Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-07 / 83. szám
EGYHÁZMEGY Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK uww.ejjer.egvhazmegve.hu info@eger.egyhazmcgye.hu III. évfolyam, 4. szám 2012. április HÚSVÉT ÜZENETE: „Jézus Krisztus tegnap és ma, Ő a kezdet és a vég! Ő az alfa és az ómega. Övé az idő és az örökkévalóság. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön-örökké. Ámen. ” (A húsvéti gyertya szentelésének szertartásából) A májusi egri Karitász- találkozó programja A nyolcvan éve megalakult Katolikus Karitász munkáját hivatott erősíteni az Egyházmegyei Ka- ritász-találkozó, melyet 2012. május 19-én, szombaton rendeznek az egri bazilikában. A tervezett program szerint reggel fél kilenctől 9 óráig tart a regisztráció a szeminárium udvarán. A gyülekező az érsekség udvarán történik, ezután pedig a Széchenyi utcából fél tízkor vonulnak be az egyházközségek Karitász-csoportjainak tagjai a bazilikába. A szentmise 10 órakor kezdődik a találkozón részt vevő atyák koncelebrálásával, főcelebránsa Ternyák Csaba érsek. Ezután 11 órától Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, országos Karitász-igazgató és Soltész Miklós államtitkár előadásai következnek. Ezután közös fotó készül a résztvevőkről a bazilika lépcsőjén, majd pedig a Karitászt bemutató kiállítás megnyitására kerül sor. Az ebédet követően, délután két órától a mezőkeresztesi otthon diákjai a Szent Erzsébet életéről készült darabot mutatják be, majd a plébániák Karitász- csoportjainak beszámolói, tanúságtételek következnek. Ezután beszámoló hangzik el az Egri Főegyházmegyei Karitász munkájáról és intézményeiről, befejezésül pedig - a hazautazás előtt - a Szent Erzsébet-litániát imádkozzék el a résztvevők. A találko zó célja, hogy lendületet adjon az új Katolikus Karitász-csopor- tok alakításához, illetve a meglévők működéséhez. Az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ címe: 3300 Eger, Szaicz Leó u. 7. Telefon: 36/518- 602, mobil: +36-30/655-07-61, e-mail: eger.caritas@gmail.com web: http://www.karitasz.hu/ . ■ Floma János Sárospataki megemlékezés Lengyel-magyar barátság A lengyel-magyar barátság napjáról emlékeztek meg március 23-án a sárospataki Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában. Az Országgyűlés hivatalosan 2007-ben nyilvánította a barátság ünnepének ezt a napot. Az iskola szoros kapcsolatot ápol a Szent Erzsébet Nővérekkel, akik tavaly Lengyelországból költöztek Sárospatakra, és azóta aktívan vesznek részt az egyház- község, illetve az iskola életében. A rendezvényen nagy szeretettel emlékeztek meg a lengyel pápáról, Karol Wojtyláról, aki beiktatását követően a n. János Pál nevet vette fel. Kissné Murányi Andrea igazgatónő nyitógondolatait követően Malvina, Zsuzsanna és Ágnes nővér lengyelül énekelt Szent Erzsébetről. Boldog II. János Pál pápa iipái közül egyet- egyet Timkó Brigitta hitoktató, illetve Janicsné Stumpf Tímea igazgatóhelyettes imádkozott el. A programot az „Ez az a nap, mit az Ur rendelt..." című ének zárta, mely lengyel nyelven hangzott el a Szent Erzsébet Nővérek, az intézmény tanulói és dolgozói közös előadásában. ■ Virágvasámap az egri bazilikában Huszonhét éve a virágvasárnap egyben az ifjúság világnapja is a katolikus egyházban, II. János Pál pápa szándéka szerint. Az idei ünnepen Ternyák Csaba érsek köszöntötte a fiatalokat, közöttük a bérmálkozásra és az elsőáldozásra készülőket. A virágvasárnapi szentmisén Krisztus jeruzsálemi bevonulására szentelt barkákkal a kezükben emlékeztek a hívek. Feltámadt Krisztusé napon Húsvét vigíliájának szertartása a tűzszenteléssel kezdődik. A húsvéti gyertya lángjáról gyújtják meg gyertyájukat az éjszakai sötétben imádkozó hívek, majd megszólal a húsvéti örömének. Az ószövetségi olvasmányok után újra felhangzik a Gloria, majd az evangélium előtt az Alleluja. A keresztvíz meg- áldása után sok helyen felnőttkeresztelésre is sor kerül. Ekkor újítják meg keresztségi fogadalmukat a hívek. A szentmise végén a „Feltámadt Krisztus e napon!”-t énekelve körüljárják a templomokat. Archív felvételünk az egri bazilikában készült, ahol minden esztendőben este nyolckor kezdődik a nagyszombati szertartás. Hivatalosan is lezárták a Mindszenty-ügyet A bíboros rehabilitációja Isten szolgája, Mindszenty lózsef bíboros rehabilitálási eljárása - utóda, Erdő Péter bíboros-prímás kérésére - a Legfőbb Ügyészség határozatával hivatalosan is lezárult. A határozat kinyilvánítja Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását. Erdő Péter nyilatkozata szerint ez egyértelmű jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével. Á Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetőjének, Mindszenty József bíborosnak - akit a pápa 1945. augusztus 16-án nevezett ki esztergomi érsekké - kötelessége volt a társadalmi élet erkölcsiségének jóakaratú bírálata. Vezetése alatt a magyar püspöki kar szóvá tette körleveleiben, amikor a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallásvagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát A bíboros mindig következetesen kiállt az alapvető jogok érvényesítéséért. A magyar nép Mindszenty bíboros mellé állt. Egerben például még soha nem sereglett össze annyi ember, mint 1947. szeptember 19-21. között a Mária-napo- kon, amikor a bíboros 75 ezer hívő előtt beszélt. Hamarosan letartóztatták, megkínozták, és 1949- ben koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt Felső- petényben tartották fogva. A forradalom kitörését követően, 1956. október 30-án éjjel magyar katonák szabadították ki onnan. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, melyben felvázolta a nemzeti szabadságharc céljait és a polgári demokrácia jövőképét. November 4-én hajnalban, a szovjet csapatok támadása után a budapesti amerikai nagykövetségen kért és kapott menedéket. VI. Pál pápa kérésére 1971. szeptember 28-án hagyta el a követséget, és Rómába ment. 1971. október 23-áig a Vatikánban, majd 1975. május 6-án bekövetkezett haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika altemplomában. ■ G. L. Miskolci keresztit HAGYOMÁNNYÁ VÁLT, hogy nagyböjtben, a húsvéti ünnepekhez közeledve szabadtéri keresztutat tartanak a miskolc-mindszenti temp- lom közelében lévő Kálváriadombon. Március 25-én Pa- lánki Ferenc egri segédpüspök, miskolc-mindszenti plébános a hívekkel együtt énekelve és imádkozva járta végig Krisztus keresztútját. Megújult a toronyóra húsvétra újra mutatja az időt az egri bazilika toronyórája, amely két éve romlott el. A felújításhoz szükséges 2,5 millió forint egy jótékonysági koncert bevételéből, illetve a hívek és vállalkozók adományaiból származik - közölte Csizmadia István plébános. Első helyezés ELSŐ HELYEZÉST ért el a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium csapata az V. Országos Katolikus Hittanverseny döntőjében, melyet március 23-24. között rendeztek. Külön oklevéllel jutalmazták a csapat felkészítő paptanárát, Lóczi Tamás igazgatót. Világi hitoktatók A VILÁGI HITOKTATÓK képzése folytatódik az Egri Hittudományi Főiskolán: katekéta alapszakon (3 éves képzés) és hittanár-nevelő mesterszakon (5 félév). Bővebb információ a főiskola honlapján ( www.eghf.hu ) olvasható és a tanulmányi osztályon kérhető. Jelentkezni az intézmény jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2012. május 15. JEGYZET H úsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk. Azt ünnepeljük, hogy a megváltó Jézusnak köszönhetően a mi életünkben is van és lesz feltámadás. A feltámadás nem egy elmélet, hanem olyan történelmi valóság, amelyről az evangéliumok beszámolnak. Természetes és hihető módon, mert leírják, hogy Mária Magdolna, a Jézus sírjához siető asszonyok és az apostolok sem értik, hogy mi történt, csak azt látják, hogy a sír üres. Fokozatosan jönnek rá, hogy egyedi és megismételhetetlen üdvtörténeti esemény tanúivá váltak: a názáreti Jézus, aki szenvedett és meghalt, fóltá- madt a halálból. Nem véletlen, hogy ez volt az apostoli igehirdetés első és legfontosabb tartalma. Mi pedig húsvétkor és a húsvéti időben hitből fakadó örömmel ünnepeljük, hogy Isten, a mi mennyei Atyánk feltámasztotta a halálból, Úrrá és Messiássá tette azt a lézust, aki értünk még a kereszthalált is vállalta. Nemcsak Jézusé, hanem mindnyájunké a Húsvét, hiszen a feltámadás valóságos lehetőség már most, ebben a fóldi életben. A ke- resztség és a bűnbocsánat szentsége révén már most megtapasztalhatjuk reális valóságát, nem csak halálunk után. A keresztség szentségéről a feltámadással összefüggésben Pál apostol a húsvéti szentleckében beszél. Azt tanítja, hogy a keresztségben Krisztussal együtt eltemetkeztünk a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsőségéből feltámadt a halálból, úgy mi is keljünk új életre (Róm 6,4). Miként Krisztus feltámadt, a keresztség által mi is új életre támadhatunk, „új teremtmények” lehetünk (2 Kor 5,17).). Feltámadunk a lelki halálból, hiszen az újjáteremtő Szentlélek megszabadít bennünket az áteredő és minden személyes bűntől. Az apostoli hitvallás is arra emlékeztet bennünket, hogy a keresztség minden bűnt eltöröl. A keresztségben megszületik bennünk az új ember (Ef 2,15), a benső ember (Ef 3,16), az új teremtmény (2 Kor 5,17). Nincs igazi, Istennek tetsző húsvét lelki feltámadás nélkül, vagyis a húsvéti szentgyónás elvégzése nélkül, a gyónás ugyanis a feltámadás szentsége. A tékozló fiúról szóló példabeszédben olvassuk, hogy amikor a fiatalabb fiú bűnbánatot tart és hazatér, az irgalmas atya így nyilatkozik: „együnk és vigadjunk, mert ez a fiam halott volt, és életre kelt, elveszett, de megkerült”. Az apa örül, és meg is magyarázza, miért: a fiú elveszett, de megkerült, tékozló bűnös élete következtében meghalt már számára, de most új életre támadt. Ne feledjük, hogy amikor halálos bűnt követünk el, akkor a lelki halál állapotába kerülünk. Amikor pedig bűnbánatot tartunk, akkor mintegy feltámadunk, hiszen Isten megbocsátja bűneinket, megújítja lelki életünket és a vele való kapcsolatunkat. Magától értetődő számunkra, hogy tavasszal a halottnak tűnő téli táj a melengető napfény hatására szinte egyik napról a másikra feltámad, mert a Teremtő megadta a természetnek a megújulás képességét. Nagyszombaton, a keresztségi fogadalom megújításakor imádkozzunk azért, hogy Isten kegyelmi segítségével az idei húsvéti ünnepek alkalmából mi is támadjunk fel a bűnből, hogy Krisztussal új, Istennek tetsző életet éljünk! ■ Dolhai Lajos A feltámadás ünnepe
