Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-13 / 137. szám

2012. JÚNIUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 A Nagymező regenerálódott, ám a madarakat mérgezik természetkárosítás Az élő­helyek mára regenerálódtak a nagymezői tűz után, mara­dandó kár a tájképi és élőhelyi értéket képező borókásban jelentkezett leginkább, derül ki a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóságának (BNPI) első félévi beszámolójából. A Nagymezőn március 26- án avartűzben közel két hektár erdő, 40 hektár gyep égett le. A leégett rész a „Bükkfennsík és Lök-völgy” kiemelt jelentőségű különleges természetmeg­őrzési terület részét képezi. A tűzben 9 védett növényfaj ká­rosodott, ebből a borókás pusz­tulása maradandó. Természetkárosítás bűntette miatt rendőrségi eljárás folyik. A tűzvizsgáló szakvéleménye szerint a tűz oka ismeretlen, annak ellenére, hogy engedély nélküli vágástéri hulladék ége­tése miatt bejelentést tett az igazgatóság a Répáshutai Erdé­szet ellen. A gyepterület újbóli felmérését júniusban végzik el. Az összefoglaló rámutat: a BNPI működési területén nő a ragadozómadár-mérgezések száma: 12 parlagi sas, több mint 20 egerészölyv és holló pusztulását jegyezték fel. Az esetek jórészt két község ha­tárán történtek, így vélhetően azonosak az elkövetők. ■ G. R. Perforáló gép hozhat újabb sikert a KRF-nek gyöngyös Egy újabb, a mező- gazdasági munkát forradalma­sító berendezés szabadalmaz­tatására készül a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, ahol olyan fóliaperforáló gépet fej­lesztettek ki, ami energiataka­rékosabbá teszi a természeti termelést. A kutatók elképze­léseiket kis- és fóliaalagutas dinnyetermesztésben ellen­őrizték. A rendszer kiválóságát több tízezer mérés igazolja. A kifejlesztett fólián olyan különleges perforációk van­nak, amitől a hideg éjszakában a lyukak becsukódnak, ám ha a fólia alatt a levegő 35 Cel- sius-fok fölé hévül, a nyílások elkezdenek szellőztetni. ■ J. M. Sárga és zöld levelek - mintha két évszak találkozna. Sajnos, a „randevú” semmi jót nem jelent. A legyengült erdő szomjazik... Aggasztó a fapusztulás Mátra Tavasz végére több fenyő és lombos fa is rozsdabarna lett A fekete fenyők után az ős­honos fafajok is pusztulnak a Mátrában, munkacsoport jött létre a károk felméré­sére. Az erdészek már csak Medárdban bíznak. Juhász Marianna A tél vége óta látványosan I és nagyon gyorsan pusztul­nak a fekete- és az erdei fenyők a Mátrában, ahol a természet- barátokat döbbenetes látvány fogadja. Mindeddig a szakem­berek azt hitték, hogy a fekete és az erdei fenyő mindent kibír, j Úgy tűnik, mégsem. A fenyőket | az 1950-60-as években telepí­tették a Mátrába. ■ A vízhiány, az extrém aszály után a szakemberek már csak Medárdban bíznak. Sajnos, a szélsőséges idő­járás nem kímélte a lomb­koronás kultúrfajokat sem. Amerre a szem ellát a mátra- füredi Kozmári-kilátóból, jól I kivehető, hogy a jó pár ezer éve a Mátrában élő őshonos cser-, a tölgy- és a bükkfák is rozs­dabarnán világítanak a hegy­oldalakon. De hasonló látvány fogadja a természetbarátokat a déli Mátra egyéb területein és a Pipis-hegyen is.