Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-19 / 117. szám
6 GAZDASAG 2012. MÁJUS 19., SZOMBAT A BUX index 2012. május 18-án Záróérték: Előző napi záróérték: 16 479 16280 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ANY 451 3.91 3 OTP 3429 3,90 6417 RICHTER 36600 2.50 311 APPENINN 426 0.47 12 DANUBIUS 2705 0,18 1 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIG PANNÓNIA 678-3.69 8 RÁBA 678-2.72 0 E-STAR 2220-2.20 1 EST MEDIA 46-2.12 4 EGIS 14125-1.80 300 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.18.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. aug. 53000 Takarmánybúza 2012. aug. 51000 Takarmánykukorica 2012. júl. 54900 Olajnapraforgó 2012. okt. 123000 Repce 2012. aug. 135500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. május 18-én: A €/Ft 298,42 0,92 Ft A $/Ft 234,34 0,19 Ft § CHF/Ft 248,42 0,65 Ft 3 «/$ 1,2736 •0,003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 05.18.) VÉTELI ELADÁSI BUDAPEST BANK 289,71 307,63 CIBBANK 287,65 311,63 CITIBANK 286,73 310,63 ERSTE BANK 290,77 307,53 FHB BANK 290,52 307,88 K&H BANK 289,50 306,18 MKBBANK 288,79 303,61 OTP BANK 290,70 305,60 RAIFFEISEN BANK 292,11 305,25 A gombhoz varrták a kabátot beruházások Kapkodva, előkészítetlenül realizált uniós projektek z Q I C Uniós finanszírozású kormányzati döntésen alapuló beruházások VG-GRAFIKA FORRÁS: NFÜ (2007-2010, milliárd forint) állami tulajdonú gazdasági társaságok (NIFZrt., MÁVZrt., Magyar Közút Zrt., GYSEV) 47,0% 978,0 önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 0,5% 9,4 nonprofit szervezetek------ 2,5% 52 ,6 vállalkozások önkormányzatok----------28,2% 58 7,4 központi költségvetési szervek 20,8% 432,1 közalapítvány, egyház, társadalmi szervezetek 0,3% -------------5, 6 A Szépművészeti Múzeumnál földfelszín alatt akartak újabb kiállító és közösségi tereket kialakítani, de a látványos tervek támogatását visszavonták A 2007-2010 közötti uniós finanszírozású kormányzati beruházások az eredeti céllal szemben a GDP-növekedés és a munkahelyteremtés terén nem hoztak többlethatást a hazai gazdaságnak - állapítja meg az ÁSZ. A szervezet szerint ennek oka, hogy a projektek előkészítése, végrehajtása kapkodva történt. Tar Gábor „Először a gombot vették elő, majd ahhoz próbálták a kabátot varrni” - ezzel a sommás megjegyzéssel jellemezte a 2007-2010 közötti uniós finanszírozású, kormányzati döntésen alapuló beruházásokat Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki tegnapi sajtótájékoztatóján ismertette a témáról szóló ÁSZ-vizsgálat eredményeit. Az ÁSZ jelentésében arra keresett választ, hogy a 2100 milliárd forintos uniós forrásból finanszírozott,, kormányzati döntésen alapuló beruházások mennyiben valósították meg a 2007-ben elindított Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) célkitűzéseit, amelyek a gazdasági növekedés ösztönzésére és új munkahelyek létesítésére irányultak. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ-elnöke azt mondta, ezen beruházásoknak valójában nem jelentkezett többlethatása a gazdaság szempontjából, amit a minap megjelent negyedéves csökkenő GDP-adattal is alátámaszt. Az ÁSZ-elnök szerint a többlethatások elmaradását az okozta, hogy a kormányzati beruházások megvalósítása kapkodva, átgondolatlanul történt. „Egyes projektekről szóló döntések meghozása után kezdtek hozzá a beruházások Forrásokat veszíthetünk, az európai uniós források lehívásának lehetséges arányára vonatkozó kérdésünkre Domokos László ÁSZ-elnök elmondta: nagyon komoly a fenyegetettség a tekintetben, hogy hazánk nem tudja lehívni a 2007-13-as időszakban összességében rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos uniós forrást. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy költségvetési szempontból jelenleg komoly korlát közé szorult az orelőkészítéséhez a tervek átgondolására, illetve az önrész előteremtésére” - mondta Domokos László. Bár az ÚMFT fő célként tűzte ki a gazdasági növekedés és a foglalkoztatásbővítés ösztönzését, azonban a vállalkozások csupán a támogatások 0,7 százalékát kapták, vagyis a 2100 milliárdos forrásból mindössze alig 15 milliárdhoz jutottak hozzá - emelte ki Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője. A támogatások 98 százalékát a közszféra kapta oly módon, hogy 47 százalékot tett ki az állami tulajdonú gazdasági társaságok részesedése. ha nincs pénz önrészre szág - mondta. Pont akkor, amikor fejleszteni kellene, a hitellehetőségek beszűkülése miatt az önrész előteremtése komoly kihívást jelent az önkormányzatok és a vállalkozások számára - emelte ki. Domokos László nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az ÁSZ kapott-e megkeresést az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) a Közgépnél tartott helyszíni ellenőrzés ügyében. A közszféra intézményei azonban nem voltak felkészülve a források gyors felhasználására. Az ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása átlagosan több mint egy évet vett igénybe. Voltak projektek, amelyekre három-négy év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni. Utóbbiak közé tartozik például a Budapest-Lökösháza közötti vasútvonal rekonstrukciója. Összességében 2010 végéig a 2100 milliárdos forrást 354 projektre kötötték le szerződéssel. Ez a szám azonban nem fedi le az összes támogatott projektet, mert kidolgozatlanság, forráshiány miatt egyes projektek támogatását visszavonták. így jártak el például a Szépművészeti Múzeum (lásd grafikánk) térszint alatti bővítésére vonatkozó beruházással. Az ellenőrzött 72 projekt közül eddig 18 valósult meg, további 18 esetében viszont 2011 végéig már lejárt az eredeti befejezési határidő, utóbbira példa a 4-es metró beruházás. A szakmai, pénzügyi megalapozottság hiányossága miatt megnövekedett projektköltségekre az egyik legismertebb példa a Margit híd felújítása, amely a tervezett 12 milliárd helyett 29 milliárdból valósult meg. JÓ TANÁCS Selejtes a komputer, vissza a pénzt! SZERELIK, DE HIÁBA Olvasónk számítógépet vásárolt, amely számára munkaeszköz. Elromlott. Többször elküldte a szervizbe, de a hiba a szerelés után is megmaradt. Hogyan kaphatná vissza a termék árát? az úr megelégelte a javítássorozatot, amelynek nem lett semmi eredménye. Szeretné visszakapni a pénzét, ám ez első menetben (legalábbis a jogszabály szerint) akkor sem lehetséges, ha a termékről megállapítják, hogy javíthatatlan. Először a vásárló csak a termék cseréjére jogosult, feltéve, ha az említett körülmények fennállnak. A tartós fogyasztási cikkeknél a jótállási idő egy év, amely alatt a forgalmazó, illetve a szakszerviz köteles díjmentesen megjavítani a terméket. Ha ez több alkalommal sem sikerül, az úr kérheti a kereskedőt, cseréljék ki komputerét egy ugyanolyan, jó számítógépre. Ehhez azonban szükség van a szerviz által kiállított tanúsítványra, miszerint a gép javíthatatlan. ha A szerviz nem hajlandó ilyet kiállítani, az úr hivatkozzon az egyszer már megígért cserére. Ha ezt nem teljesítik, a fogyasztó felvetethet egy jegyzőkönyvet is arról, hogy a termék többszöri javítás után sem lett működőképes, és megpróbálhat egyezkedni a kereskedővel, illetve a gyártóval. Sajnos még így sem biztos a siker. Ha semmiképpen nem lehet zöld ágra vergődni az ügyben, kártérítésért bírósághoz vagy a lakóhelye szerinti békéltetőkhöz fordulhat az úr. A vételár csak akkor jár vissza, ha a készülékről elismerik, hogy javíthatatlan, és a kereskedő nem tud egy ugyanolyat, de jót adni helyette. «Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Gyors válaszlépés jön a „kétforintos adóra” a mobilcégektől TEHER A kormány szerint nem hoz drágulást az adó, de a Telenor és a Magyar Telekom közleménye máris ellentmond ennek Immár biztos: augusztustól jön a telefonadó. A parlamentben pénteken, név szerinti voksolással, a Fidesz és a KDNP igen szavazataival fogadták el az erről szóló törvényt. így a hívásokért percenkét 2 forintot fizethetnek a telefontársaságok, valamint ugyanennyit az SMS-ek és az MMS-ek után. A Nemzetgazdasági Minisztérium a parlamenti szavazás után közleményt adott ki, amelyben jelezte: a kormány szerint a cégek nem hárítják majd át az adót a fogyasztókra, egyrészt ugyanis - áll az érvelésben - a verseny megakadályozza őket ebben, másrészt a válságadó 2013-as megszűnésével csökkennek az adóterheik. A szaktárca közleménye különösen annak fényében meglepő, hogy a piaci részesedés alapján a második legnagyobb hazai szolgáltató, a Telenor már csütörtökön jelezte: érvényesíteni fogja áraiban az adó hatását. Kutas István, a vállalat kommunikációs vezetője a Világgazdaságnak elmondta: a cég egy különadót még lenyelt, két terhet azonban már nem képes. A vállalat eredményét az idén a jövőre kivezetésre kerülő válságadó 10 milliárd forinttal csökkenti, míg az új teher havi 1 milliárd forintjukba kerül. Telenor-bolt bejárata. Áthárítják. A kommunikációs igazgató hozzátette: a csütörtöki bejelentést jelzésértékűnek szánták, pontosan még nem tudják, milyen formában emelik majd az árakat, a különböző kedvezmények megszüntetése éppúgy elképzelhető, mint a tarifacsomagok átszabása. Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy a cég nem tudja az adót annak bevezetésétől áthárítani a fogyasztókra, az új rendszer kidolgozása és a több százféle csomag felülvizsgálata ugyanis heteket vesz igénybe. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy nem a Telenor lesz az egyetlen mobilcég, amely árat emel. A Vodafone sajtóosztályán a Világgazdaság kérdésére elmondták, hogy a törvényjavaslat ismeretében már múlt hét elején meghozták a szükséges döntéseket. A cégnél hangsúlyozták: mivel az országgyűlés a szolgáltatók javaslatait figyelmen kívül hagyva szavazta meg a törvényt, ezért e döntések felülvizsgálata nem szükséges. Az előkészületek folynak, a vállalat a részletekről később tájékoztat. Hasonló tartalmú állásfoglalást tett közzé a piacvezető Magyar Telekom is, amely a tőzsde honlapján tájékoztatta befektetőit, hogy az új teher idén 10 milliárd forinttal csökkenti a cég nyereségét, a válságadóval összesen 34 milliárdot visz el. Ezzel egy időben jelezték: a következő hetekben felmérik, hogy a változások milyen hatásokkal járhatnak, s ennek megfelelően hoznak döntéseket. Mindeközben a parlamentben „adóhét” kezdődik. Kedden indul a vita előbb egy, az adózást érintő törvénycsomagról, majd a pénzügyi tranzakciós illetékről, végül a biztosítási adóról. Ezekkel a javaslatokkal nem kell úgy sietniük a képviselőknek, mint a 44 milliárdos távközlési adóval, melyet a benyújtás után egy héttel el is fogadtak. A tárgyalásra váró adónemeket 2013. január Fjétől vezethetik be. ■ J. Z. - SZ. I.
