Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-28 / 150. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2012. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Robbanószert, billenősét is rejteget a fold a Bélkő oldalában Gyöngyössolymoson valami készül testület Vannak, akik bírálják a polgármestert, de tanácstalanok, hogy mit tehetnének A faluban élők többsége nem ismeri az intézkedések előzményeit, ezért sokan azt sem tudják, hogy mitévők legyenek. Képünk illusztráció. ►Folytatás az 1. oldalról hulladék Az egyik hordó egy fémtartály kiásása során került elő. A veszélyes granu­látumot a tűzszerészek a hely­színről elszállították. Horváth László Heves megyei kormány- megbízott helyszíni sajtótájé­koztatóján elmondta, a szert a bányászathoz használhatták, de szakavatott kezek akár más célra is alkalmazhatják. Kér­dés, hogy ezt megtette-e már valaki, s hogy mennyi ilyen hordó maradt a területen elás­va, szétdobálva, befalazva. ■ A hegyet hétköznapon­ként ellepő fémkeresők szerint legalább milliós értékeket rejt magában a föld a Bélkőn.- A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kap­csolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 prog­ramba. Fodor Gábor környezet- védelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természet- védelmi területté nyilvánította a Bélkőt. Néhány napja lejárt a rekultivációra adott ötéves határidő. Hogyan történhetett, hogy ilyen anyagok maradtak a Bükki Nemzeti Parkra bízott területen? Ki a felelős azért, hogy az átadás-átvétele ilyen hanyag módon történt meg - tett föl kérdéseket Horváth László. Hozzátette: meg kell tisztítani a hegyet, s meg kell találni az egykori felelősöket. Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere emlékeztetett: 2007-ben egy befalazott tároló­ban a fémtolvajok által szétvá­gott gépekre és olajra bukkan­tak. Utóbbi már beszivárgott a település ivóvízbázisába, hiszen a kutak a hegy alatt találhatóak. Pár hónappal ké­sőbb az alsóbánya szinten lel­tek újabb veszélyes hulladékra. Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, hosszú munka vár rájuk. Helyszíni szemlét tartanak a hatósá­gokkal (Bükki Nemzeti Park, bányakapitányság, rendőrség, környezetvédelmi felügyelő­ség), kinyittatják a lefalazott járatokat, meggyőződnek arról, történt-e károkozás. ■ T. B. Gyöngyössolymoson nemrég lemondott egy önkormányza­ti képviselő. Sárkány Ferenc szerint a helyiek valójában nem tudják, hogy mi törté­nik a faluban, miközben a polgármester kézi vezérlés­sel irányítja a települést. Tari Ottó Emelt fővel álltam fel, én ugyanis a jövőben is az embe­rek szemébe szeretnék nézni- ezzel a mondattal indokolta meg a gyöngyössolymosi kép­viselő-testületi tagságáról va­ló idei, május 19-i lemondását Sárkány Ferenc. Mint a Hírlap munkatársának érdeklődésére a férfi fogalmazott: egyszerűen megelégelte azt, hogy a telepü­lés polgármestere rendszere­sen a települést irányítani hi­vatott grémium tagjait megke­rülve hozza meg a döntéseit, az iratokba pedig egyáltalán nem enged senkinek se betekintést, % lényegében kézi vezérléssel és í egyszemélyi döntésekkel irá- J nyitja a falut olyan esetekben | is, amelyekhez pedig kollektív s határozatokra volna szükség. Mint hozzátette, a héttagú hely- hatósági testületben négyen a községvezető támogatói. A töb­bi három választott képviselő kérdéseit, felvetéseit pusztán akadékoskodásnak tekinti Szolcsák Gyula polgármester- fogalmazott a Hírlapnak Sár­kány Ferenc. ■ „A képviselő-testület elhatározásai sokszor nem valósulnak meg.” A lemondott testületi tag korántsem csupán légből ka­pott kijelentésekkel élt, hanem példákat is sorolt igaza alá­támasztására. Szavai szerint az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy valamelyik képviselő kérése ellenére a hi­vatal munkatársai megtagad­ták az adatszolgáltatást; min­den esetben a polgármester és a jegyző erre vonatkozó tiltásá­ra hivatkoztak, és ezt írásban is közölték az ezt kifogásolóval- mondta el Sárkány Ferenc. Arra sem kaptak magyaráza­tot - fűzte az eddigiekhez -, hogy a járdaépítés miért 18 millió forintba került, amikor a beruházás kezdetekor még egyharmaddal kisebb összeg­re vonatkozott a kivitelezői ajánlat. Az útépítés sem igazán sikerült, hiszen a víz azóta is rendre elönti a környéket. Azt is kifogásként vetette fel, hogy a képviselő-testület elhatáro­zásai sokszor nem valósulnak meg, máskor pedig ezek híján is történnek jelentős kiadással járó intézkedések. Sárkány Fe­renc az utóbbiak kapcsán a ka­rácsonyi díszkivilágítást emlí­tette, ami megközelítően 660 ezer forinttal terhelte meg az önkormányzat költségvetését.