- Ez nem statikus állapot, lévén egyre több fa szárad ki a tartós csapadékhiány és az extrém aszályos időszak mi­att. Az első fél év semmi jóval nem kecsegtet, eső hiányában egyes egyedek zöld lombja nem tudott regenerálódni. Most már aggasztó a helyzet - mondja Dudás Béla, a Mátrafüredi Er­dészet vezetője. - A szárazság változatlanul a feketefenyőt érinti a leginkább, de a télvégi­hez képest súlyosabb a helyzet. Sajnos már erdőrészletek szint­jén mérjük fel a károkat. A munkába a gyöngyösi Ká­roly Róbert Főiskola is bekap­csolódott, a kutatók és a hall­gatók a levegőből elvégezhető távérzékelési technikával igye­keznek segíteni a fapusztulást okozó probléma feltárását. A főiskola és az erdészet most azon dolgozik, hogy pályázati forrást találjanak a vizsgálat elvégzésére. A száradó fák meg­mentésére létrehozott szakmai munkacsoport addig dolgozik majd, amíg aggályos marad a Mátrában élő fák helyzete. Ott hagyják humusznak A Mátrában kiszáradt fenyők adottságaik miatt a faiparban sem hasznosíthatók. Tudjuk, hogy kártevőknek nem lehetnek melegágyai, mivel nem kóroko­zó okozta a pusztulást, ezért ott hagyják a fenyőket az erdőben, ahol humusz lesz belőlük. Nem egyedi a történet májusban Erdély-szerte is tö­meges fenyőerdő-pusztulást ta­pasztaltak, ám ennek okai még ismeretlenek. Néhány szakem­ber kórokozók, bogarak által okozott károsodásokra gyanak­szik. Romániában már koráb­ban is volt nagyobb méretű, kórokozók miatti száradásos erdőpusztulás, ám a több év­tizede történt esetet csak a szil- és a tölgyerdőknél észlelték.- Azt, hogy az őshonos fajok nem érzik jól magukat, nem csupán a lombkorona elbarnu- lása jelzi - teszi hozzá Dudás Béla. - Mivel száraz a termő­hely, a fák védekezésképpen kisebb leveleket hoznak, hogy még tovább csökkentsék a pá­rologtató felületüket. Egyelőre nem tudjuk, hogy mestersé­gesen be kell-e avatkoznunk a veszteséggel járó folyamatba. Mivel az egész Mátrát nem le­het víztömlővel locsolni, abban reménykedünk, hogy Medárd az elkövetkezendő negyven nap folyamán beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. Mielőtt még tovább nőne a kár, és a mostaninál is nagyobb lenne a baj, csak abban bízha­tunk, hogy több-kevesebb eső enyhíti majd a szárazságot. Elsődleges vizsgálataink alap­ján a csapadékhiány okozza a fák elszáradását, másodla­gos károsítót, például rovaro­kat vagy gombát, ezidáig még nem találtunk, az azonban ta­gadhatatlan, hogy ez utóbbiak a megbetegedett, legyengült ál­lományban sokkal könnyebben okozhatnak további károkat. 1 PERCES INTERJÚ Nyáron is vár az egri Ifi Pont lassan vége a tanévnek, de ez nem jelenti azt, hogy a di­ákok által közkedvelt egri Ifi Pont is bezárná kapuit a nyá­ri szünet idejére. A távolabbi tervekről és lehetőségekről érdeklődtünk Tóth-Vági Esz­ter irodavezetőtől.- Mivel várják a fiatalokat a következő hónapokban?- Nálunk nyáron ugyan­úgy igénybe lehet venni a pályaválasztási-, a karri­er-tanácsadást, amire talán akkor lesz nagyobb igény, ha meglesznek a felvételi ered­mények. Akit esetleg nem vesznek fel, annak felvilá­gosítást tudunk adni, hogy milyen lehetőségei vannak még. Mentálhigiénés, diák­jogi, önkéntes tanácsadás, és drogkérdésekben is fordul­hatnak hozzánk, valamint a városi és országos feszti­válokról, rendezvényekről is informálódhatnak nálunk.- Lesznek újdonságok?- A nyárra nem tervezzük új szolgáltatás bevezetését, viszont szeptembertől több program is van a tarso­lyunkban, amivel szeret­nénk még több fiatalt be- vonzani az irodába, illetve a hátrányos helyzetű fiatalok bevonása is fontos célunk.- Ha jól tudom, az egri Ani- me-klub az Ifi Pontban szokott gyűlésezni.- Igen, ők minden szerdán nálunk jönnek össze, most nyáron egy animemaraton- ra készülnek. A helyhiány sokaknál probléma, ezért mi továbbra is várjuk az olyan önszerveződő csoportok, klu­bok jelentkezését, akik nem tudnak hol összegyűlni! Iro­dánk belső helyisége alkal­mas ezen célokra. ■ SZ. E. Tóth-Vági Eszter: nálunk nincs nyári szünet Uj kincsek épülnek a termál völgyben demjén Hamarosan átadják a gyógy- és wellness hotelt a fürdő mellett A hevesi vízügyi múlt egy szolnoki kiállításon Három év alatt kétmilliárd fo­rintos fejlesztés valósul meg Demjénben, amelynek kereté­ben kilencszázmillióért négy- csillagos gyógy- és wellness hotel, egymilliárd forintért egyedülálló barlangfürdő épül a településen. Az első ütem­ben hamarosan több mint 267 millió forintos támogatással 50 szobás, 106 férőhelyes szál­lodát adnak át. A négyszintes épületbe három éttermet, több konferenciatermet is tervez­tek. Rácz Kinga a tulajdonos cég képviseletében kijelentette: a fürdő fennállása óta 300 ezer vendéget fogadott. A szállodát várhatóan augusztusban nyit­ják meg, eközben gőzerővel folytatódnak a barlangfürdő kialakításának munkálatai is. A beruházásokat hitelből és önerőből, valamint az Európai Unió által biztosított forrásból végzi a Demjén Termál Fürdő Kft. A fejlesztés eredményekép­pen 2017-re megduplázódhat a völgy látogatószáma. Fodor Géza, a település pol­gármestere tegnap úgy fogal­mazott: nagyon-nagyon büsz­kék a fejlesztésre, ráadásul a beruházás nem csupán a für­dőnek hoz nagyobb hírnevet, I de a Demjénben élőknek is elő- S nyére válik a szálloda. A tulaj- f donosokat arra kérte, lehetőleg | minél több helyi munkavállalót I alkalmazzanak. ■ P. A. Nyitás előtt: négy szinten szinte minden... Képgaléria: HEOL.hu vízügy A Közép-Tisza-vidék víz­ügyi múltjáról nyílt kiállítás a Szolnoki Megyei Levéltárban. A tárlat számos Heves megyei érdekességet is tartalmaz.- Miként a Tisza, e kiállí­tás is közös érték, amely tematikus rendben a halá­szat, a hajó és a vízimalmok, a fo­lyószabályozás, az ármentesítés, a vízi közlekedés múltját mutatja be - mondta dr. Fülöp Tamás, a levéltár igazga­tója. Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a múlt alapos ismerete nélkül nem le­het a jövőbe tekinteni.- Most, a digitalizálás ko­rában sokszor nem vesszük komolyan a papírra vetett em­lékeinket, pedig ezek több száz év múlva is megnézhetők lesz­nek. Többek között ezért is van nagy szükség a levéltárakra. A látogatók meg­ismerhetik például Nyárádi Hartl Ede nevét, aki az 1870- es tiszai árvizek során vagyo­nát nem kímélve mentette a la­kosságot. A bemutató emléket állít néhány jelentős vízügyi szakember, így Barócs János, a jászkiséri társulat alapítója, illetve Bedekovics Lőrinc mun­kásságának. ■ SZ. R. ■ A digitalizálás korában is nagy szükség van a levéltárakra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom