Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-07 / 106. szám
4 A MEGYE KISTÉRSÉGÉI 2012. MÁJUS 7., HÉTFŐ Ha mászni kell a folyóhoz szabályozás A természet visszaköveteli, ami egykor az övé volt TISZA-TAVI KISTÉRSÉG Keltetőben a Tisza-tavi tőpontyikra tenyésztés Megkezdődött a Sporthorgász Kft. által megrendelt Tisza-tavi tőponty anyahalak begyűjtése. A halászatot a Tiszavalki-medencé- ben Vermes István halászati felügyelő és a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársának jelenlétében végezték. A munkát a közbeszerzési pályázat nyertesének munkatársai segítették.- Az időjárás nem könnyítette meg a dolgunkat, hiszen az erős hullámzás az ívásra készülő pontycsapatok felderítését is nehezítette - mondta Hegedűs Gábor ügyvezető.- A halászat meghozta az eredményt: sikerült megfelelő mennyiségű anyahalat fognunk. A halakat dr. Harka Ákos szakmai vezetésével küllemük, nemük, egészségi állapotuk, kondíciójuk alapján szelektáltuk. A legalkalmasabb anyahalak egyedenként megjelölve a szállító jármű tartályába kerültek, a többieket pedig jelölés és mérés után visszaengedtük a tározóba. ■ Már a jövő évi szezont tervezik Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30/5565-072 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legközelebb június 4-én jelenik meg. Tartós szélsőségek. Az elmúlt évek árvizei az eddigi elképzelések átgondolására késztették a folyószabályozás mérnökeit: a Tisza ne legyen Pó. Egy új tanulmány szerint a tiszai árvizek ellen védő gátak emelése nem folytatható a végtelenségig. Ennél jóval olcsóbb megoldás, ha a Tiszát ismét kiengedik az árterekre. Szuromi Rita A Tisza vízgyűjtőjéről lezúduló és a síkságon megrekedő csapadék magas és hosszan tartó árvizeket, valamint nagy kiterjedésű belvízi elöntéseket okoz a Tisza teknő alakú völgyében. A Tisza árvizei a tavaszi hóolvadás után, márciusban és áprilisban kezdődnek, de átnyúlhatnak május, júniusra is. A kora tavaszi áradás veszélyesebb, mert ilyenkor a mellékfolyók és a Tisza árhullámai egymásra futnak. Ha az árhullámok április-májusi levonulással összefolynak, hosz- szan tartó veszedelmes áradásokat okoznak. Ilyenkor voltak a rekordvízállásokat előidéző 1919., 1932., 1970., 1974., 1998., 1999. és 2000., 2006. évi árvizek, ahol a magas árhullámok elérték vagy meghaladták az árvédelmi töltések koronamagasságát. Az ősi Tisza és mellékfolyói hatalmas területeket árasztottak el az Alföldön, és a táj jelentős részét igazi vadvízi országgá alakították át. Az alföldi folyók mentén elhelyezkedő települések azonban mindenhol az úgynevezett magas ártéri szintre épültek, amelyek eredetileg szárazulatok voltak, és a legnagyobb árvizek sem öntötték el azokat.- A Tisza kanyarulatainak átvágása az 1850-es években kezdődött. A korabeli mérnökök azonban nem számítottak a vízgyűjtő területeken bekövetkezett robbanásszerű urbanizációs változásokra, melyek jelentősen megnövelték a folyó természetes hordalékszállítását. Ez a folyamat odavezet, hogy a folyó a hullámtér állandó feliszapolódásának hatására magasabban fog folyni, mint az ármentesítés előtti alacsony árterének szintje, amely az árvizek során vízborítás alatt állott. így például a Tisza már nem az alacsonyártéren, hanem az általa feliszapolt magaslaton, a hajdani alacsonyártérből kiszakított hullámtéren fog folyni. A víz nem tud majd visszafolyni magasabban lévő medrébe, illetve hullámterébe. Ennek következtében a folyó árvízi vízszintje folyamatosan Beépítették a korábbi ártereket A települések az utóbbi évszázadban részben a mélyártéren építkeztek. Ezeket és további, az árvizek tározására alkalmas területeket a területrendezési tervekben ki kellene jelölni árvízi tározás céljára, azonnal építési tilalom alá kellene vonni, és az ország árvízvédelmi stratégiája érdekében a földvásárlást és a területek hasznosítását szabályozni kellene. Eíe- ves megyében is gondot okoz, hogy az elmúlt évtizedekben beépítették - elsősorban hétvégi házakkal - a korábbi ártereket. Esős, csapadékos időszakban itt tartósan magas belvízfoltok alakulnak ki, és az épületek is vizesednek. nő, emiatt a gátak magasságát már ötször-hétszér meg kellett emelni a XIX. század óta - mondta Schweitzer Ferenc geológusprofesszor. - Ugyanez történt az olaszországi Pó esetében, ahol már úgy kell felmászni a folyóhoz. ■ Az 1830-as évekéhez hasonló feladatot kell vállalni: 150 évre szóló stratégiai döntést. Az eredetileg 50 évenkénti előfordulási valószínűséggel számolt egyszeri nagy árvizek kivédésére épített töltéseket vagy tetemes költséggel újra és újra magasítani kell, mint azt eddig tették, vagy pedig ezt a lehetőséget újabb megoldással ki kell egészíteni. Ez pedig a hullámterek bővítése, kinyitása ott, ahol a felszínalaktani, a gazdaság- és társadalomföldrajzi viszonyok, az infrastruktúra ezt lehetővé teszik. Ez hozzájárulna egy természetközeli állapot kialakításához. Másik lehetőség az úgynevezett vésztározók kialakítása, ami az új Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése megvalósításának lényege. Befejezték a szakemberek a madárlakások karbantartását költés A költési időszak előtt a megye déli részein is tevékenykedő Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei „karbantartották” a madárlakásokat. A parkban több száz „vércseláda” biztosítja a költési feltételeket elsősorban a kékvércsék számára. A kékvércse nem épít fészket, hanem a varjúfélék gallyfészkeit foglalja el, miután azok kireptették fiókáikat. A mesterséges „vércseládák” az időjárás viszontagságaitól jobban védik a fészekaljakat, mint a gallyfészkek. Ha a ládákat választják a vércsék, akkor hamarabb is megkezdődhet a költés, hiszen nem kell várniuk, amíg kirepülnek a varjúfiókák. Azzal is szembesült a karbantartó csapat, hogy a korán fészkelni kezdő erdei fülesbaglyok, vörösvércsék és csókák néhány ládát már elfoglaltak, és a tojásokon kotlának. Nem, is szorultak karbantartásra, mert akkor nem is foglalták volna el azokat. A legkésőbbre marad a szalakótaodúk tisztítása és az esetlegesen megrongálódottak cseréje, újak kihelyezése. Ez a faj április végén érkezett visz- sza Afrikából, így a költésbe is legutolsóként kezd az említett madarak közt. Mivel odúlakó, de a Hortobágy térségében az odvas fák jelenléte limitált, azonban az élőhelyek egyéb tekintetben teljesen megfelelnek a szalakóta Igényeinek, így nem csoda, hogy ez a faj kimondottan nagy százalékban foglalja el a számára kihelyezett mesterséges odúkat. A mesterséges fészkek, ládák, odúk telepítése erre az évre véget ér, de folytatódik. ■ Egy fészektelepben 30-40 láda van Bátorságból jól vizsgáztak a dámvadak ökocentrum Az első hétvége nem várt érdeklődést hozott a létesítményben Egy esztendeje van zárva a helytörténeti múzeum A Tisza-tavi ökocentrum átadását követő hosszú hétvégén közel 7500-an keresték fel a tó legújabb attrakcióját. Bár Poroszló és a létesítmény vezetése egyaránt nagy rohamra számított, a látogatók száma meghaladta a várakozásokat. Péntek délután a hivatalos megnyitót követően a helyi lakosok ismerkedhettek az ökocentrummal. Közülük ezren voltak kíváncsiak a látványosságra. A május az ökocentrum életében még tesztüzemként működik. A hétvégi látogatókat egy kérdőív kitöltésére kérték, a válaszok visszajelzésként szolgálnak majd. Jól vizsgáztak a dámvadak, melyek elég bátrak voltak ahhoz, hogy a melegben sem bújtak el a látogatók elől. A legnagyobb érdeklődés az akváriumot és a tutajostavat övezte. A vidrashow még csak az etetés szintjén látható, hiszen az állatok még szokják a környezetet, és tanulják a viselkedési formákat. Néhány madár pedig csak a későbbiekben érkezik. Jól vizsgáztak a GPS-es túrák, a látogatók valamennyi esetben kedvező visszajelzést adtak az előre megadott túra- | útvonalak felfedezéséről. Rá- 3 H adásul a tavon üresjáratok sem f voltak, a csónakokkal folyama- 5 tosan járták a tavat az ökocent- § rum látogatói. ■ Hatalmas érdeklődés jellemezte a nyitás utáni napokat honismeret Egy éve, 2011. május elsején volt utoljára nyitva a Tiszaörvényi Helytörténeti Kiállítás. Azóta remény sincs, hogy az értékes anyag újra látogatható lesz.- A kiállított leletek, eszközök, bútorok sorsa megpecsételődött. Aggódom, azóta helyrehozhatatlanul tönkrementek, a tárolásuk méltatlanul mostoha, nagyobbrészt ismeretlen helyeken történik. Egy település ezeréves történelme már csak a világhálón látható - jelezte Darabos László, az anyag gyűjtője. Tiszaör- vényben az első helytörténeti kiállítást 2005-ben rendezték. Az anyag azt követően folyamatosan gyarapodott, 2007-re megtelt velük a Faluház is, ahol szombatonként honismereti foglalkozásokat tartottak. Innen a gyűjteményt az iskolába költöztették, ám ezt az épületszárnyat szerette volna az önkormányzat hasznosítani, így - a sors paradoxona - épp a Magyar Tudományos Akadémia hidrológiai részlegének beköltözése miatt kellett kipakolni. A tárgyak egyébként azóta a posta épületében dobozokban hevernek. ■ ■ Csak egy pályázatban bízhatnak az örvénylek.
