Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-27 / 149. szám
2012. JÚNIUS 27., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Az adatvédelemről tanácskoztak Egerben EGER A Szegedi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adatvédelmi szakjogász képzésén végzettek hozták létre a Magyar Adatvédelmi Társaságot, akik a napokban tartották első rendes ülésüket a megyeszékhelyen. A társaság elnöke azt mondja, társadalmi küldetésük az ismeret- terjesztés és az adatvédelem problémáinak megismertetése. Hosszú távú terveik között szerepel egy együttműködés az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karával. ■ SZ. E. Támogatást kaptak a létszámcsökkentéshez heves megye Döntött a Belügyminisztérium a megyei önkormányzatok konszolidációjával és a megyei intézmények állami fenntartásba adásával összefüggésben született létszámcsökkentéshez szükséges támogatásokról. Ennek értelmében 13 megyei önkormányzat 280,5 millió forintot kap, a Heves megye részére megítélt támogatás 13,4 millió. ■ T. B. Újabb öt év bizalom az óvodavezetőnek ostoros A képviselő-testület hétfői üléséről Kisari Zoltán polgármester elmondta: a grémium tagjai értékelték az általános iskola elmúlt tanévét, s egyöntetűen az intézmény életben tartása mellett álltak ki. A képviselők újabb öt évre szavaztak bizalmat a napközi otthonos óvoda eddigi vezetőjének, Rétiné Godó Aliznak, s elfogadták az'Ostorosért Polgárőr Egyesület beszámolóját is. ■ P. A. Kisari Zoltán polgármester Keltákat temettek Ludason kincsek Már a franciák is felfigyeltek a faluban talált sírkertre Francia nyelvű összegző monográfia jelent meg a ludasi kelta temető feltárásáról. A Heves megye területén, Krisztus előtt élt harcosok és druidák temetkezése alapján különös szokásokat tártak fel a történészek. Juhász Marianna- A kelták a Kr. e. IV. század végén telepedtek meg Heves megye területén, Eger környékén, és legalább 120-130 éven át temetkeztek itt. A ludasi temető előnye, hogy lényegében teljes egészében sikerült feltárni. Ez tette lehetővé azt a fajta temetőelemzést, amely a temetőn belüli társadalmi struktúrát igyekszik tisztázni - mondta a Hírlap érdeklődésére Szabó Miklós régészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, hozzátéve: - Kiderült, a temető sírcsoportokra bontható fel, amelyek között minden esetben van bizonyos távolság, így topográfiailag egyértelműen elhatárolódnak.- Minden egyes csoportban a központi helyet a harcosok sírjai foglalták el. Tehát egy frissen megtelepedő kelta népesség társadalmi szerkezetét képezi le a temető, amelyben a vezető szerepet betöltő réteget képezik a harcosok. Az is nagyon érdekes, hogy a legjelentősebb, a Kr. e. III. századi harcossír az egész temető centrumából került elő. A teljes fegyverzetében eltemetett férfit aranygyűrűvel és egy díszes arany karpereccel helyezték végső nyugalomra. Nyugati - mégpedig svájci, dél-franciaországi - párhuzamok alapján kimutatható, hogy ez a két ékszer a katonai elitnél rangjelző szereppel bírt, hozzá tartozott a vezető réteg hatalmi jelvényeihez. Itt nemcsak azt látjuk, hogy topográfiailag a temető a harcosok sírja köré rendeződik, hanem azt is, hogy a vezető személyek a hatalmi több mint tíz évvel ezelőtt, még a Mátrai Erőmű Zrt. déli bányájának megnyitása előtt elvégzett régészeti feltárások során kerültek elő a Ludason talált kelta emlékek. Somlai György, a település polgármestere szerint az akkori falu vezetés nem kezelte jelvényeik révén is kiemelkednek a többiek közül - emelte ki Szabó Miklós. Julius Caesar már a Kr. e. I. században leírta, hogy a kelta társadalom vezető rétegei a harcosok és a druidák, tehát a papok. Egy druidát régészeti- leg nehéz azonosítani, vannak azonban olyan harcossírok a ludasi temetőben, amelyekben az elhunytat a sebészi műszerek teljes eszköztárával temették el. Valószínűleg egy bőrtasak- ban voltak ezek a műszerek, amelyek különböző sebészeti beavatkozásokra szolgáltak. A leletek között van olyan eszköz, mellyel koponyalékelést végeztek, de akadnak mindenféle, szikére emlékeztető, különböző funkciójú kések. Francia szakemberek dolgoznak azon, hogy megfelelő módon és értékén a régmúlthoz kapcsolódó emlékek sorsát, éppen ezért a leletek végül is a detki régészeti múzeumban találtak otthonra. Ludas most mindössze egyetlen plakátot őriz a Krisztus előtti falutörténet kincseiről. megfejtsék, pontosan mire szolgált egy-egy eszköz, majd megpróbálják rekonstruálni ezeket a tárgyakat, és bemutatni a felhasználásukat. ■ A sírkerületekben a sajátos kelta társadalmi tagolódás is feltűnik. A ludasi típusú temetők a Kr. e. II. század első felében megszűntek Magyarországon. Ezt követően Ludas szomszédságában, a Mátrában, a Bükkben létrejöttek az oppidumok, vagyis a mezővárosok. Tehát ugyanaz a folyamat játszódik le, mint Nyugaton.- Az egész kontinentális kel- taság valójában egy rugóra járt, és azonos társadalmi berendezkedést és életmódot folytatott. E szempontból is fontos Ludas, mert itt effektive megtaláltuk a kis falusias településeket. Volt egy centrális temetőjük, és ezekben a sírkerületekben egyfajta társadalmi tagolódás is feltűnik, mert nyilvánvalóan az adott kerületben a vérségi- leg, klánszerűleg összetartozók temetkeztek együtt - összegezte a községben talált leletek történeti hátterét Szabó Miklós. Ludasnak csak egyetlen plakát maradt ÁLLÁSPONT Lesz ez még rosszabb is az esti órákban zsúfolásig megtelt a kórház sürgősségi részlege. Bokaficammal, kéztöréssel bekerült gyermekek, gyümölcsfáról, létráról leesett nyugdíjasok, fűrészelés közben balesetet szenvedett családfő, a hőségtől elájult idős asszony alkotta a várakozók hadát. Az emberek - választási lehetőségük nem lévén- türelmesen üldögéltek, álldogáltak. Egy fásult anya ölében csapzot- tan aludt öt-hatéves gyermeke. Hatalmasra duzzadt bokája vonzotta a szánakozó tekinteteket. peregtek a percek, az órák, és a látvány kezdett valami horrorfilmre emlékeztetni. Végül az anya megszólította az arra haladó fehér köpenyes hölgyet: - Nézze, két órája várakozunk. Megmondaná, meddig kell még itt ülnünk? az asszisztens végignézett a leginkább afféle háborús hadszínéterre hasonlító helyiségen, majd halkan csak annyit jegyzett meg: - Fogalmam sincs. Nézzen szét, mi van itt! Csak annyit mondok, lesz ez még rosszabb is. E szavak hallatán sűrű csend támadt, s ugyanazok a kérdések kattogtak a fejekben... Mikor érek haza, ha egyáltalán hazaérek? Hozassak be pizsamát valakivel? akit rossz sorsa manapság a kórházi ügyeletre juttat, jól tudja, a fenti sorokban semmi túlzás nincs. Ez van most. Az okokról ezerszer írtunk már: nincs elegendő orvos, az egészségügyből milliárdokat vontak el, s ez a folyamat nem áll meg. Ha az idős gyógyítókat kötelezően nyugdíjazzák, még nagyobb káosz várható. nincs jobb ötletünk: vigyázzunk jobban magunkra és szeretteinkre, s kerüljük el a kórházi megpróbáltatásokat! Ez jelenleg a legtöbb, amit az egészségünkért tehetünk. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Biztonságosabb lehet a négysávos is villogó Pillanatnyilag nem üzemelnek a gyalogosok épségét óvó lámpák Árvíz idején is lesz hova elvezetni a Hanyi belvizét Néhány hete három, a biztonságos gyalogosátkelést segítő lámpát telepítettek Eger forgalmas útszakaszain. A 25-ös főút mentén a Mátyás Király úton két helyen, a Fadrusz és a Külső sor leágazásainál, továbbá a Rákóczi és a Vallon út találkozásánál állítottak lámpákat. A lajosvárosi berendezéseket két hét különbséggel helyezték üzembe, a felsővárosi készülékek viszont még mindig nem villognak. Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, kivitelezés közben derült ki, hogy nem megfelelően tervezték meg az áramellátást.- A jóváhagyott eljárás helyett a munkálatok megkezdésekor új műszaki megoldást kellett találni, ami az áramellátási terület viszonyai miatt bonyolultabb műszaki és eljárási feladatot adott - tudtuk meg a szóvivőtől, aki szerint júliusra már működhetnek a lámpák. Az egri önkormányzat pályázat keretében nyert pénzt berendezések telepítésére. A lámpák célja a gyalogosok védelme és a járművek sebességének csökkentése, ám akár a forgalom irányítására is alkalmasak. A szakemberek tapasztalatai szerint már most jelentősen ő javult a legvédtelenebb közle- § kedők biztonsága. ■ SZ. V. Hamarosan sárgára váltanak majd a lámpák kisköre Befejeződött a Közép-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövízig) által irányított, dél-hevesi térséget érintő vízgazdálkodási fejlesztés, mely tavaly novemberben kezdődött. Mint az ismeretes: a Sajfoki belvízöblözet főműveinek fejlesztése és rekonstrukciója című program célja a környék belvízi veszélyeztetettségének csökkentése volt. A beruházás a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Program (VTT) keretében létesítendő Hanyi-Tiszasü- lyi árvízszint-csökkentő tározó üzemrendjének figyelembevételével valósult meg 475 millió forintból, az Európai Unió támogatásával. A VTT révén a térségben két árapasztó tározó is létesül. Három éve kezdődött a Hanyi-Ti- szasülyi, a közeljövőben indul a Hanyi-Jászsági árapasztó tározó építése. Mivel a Sajfoki főcsatorna nyomvonala áthalad a két tározón, meg kell oldani árvízkor a belvíz elvezetését. A beruházásnak köszönhetően a belvíz nagyobb részét ilyen esetben a csatorna helyett a Ti- sza-tó jobb parti szivárgójába, illetve az azon üzemelő automata szivattyútelepek segítségével a folyóba vezetik. A pélyi csapadékelvezető csatornahálózat befogadókapacitása is jócskán javul a sajfoki projekt megvalósulásával. ■ T. B. A kelták hódítókként érkeztek Ludasra. A detkl múzeumi leletek tanúsága szerint jó viszonyban álltak az akkor élő szkítlzált lakossággal