- Eredetileg már az elő­ző esztendő decemberében le akartam mondani, mivel a általánosságban ha egy pol­gármester ragaszkodik a széké­hez, a képviselő-testületnek - a jogilag meghatározott eseteket leszámítva- egyéb törvényes eszköz nem áll rendelkezésre az eltávolításához, mint az önfel­oszlatás. Ehhez többségi dön­pénzügyi bizottság tagjaként sem jutottam hozzá az általam kért információkhoz - jelentet­te ki lapunknak. - Előfordult, hogy szándékosan akkorra hív­ták össze a testület tanácskozá­sát, amikor éppen nem tartóz­kodtam itthon. Lapunk felvetésére, misze­rint miért nem fordultak törvé­nyességi észrevételekkel ma­gasabb fórumokhoz, például a kormányhivatalhoz, Sárkány Ferenc azt válaszolta, hogy ezt valóban elmulasztották, és ta­lán már késő is, ám most meg­próbálják felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a község­ben bizony nem jól mennek a dolgok. tés, azaz a tagok nagyobb ré­szének egyező szándéka szük­séges. Gyöngyössolymos eseté­ben információink szerint ez nem áll fenn, az önmagukat a községvezető ellenzékének tartó vezetők kisebbségben vannak a héttagú grémiumban.- Sajnos az emberek nem lát­ják, hogy valójában mi folyik itt - szögezte le a lemondott kép­viselő. - A helyi tájékoztatás véleményem szerint szinte a nullával egyenlő, a nagy ritkán megjelenő időszaki újságban semmi más, csupán öntömjéne­zés történik, ha pedig bennün­ket kérdeznek meg, akkor ak­tuális kérdésekre nem tudunk válaszolni. Sokszor nemhogy mi nyújtanánk tájékoztatást, de magunk is a falubeliektől halljuk a fonákságokat. Most, hogy már több mint egy hónap­ja lemondtam, szerintem rég el kellett volna kezdeni a hiva­talos eljárást a képviselői hely betöltésére, de erre nézve sem KÍVÁNCSIAK VOLTUNK Szolcsák Gyula véleményére is, de a pol­gármestert többszöri próbálko­zásunk ellenére szerdán a mun­kaidő végéig nem tudtuk meg­szólaltatni. Hol a hivatal mun­katársai nem tudták kapcsolni, mondván, az épületen belül tar­hallottam eddig megtett lépé­sekről. Talán azért nem, mert a választási kislistán a régebbi polgármester következik a sor­ban, és ennek a községben bi­zony nem mindenki örül. Pedig az utóbbi időben két rendkívüli ülésre is sor került Gyöngyös­solymoson. Utánanéztünk: a gyöngyös­solymosi önkormányzat hon­lapján tegnap Sárkány Ferenc még képviselőként szerepelt. Az ügyről egy másik helyi képviselő Sárkány Ferenchez hasonlóan nyilatkozott lapunk munkatársának. Ő még jelen­leg is tagja a testületnek, de egyelőre nem kívánta névvel vállalni a mondandóját. tózkodik, de nem tudható, me­lyik helyiségben, hol tárgyalás­ra hivatkozva közölte, hogy nem ér rá. A Sárkány Ferenc által megfogalmazott észrevéte­lekre adandó válaszainak - ha- igényt tart rá - lapunkban a ké­sőbbiekben is teret biztosítunk. Az önfeloszlatás csak elméleti megoldás A polgármestert nem könnyű elérni Eger, olpei diákok szemével utazás Évtizedes immár a testvériskolai kapcsolat A németországi Olpe diákjait és tanárait fogadta Habis Lász­ló egri polgármester kedden a városházán. A vendég Szent Ferenc Gimnáziummal 2000 óta gyümölcsöző testvériskolai kapcsolatot tart fenn a Gárdo­nyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium­nak, évente vendégül látnak tanulócsoportot. Most a német diákok Arnold Stracke és Hildegard Kauf­mann tanárok vezetésével, a gárdonyis vendéglátók segítsé­gével megismerkednek a város nevezetességeivel, ellátogatnak Mezőkövesdre és a fővárosba is. Az egri diákok szeptember­ben utaznak Olpeba. ■ P. A. A tanulók Habis László polgármesterrel is elbeszélgettek Rablóhús nélkül is Törökbúza, török paradicsom, törökméz. Akkor mi most ho­vá is tartozunk? Ki látott már portugál rizsát, orosz banánt, román tejfölét? Olyan nincs, fél fenékig sem. De van pozso­nyi kifli, kolozsvári szalonna, brassói pecsenye. Meg bécsi szelet. Az elnevezés helyre te­szi a dolgokat, a történelem az eleségben kísért. A gyomor tipográfiája, az emésztőrendszer etimológiája. Lehet, hogy százötven év alatt se lettünk kontyossá, négy­száz alatt se labanccá, és majd ötven is kevés volt a muszka­sághoz, de ahhoz meg ezer se lett elegendő, hogy Trianon fe­lülírja a gasztronómiát. A hús bár nem nyereg alatt puhul már - meglehet, nem is puhult soha -, az asztalra nem kerül áldos, és a törökülés se lett a miénk, és mégis, lám csak, és megint csak lám: a pörkölthöz nem falunk puliszkát, a gu­lyásleveshez nem iszunk tejet. Na, mondd, öcsém, akkor mi most hová is tartozunk...? Pedig de sokszor toltak a pofánk elé rablóhúst! De szí­vesen lenyomtak volna a tor­kunkon csigát, kígyót, békát! Hányszor volt úgy, hogy üres lett a vályú, kiseperték az ó- lat, de még a góré lécezett alját is! Azokban a nehéz időkben, amikor már csak a gyökér tartotta a pislákoló lelket. Ré­pa, zeller, petrezselyem igen, de ginzeng, az soha. Nem is fejtettük meg a hosszú élet titkát. Talán jobban jártunk volna...? És ez már így is marad. Tö­rökbúza, török paradicsom, törökméz. A mának élés afro- diziákumai, kényszeres kellé­kek, mint a bocskor az oláhon. És mégis, megfelelnek ne­künk. Legfeljebb néha, főként vasárnaponként ácsingózunk valami különösre, egzotikus­ra. Nem, nem búr kiflire, nem tatár bifsztekre. Mi az ünnep­napokon is beérjük székely­káposztával, csak legyen hoz­zá friss, jó meleg kenyerünk. Persze, hogy fehér bélű: szép arany kalászból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom