Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-19 / 117. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. MÁJUS 19., SZOMBAT Magyar Ádám szerint öszvérszakma az övék: reneszánsz öntudat kell a munkához. Egyik nap festőként, a következőben építészként kell gondolkozni. Csúcsmozik Egerszalókról három dimenzió Általában leesik az ügyfelek álla a GreenZerónál Bevétel: Eger {ól áll az iparűzési és az idegenforgalmi adók tekintetében ►Folytatás az 1. oldalról A saját forrásokon belül a he­lyi adók és különösen (80-85 százalékban) az iparűzési- adó-bevétel meghatározó. Bár az ingatlanadók az idén jelen- tó'sen növekedtek, de így is csak a helyi adók mindössze 15 százalékát adták. ■ Az eltéréseket a válságon kívül nyilvánvalóan a helyi adópolitika is nagyban befolyásolja.- A 23 megyei jogú város a térségeikkel együtt az ország lakosságának 30 százalékát képviseli, s hozzájuk 150 milli­árd forintnyi adóbevétel áram­lik. Eger ugyan lélekszámában csak a 16. legnagyobb megyei jogú város, ám gazdasági hely­zete jobb, a helyi iparűzési adó növekedése alapján a hatodik leggyorsabb ütemben fejlő­dik. Az idegenforgalmi adóból származó bevételek a második legnagyobb emelkedést produ­kálták. Talán meglepő lehet, de az itt élők nem fizetnek sok ingatlan típusú adót, ebben utolsók vagyunk - ismertette az egriek adófizetési pozícióját Korsós László, az önkormány­zat adóirodájának vezetője. Habis László, Eger polgár- mestere hangsúlyozta, a me­gyei jogú városok számos kistérségi feladatot is ellátnak. Fontos, hogy az önkormány­zatiság gazdasági mozgásteret is jelentsen. A szövetség tagjai komolyan veszik az adók szá­mának és mértékének optimali­zálását. - A mikrovállalkozások adókedvezménye azért fontos Egerben, hogy így segítsük az önfoglalkoztatást. Ingatlan- adóztatásunk széles körű, de alacsony mértékű, a lakosság jelképes mértékű közterhet fi­zet, a megengedett törvényi ma­ximum hat százalékát. Büszkék vagyunk arra, hogy jelentős az idegenforgalmiadó-bevéte- lünk - tette hozzá.- Szövetségünk fellép érde­künkben a jogalkotóknál.Leg- utóbb a központosított adóbe­szedésre való törekvést sikerült megváltoztatnunk. Egyeztetést is végzünk,ismerjük a legfris­sebb törvényi tervezeteket - mondta Papp Erika, az MJVSZ ügyvezetője. ■ T. B. Az Egon és Döncivel számos szakmai elismerést besöpört a film alkotógárdája. Ma még nagyobb halra mennek: 3D-s csúcsmozikat adnak a világ­nak Egerszalókról. Pécsik Attila Mintegy tucatnyi fiatal szak­ember készítette el 2007-ben az első magyar egész estés 3D animációs filmet, az Egon és Döncit. A nézőket és a hozzáér­tőket is lenyűgözte a képi világ, a siker nem maradt el. Magam is láttam a mozit, s leesett az ál­lam, amikor megtudtam, mind­ez Egerben készült. Öt eszten­dővel később egészen véletle­nül az egerszalóki iskolában jártam. A helyi diákok Egerben tanulnak, az épület így elvileg üresen kellene, hogy álljon. Eh­hez képest lázasan dolgoznak odabent. Ahol egykor matema­tikát oktattak, ma moziterem vagy hangstúdió található. A fentebb említett film készítői­nek cégcsoportja, a GreenZero tevékenykedik itt.- Az Egon és Dönci szak­mai sikereket és csődközeli helyzetet is hozott az alkotók­nak - meséli Magyar Ádám 3D rendező. - Át kellett gondol­nunk a stratégiánkat, az is szó­ba került, hogy elveszíthetjük álmainkat. Lehet világszínvo­nalú animációt készíteni otthon vagy a garázsban, de annak gátjai is vannak. Fogalmazhat­nék úgy: nem lehet 10-es damil- lal bálnára vadászni. Márpedig a mi tervünk cápa és bálna. Hogy elérje e célt a csapat, egy pályázat segítségével 2009 végén úgynevezett 3D multimé- dia-klasztert és -inkubátorhá­zat hoztak létre Egerszalókon. Az igazsághoz hozzátartozik, az inkubátorház kifejezés tu­lajdonképpen azt jelenti, hogy pályázat segíti a kezdő vállalko zásokat. A GreenZeróé a régió egyetlen multimédiás szakoso­dást! inkubátorháza, 111 millió­ból fejlesztenek. Az ilyen mun­kához kell is a pénz, szükség van például a moziteremre, hogy a megrendelőknek ideális körülmények között mutathas­sák be, mit tudnak. -Egypre­hogy kilincseltek ők Egerben is - nem támogatásért, hanem figyelemért -, de bezáródtak az ajtók. A szalóki önkormány­zat azonban lecsapott az ötlet­re. A GreenZero munkatársai jelenleg is több projekten dol­goznak: német, angol és sza- úd-arábiai megrendelők kíván­ságát teljesítik. Nagy dobásra is készülnek: új egész estés filmet készítenek, amelyhez a Toy Sto­ry című hollywoodi produkció írói adták a forgatókönyvet, és világsztárok kölcsönzik majd hangjukat a figuráknak. A film azonban Egerszalókon készül.- Szerencsés együttállás zentáció során arra van szük­ség, hogy leessen az ügyfél álla. Általában le is szokott - meséli Magyar Ádám, hozzátéve: min­denről gondoskodtak, még a te­rem geometriáját is ők alakítot­ták ki. A szakmában folyama­tos a fejlődés, lépést kell tartani a technikával. A mai csúcsgé­pek másfél év múlva már ós- diak lesznek, a fejlesztések sora nem ér véget soha. kell - válaszolja Ádám arra a kérdésre, mi kell egy ilyen megrendeléshez. Meg persze sok minőségi munka. - David Attenborough első 3D-s pro­dukciójához, a Flying Monsters című filmhez készítettünk egy 8 perces animációt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mo­zi elnyerte az angol Oscarnak számító Bafta-díjat. A meg­keresések ezután már szinte maguktól jönnek. Nem véresen üzleti alapon dolgozunk. Jóma­gam nemcsak a rendezésért, de a stratégiai döntésekért is fele­lek, s kényes vagyok a szemé­lyes szabadságra. Nem a profit motivál, de a nagy megrendelé­sek segítik a személyes szabad­ságunkat. Talán missziónknak is megfogalmazhatnánk, hogy kreatív művészeket vállalko­zásba tereljük. Ma ott tartunk, ahol egy ilyen cégnek tartania kell: az a bizonyos olló szűkült, kis- és hipercégek vannak. Mi olcsóbban és hatékonyabban tudjuk hozni ugyanazt a szín­vonalat, mint egy tengerentúli társaság. Hazánkban is van­nak hasonló társaságok, még­sem vagyunk egymás konku­renciái, elég nagy a világ. Folyamatos fejlesztések az inkubátorházban PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL Család, Füles, színház: Fehér István 50 éves Hétfőn ünnepli 50. születésnap­ját Fehér István, a Gárdonyi Gé­za Színház társulatának alapító tagja, aki a félszáz esztendőből huszonötöt töltött az egri teát­rumban.- A születésnapomat ünne­peltük a Helyőrségi Művelődési Otthonban, miután Tóth Ákos barátommal megnyertünk egy budapesti fesztivált egy József Attiláról szóló darabbal. A zsű­riben ott ült Gáli László, aki meghívott az alakuló társulat­ba. Nagyszerű első évad volt, minden pillanatára emlékszem, mélyen a szívembe zártam azo­kat a kollégákat, akikkel akkor együtt dolgozhattam. Közülük is kiemelnék két nevet: M. Hor­váth Józsefet és Kiss Miklóst. A színművész elárulta: a ke­rek évforduló mindenképpen számvetésre készteti. Több mint 100 alakítás van a háta mögött, az átlagnéző mégsem így emlékszik rá, hiszen több­nyire kis szerepeket játszott.