggel. Egy másik, szintén a közelmúltban készült felmérés szerint viszont aki használja a világhálót, az igen sokat böngészik. A GfK adatai alapján a legalább hetente netezők napi 207 percet töltöttek internetezéssel különböző eszközökön, igaz az uniós kutatással egybecseng, hogy ebből alig negyedóra az okostelefonok részesedése. ■ Jandó Z.
