Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-23 / 120. szám
2012. MÁJUS 23., SZERDA MEGYEI KORKÉP 5 búcsú Kádár Zsolt huszonöt évig szolgált lelkipásztorként Egerben Huszonöt egyházépítéssel töltött esztendő. Kádár Zsolt nevéhez fűződik Észak-Magyarország első Kálvin-szobrának felállítása. Ez nem pletyka: igazi magyar író szippantást is vállal - papíron igaz mese írónak lenni nem mindig leányálom. Különösen, ha emlékeink mélyen belevésődtek lelkűnkbe, agyunkba, s azokat papírra is vetjük. Mert bizony lesznek, akik magukra ismernek történeteinkben, és - főleg, ha egy kisközösségből érkezünk - komoly konfliktusokat hagyhatunk magunk után. így járt Grecsó Krisztián is, aki Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban mesélt erről Molnár Ferenc kérdéseire válaszolva. Szegvár, ez a magyar puszta közepén fekvő kis település a szülőfalu s mindazoknak az élményeknek a gyökere és gyűjtőhelye, melyek elvezetnek egy-egy íráshoz, könyvhöz. Van, aki magára ismer, s aztán nem csoda, ha harag, sértődés, sőt perek következnek, ahogy novelláskötete, a Pletykaanyu megjelenését követően is történt. Volt például olyan, aki szórólapokat nyomtatott Krisztián fényképével s a telefonszámukkal, rajta a következő szöveggel: Szippantást vállalok... Az azóta három regényt is megjelentetett szerző mégis úgy gondolja, hogy a múltat, a családi legendáriumot megismerni nemcsak kötelesség, de szükségszerű is. Eleink tetteire, történeteire figyelve ismerhetjük meg ugyanis magunkat is. Ugyanígy fontosnak tartja megőrizni azokat a tárgyakat, melyekben ott vannak az ősök, az ő életük, s kezük nyomán mi is. Ezért is tartja fontosnak addig kérdezni a nagyszülőket, szülőket, amíg lehet, hisz utóbb derül ki, mennyire kevés is az az idő, ami a tudás átörökítésére jut. Ezt papírra vetni nemcsak lehetőség, kötelesség is. Főleg olyan embernek, akit Isten tehetséggel áldott meg. Ha ez nem mindenkinek tetszik, akkor akár szippantást is vállal... ■ D. L Grecsó Krisztián mesélt Negyed évszázadon át szolgált Eger reformátusainak lelkipásztoraként dr. Kádár Zsolt esperes, aki lemondott tisztségeiről, s május elseje óta többet nem prédikál, keresztel, esket, s nem bocsátja el az elhunytakat a minden élőknek útján. Munkatársunktól Váratlanul érte a hír a hívőket, akik május első vasárnapján az édesanyákat köszönteni s az Úr asztalához járulni érkeztek az egri református templomba, hogy dr. Kádár Zsolt, a gyülekezet lelkipásztora, az Egervölgyi Egyházmegye esperese lemondott minden tisztségéről. Püski Imre, a gyülekezet főgondnoka jelentette be a gyülekezet lelki vezetőjének távozását, utalva arra, hogy nem a terjengő szóbeszéd . vezette Kádár Zsoltot döntésének meghozatalához. Természetesen megkérdeztük az érintettet, miért jutott erre az elhatározásra.- Nem szeretnék szóbeszédekkel foglalkozni - mondja Kádár Zsolt. - A református egyházban lehetőség van arra, hogy 40 év szolgálati idő után nyugalomba vonulhasson egy lelkipásztor. Bár a világi nyugdíjtörvény szerint 59 évesen még nem vonulhatnék nyugalomba, de egyházi előnyugdíjas lehetek. Kerek évfordulók jöttek el az életemben. 1987-ben érkeztem Egerbe, s éppen 10 esztendeje, 2002-ben választottak esperessé. Úgy érzem, ennyi szolgálat lelkipásztorként éppen elegendő. A várost is itt hagyom, mely sok édes, de jó néhány keserű élményt is tartogatott számomra. Budapestre költözöm, s más egyházi funkcióimnak élek a továbbiakban, mint a Doktorok Kollégiumának főtitkára, az Egyházi Közművelődési Egyesület elnöke, a Teológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, illetve a Collegium Doc- torum periodika szerkesztője.- Azért bizonyosan hiányozni fog a lelkészi, prédikátori szolgálat is.- A szószéken igyekeztem kamatoztatni mindazt, amit itthon és külföldön tanulhattam mint igehirdető, lelki gondozó. Nemzedékeket indíthattam el az istenkeresés útján. Tíz olyan fiatal kelt útra innen, aki lelkipásztorként szolgál. Hozzá kell tenni, hogy kedvező történelmi helyzetben, egy politikai struktúra- váltás idején vehettem át ezt a kicsiny gyülekezetei, mely azóta megerősödött, olyan kiművelt emberfőkkel gyarapodott, akiknek igénye van a lelki, intellektuális igény kielégítésére a szószékről. Nem csak a rátöri, szónoki tudás, de a teológiai színvonal is fontos.- Az Egerben töltött negyed- százados szolgálatban mire a legbüszkébb?- Komoly munkát végeztünk az egyházak közeledéséért, évszázados ellentéteket sikerült föloldanunk, s így alkalmam volt a testvéregyházak templomainak szószékéről is hirdetni Isten igéjét. De nem csak a lelki építkezés volt fontos. Kívül-belül megújult s új épületrésszel bővült a templomunk. Hét év küzdelem árán elértem, hogy a Kálvin-házat visszakapja az egyház, mely azóta az itt élő protestánsok lelki és szellemi, kulturális központjává is vált.- Érdekes, hogy lelki vezetőként nem nevelt ki utódot.- Az utódlás kérdése nem az előd dolga, hanem a gyülekezet dönt. Olyan papra van szükség, aki „csak” lelkipásztora lesz a gyülekezetnek. Rám az Úristen azt a feladatot bízta, hogy országos, nemzetközi egyházi és világi körökben is szolgáljak, ez természetesen rányomta bélyegét lelkészi tevékenységemre.- Hogyan búcsúzik a gyülekezettől, a várostól?- Több mint ezer embert temettem el Egerben, közel ennyit kereszteltem, s kértem Isten áldását házasságkötésekre. Ott lehettem az emberi élet nagy pillanatainál. Pontosan, precízen, megfelelő minőségben teljesíteni, ez volt mindig a célom. Egy emberi személyiséget, egy prédikátor lelkipásztort lehet kritizálni, de az üzenetet, mely a szószékről elhangzik, azt nem. Az megkérdőjelezhetetlen, hisz azt Isten bízta ránk. Az Úr üzenetének pedig nincs alternatívája. Ebben munkálkodtam 25 éven át Egerben. 1 PERCES INTERJÚ Egy recski nap a hagyományokért első alkalommal rendezik meg május 27-én, szombaton a recski tájházban azt a hagyományőrző rendezvényt, amelynek keretében egész napon át különböző kézműves alkotókkal ismerkedhetnek a látogatók. A részletekről Báder Miklósnét, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnökasszonyát, a rendezvény fő szervezőjét kérdeztük.- Mi a célja a találkozónak?- Nagyon fontos számunkra, hogy a palóc hagyományok iránt érdeklődők ne csak a kézműves termékekkel, hanem azok alkotóival, illetve az alkotó folyamattal is megismerkedhessenek. A programok is ezt a törekvésünket szolgálják. Délelőtt tíz órától a szövés, hímzés, bútorfestés, faragás, faze- kolás, kosárfonás fortélyait mutatják be a mesterek a látogatóknak, s kiállítások is nyílnak.- A családokra és a gyermekekre is gondoltak?- A gyermeknap apropóján egy barátságos kis kuckót is kialakítunk, ahol palóc ajándéktárgyakat készíthetnek a kis kézművesek. A felnőttek ezalatt figyelemmel kísérhetik azt a konferenciát, amelyen főként a helyi szellemi értékek és a tájházak kapcsolatáról lesz szó. Ezzel kapcsolatban a Szlovákiából, Erdélyből és a Vajdaságból érkező vendégeink is beszámolnak tapasztalataikról.- Szórakozásra is lesz mód?- Hangulatosnak ígérkezik a palócföldi hagyomány- őrzők bemutatkozása. Pásztorvölgyis diákok nyertek vetélkedő Strasbourgba utazhatnak a legjobbak Nem csak katonák énekeltek bordalok Erdélyből is érkeztek fellépők a gálára Őry Csaba Európa parlamenti képviselő jóvoltából négy egri középiskolás és kísérőjük Stras- bourgba utazhat. A szerencsések, az egri Pásztorvölgyi Gimnázium diákjai az utazás jogát hétfőn egy vetélkedőn vívták ki a megyeházán. Az „Irány Strasbourg !” címet viselő versengést a Heves Megyei Önkormányzat Europe Direct Információs Pontja szervezte. A fiatalok az Európai Unióról megszerzett tudásukról adtak számot a vetélkedőn, amelyre mind a négy csapat egy angol nyelvű prezentációval készült Heves megyéről. Ezt követően az uniós intézményekkel és az idén 20 esztendős egységes európai Középiskolások versenye piaccal, valamint a tagállamokkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak. Az élen szoros volt a verseny, végül a pásztorvölgyis Pető Lilla, Kovács Tamás, Zakar Bence, Korózs Péter alkotta csapat győzedelmeskedett. Felkészítőjük Fekete Valér volt. A második helyen az EKF gimnazistái, a harmadikon az egri Sancta Maria, a negyediken a hatvani Bajza gimnázium diákjai végeztek. A zsűrit Babos Gábor, az Európai Bizottság fordítási főigazgatóságának munkatársa elnökölte, őt az egri Europe Direct Információs Pontból Misz- né Mestellér Zsuzsa és Pálka Csilla segítették. ■ G. R. Nagykorúvá érett az abasári Nemzetközi Katona- és Bordal Fesztivál. A műfaj kedvelőit a kétnapos rendezvényen száz fellépő szórakoztatta. A hagyományokhoz híven a hazai énekeseken kívül határon túli csoportok is színpadra léptek. A 18. alkalommal megrendezett fesztiválon a jó dalok mellé finom borok társultak, akik pedig a borkészítésre is kíváncsiak voltak, azok az előállításhoz szükséges gépeket is megismerhették. % Bemutatkozott a Honvédéi- 3 mi Minisztérium, illetve egy 1 interaktív kiállítással a 130 J éves Abasári Önkéntes Tűzoltó s Egyesület is. ■ J. M Nemzetközi esemény. A bor és a dal tisztelete Abasáron.