- Az első nézőtéri élményem­re határozottan emlékszem. Beültem egy előadásra, és lát­tam, hogy két sorral előttem 1 összesúgnak ketten: „itt van | az az amatőr rendező”. Akko- J riban topon volt a Lila gépjár- s mű nevű csoportom, de azóta Fehér István színművész is számos színjátszó csapattal dolgoztam, s dolgozom ma is. Ismerem, szeretem a várost, bár tudom, sokszor „mozdítha­tatlan”. A férfikoromat jelenti Eger, itt lett családom. Felesé­gem Eszter, aki színjátszóm volt, s élveztem, hogy jól nevel­te három fiamat: Gazsit, Mar­cit és Simít. Persze huszonöt évesen az embernek minderről határozott elképzelése van, ma már bizonytalanabb vagyok az élet nagy kérdéseiben. Kétszer is játszottam a Micimackót, s azt a verziót szerettem jobban, amiben Füles szerepét kaptam. Az életfilozófiámhoz is az áll legközelebb. Kis fájdalom, hogy az'egri színház köré nem húzó­dott igazi kulturális erő, talán majd a következő 25 évben. Hiszem, hogy a színház a vi­lág legcsodálatosabb műfaja, a nézők pedig azért jönnek, hogy e csoda részesei legyenek. Bár maga a csoda ritkán sikerül. Az 50 éves évforduló talán ar­ra jó, hogy szembesüljünk az­zal, hogy „ennyi lenne az élet?”. Nos, talán ennyi. Bár ha a fény­képem egyszer lekerül a szín­ház faláról, a büfében még mindig ott lesz a nevem, mint háromszoros Ulti-Móka kártya- bajnokság-győztes. Hatvanezer adóbevallást kapott eddig a megyei hivatal adó Hétfőn lejár a 2011. évi sze- mélyijövedelemadó-bevallások benyújtásának és az adó be­fizetésének határideje. A Nem­zeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatóságára eddig közel 60 ezer bevallás érkezett, s még ugyanennyit várnak. Sokan adták be hibásan nyomtatványukat. A leggyako­ribb, hogy a kifizetők által le­vont adóelőleget („B” oldal 55. sor) nem írják be, vagy tévesen az adózó által befizetett adóelő­leg sorában („C” oldal 64. sor) tüntetik fel. Néhol hiányzik az aláírás, pontatlan a születé­si idő. Bevallás helyett gyakran a kifizetőtől, munkáltatótól ka­pott igazolást nyújtják be. Érdemes igénybe venni az elektronikus ügyintézést, mód van az ügyfélkapu meg­nyitására. Az egri központi ügyfélszolgálaton hétfőn, 8-18 óra között fogadják az adózó­kat, hogy segítsék a bevallás kitöltését. Annak a vállalkozói tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélynek, akinek be­vallott személyi jövedelemadója nem haladja meg a százezer fo­rintot, és a pótlékmentes rész­letfizetési lehetőséget választja, az első részletet május 21-ig kell megfizetnie. ■ T. B. Sikeresen adott be pályázatot Egerfarmos lehetőség Egerfarmos önkor­mányzata és civilszervezetei több pályázaton is támogatást nyertek a falu fejlesztésére. A Kandó Kálmán Alapítvány 7 millió 100 ezer forintot nyert a Tájház további felújítására, a Polgárőrség 5 millió 600 ezer forintot fordíthat a közbizton­ság javítását szolgáló térfigyelő kamerarendszer kiépítésére. Az Őszirózsa Nyugdíjas Szer­vezet 300 ezer forintért vásá­rolhat új fellépő ruhákat, és az önkormányzat régi vágya is teljesül: kiadványban is­mertetheti a térséggel a falu történetét és a Kandó család kapcsolatát. Erre 1 millió 600 ezer forintot nyertek. ■ SZ. K. OGHÍD» Ez itt a kabaré! Idén utoljára A KABARÉSOROZAT május 23- án, este 7 órától ez évadban utoljára várja a közönségét.- A színjátszásnak olyan pici tortaszelete ez, amelynek nincs más célja, mint hogy szórakoztasson, nevettessen, feledtessen. AII. világháború után csak a fővárosban közel 70 kabarészínház volt, ma pedig már egy sincs - mond­ja Moravetz Levente rendező. Az Agria Kabaréban a teát­rum kiválóságai varázsolnak mosolyt az arcokra, s konfe­ransziéként újra színpadon láthatjuk az ismert komikust: Beleznay Endrét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom