Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-02 / 78. szám
5 2012. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Jelentkezniük kell a veszélyes anyagokkal foglalkozóknak Kősárkányok vetélkedése védettség Természeti emlékek lesznek a rejtélyes kaptárkövek határidő Máig kell benyújtani a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentkezési adatlapot. Nemcsak a veszélyes anyagokat tároló, előállító üzemeknek, hanem a mezőgazda- sági gazdálkodóknak is fizetniük kell. Az adónemet az őstermelőknek nem kell leróniuk, csak az 50 millió forintos nettó éves árbevételt elérő, műtrágyát vagy permetszert használó cégeket, a vállalkozásként működő családi gazdálkodókat érinti. A támogatások összege nem számít az árbevételbe. A hozzájárulás mértéke az agráriumban a tevékenység során használt veszélyes áru nettó értékének 0,1 százaléka, a gyártók, a tárolók, a feldolgozók éves nettó árbevételének 0,1 százaléka. ■ T. B. Fogyasztóvédők: Oláh József kapott díjat elismerés A Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság idén is a fogyasztók világnapjához kapcsolódva adta át a Fogyasztóvédelemért szakmai díjakat azoknak) akik az elmúlt esztendőben a leginkább méltónak bizonyultak arra, hogy munkájukat e rangos elismeréssel jutalmazzák. 2012- ben a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársa, Oláh József is az idei díjazottak között szerepelt. A Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségen Pintér István, a Nemzeü Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta: ötven esztendő telt el azóta, hogy John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1962. március 15- én megtette a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatát. Ötven évvel ezelőtt hazánkban nem csupán az ilyen jellegű jogokkal, hanem a fogyasztói lét és társadalom ismérveivel sem volt tisztában a nagyközönség. Azóta nagyot fordult a világ, és a fogyasztóvédelem az egyik olyan terület, ahol folyamatos a fejlődés, ahol az állampolgári igények egyre markánsabban fogalmazódnak meg a fogyasztói tudatosság egyidejű növekedésével. ■ K. G. A szomolyai Vén-hegy kaptárkövei bejárhatók, de azokhoz is szerveznek túrákat, amelyek nem látogathatók Máig rejtély, kik, mikor és miért faragták a fülkéket azokba a sziklákba, amelyeknek leggazdagabb lelőhelye a Bükkalján van. A kaptárkövek védetté nyilvánításának még a hatvanas évek elejéig nyúló története a végéhez közeledik. Dános László Kaptárkő - ezen a néven említik tanulmányaikban az ablakos kövek rejtélyének megoldásán fáradozó kutatók is: 1865-ben Kubinyi Ferenc, 1885-ben és 1891-ben Bartalos Gyula, 1939- ben Klein Gáspár, a 60-as években Saád Andor, a 70-es évektől pedig'Mihály Péter. Ezek a jeles kövek - melyeknek háromnegyede eddig semmiféle védettséget sem élvezett - megérdemlik, hogy megőrizzük őket az utókornak. Védetté nyilvánítási kezdeményezésüknek messzire nyúló története van. A megalapozó kutatásokat, vizsgálatokat, topográfiai felméréseket Mihály Péter a hatvanas évek elején kezdte meg. Ekkor a kaptárkövek egyik szomolyai csoportja „Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület" néven országos védettséget kapott, de mind a 72 ismert ablakos kő megóvása szükséges. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület még az elmúlt év elején kezdeményezte a kaptárkövek ex lege védetté nyilvánítását, ám végül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával (BNPI) és a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályával karöltve a természeti emlék védettségi kategóriát ítélték a legalkalmasabbnak az ablakos kövek számára. Ezt dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - aki legutóbbi Heves megyei látogatásakor fel is kereste a szomolyai kaptárköveket - is támogatja. Mint Baráz Csaba, a BNPI szakembere, a kaptárkövek kutatója elmondta: március végéig befejezik a kaptárkőlelőhelyek pontos felmérését, s lehatárolják azokat a területeket, ahol égbe szöknek a kőemlékek. Ezzel a munkával gyakorlatilag már végeztek, most következhet a természetvédelmi kezelési terv elkészítése. Már folynak az előzetes egyeztetések is a védetté nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaival és más érintettekkel is. így biztos abban, hogy még az idén törvénybe foglalt védettséget élveznek majd országszerte ezek a különleges földtani, kultúrtörténeti alakzatok. Feladat lesz a kaptárkövek környezetének karbantartása, maguknak a szikláknak a megóvása, látogathatóvá tétele is. E terü- , letek jó része kincstári tulajdonban van, de állnak sziklák magánerdőkben is. Akad erdőtulajdonos, aki kifejezetten örül a védetté nyilvánításnak. így remélhetően, nem csak megőrződnek a „kősárkányok”, de mind több lesz közülük látogatható is. Kúp alakú kőtornyok Történelmi párhuzamok: kik és mikor faragtak fülkéket a sziklákba? a kaptárkövek olyan sziklave nulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok tehát az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek. Legtípusosabb csoportjuk Eger határában, Szomolya mellett és Cserépváralja környékén lelhető fel, de Sírok, Egerbakta, Eger- szalók, Ostoros, Noszvaj, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc és Rács határában.- termékeny bizonytalanság ban vagyok - mondja baráz csaba (képünkön) -, ha válaszolnom kell arra a kérdésre, kik, mikor s miért faragták a fülkéket a sziklába. Hajlok arra, hogy többfunkciósak voltak. Az eredendően áldozati kőoltárt későbbi korok emberei méhészkedésre is használhatták. Mindenesetre a táj szakrális elemeiről van szó. Minderre azonban a régészeti feltárások adhatnak magyarázatot. Jelenleg a Krisztus utáni V-VI. századtól a XV. századig terjedő időszakra valószínűsítjük a faragások idejét. De Bonfinire hivatkozva, aki Eger város névadójaként a Rodope hegység mellől elűzött agriensis nevű trák-illír népcsoportot nevezi meg, következtetéseket lehet levonni Ráadásul a Rodope sziklás hegycsúcsainak oldalába faragott fülkéket megfigyelve és a két vidék régészeti párhuzamaira gondolva hajlok arra: van kapcsolat az azokat te metkezési céllal faragó trákok és az itteni sziklába alakzaté kát vájó népek közt. I PERCES INTERJÚ Programokkal a vendégekért éves közgyűlését tartotta szombaton a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Egerben. A vezetőség új taggal, Szlávik Flóriánnéval bővült. Haász Tamásné, az egyesület titkára elmondta: az egyre több vendégfogadó nagyjából állandó vendégszámon osztozhat. A megyében jelenleg több mint 700 minősített, zömében 3-4 napraforgós vendégház működik ötszáz férőhellyel.- Mik az egyesület idei tervei?- Közelebb hozzuk egymáshoz a programszervezőket és a szálláshely-szolgáltatókat, illetve a térségeket. Közös érdek a több élmény nyújtása, ezáltal a forgalom, a vendégéjszakák növelése. Megismerik és ajánlani fogják egymást: például az egriek és az északiak a Tisza-tavat, s fordítva.- Hogyan működnek együtt a helyi termelőkkel?- Rendezvényünkön tucatnyi helyi termelő mutatkozott be - sikerrel. Tájékoztatták a résztvevőket az árakról és a szállítási lehetőségekről. Ők a falusi vendégasztalra tudnak élelmiszert biztosítani, és termékeiket bizománybán is értékesíthetik a szállásadók, de telephelyükön időpontot is biztosítanak a vásárlásra.- Mik a tapasztalataik a Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban?- Még nem látjuk a rendszer előnyeit. Eddig fő célközönségünk, a közepes vagy attól kevesebb jövedelemmel rendelkezők még nem nagyon kaptak ilyen cafetéria- elemet. A többet keresők inkább a szállodákat veszik igénybe. Bízunk a foglalások javulásában. ■ T. B. Haász Tamásné: a vendégszám nem csökkent Ifjú szentpétervári alkotók festettek Az orosz klub meghívására érkeztek Iskolai véradással segítettek képzés Vonzó versenyek vöröskereszteseknek EGER A napokban látogattak el az Eszterházy Károly Főiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményébe (AMI) a szentpétervári Glinka Művészeti Iskola diákjai és tanárai, akik országjáráson vesznek részt. Megyeszékhelyünkre azzal a céllal érkeztek, hogy „Alkossunk Együtt!” címmel a magyar diákokkal közös képzőművészeti órán vegyenek részt. Az AMI vezetősége és hallgatói köszöntötték a megjelenteket, és elmondták: remélik, hogy együttműködésük tovább folytatódik. Ezután a diákok vegyes csoportokban - kicsik és nagyok, különböző technikákkal - kezdtek el alkotni. ■ Sz. E. Közös alkotás. Egerben az egyik orosz művészeti iskola növendékei. Az első hívó szóra ott vagyunk mindenütt, ahol csak segíteni tudunk - hangzott el a Heves megye ifjúsági vöröskeresztes csoportjait, szervezeteit képviselő küldöttek fórumán, ahol a fiatalok számba vették a tavaly végzett önkéntes munkájukat. Az általános és középiskolákból, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskoláról érkezett diákok és pedagógusok részvételével megtartott eseményen Kormos Ádám, a megyei ifjúsági tanács elnöke elmondta, hogy 1087 bejegyzett tagja van a korosztályi tagozatnak, további félezren pedig alkalmanként segítenek egyMinden karitatív tevékenységet jegyznek. egy rendezvényen. Mint elhangzott: a véradások szervezésében országosan is kiemelkedő eredményt értek el a Károly Róbert Főiskola és az egri Hittudományi Főiskola hallgatói. Mások adományt gyűjtöttek, a rászorulók nyári táborok költségeihez járultak hozzá tombola árusításával, és rendszeresen részt vállaltak a hajléktalanok étkeztetésében. Ezt az önzetlen tevékenységet mutatja be az a vándorkiállítás, amelyik most az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában látható. A tablókat ezután a gyöngyösi főiskolán, a hatvani városi könyvtárban, az év végén pedig a Heves, Borsod és Nógrád megyei ifjúsági vöröskeresztesek bogácsi találkozóján állítják fel. Az ifjúsági tagozat tervei között szerepel az „órarendes akció”, mely szeptembertől a tanév végéig tart. Minden kisdiák kap majd egy speciális órarendet, melyen feljegyezhetik, ha vöröskeresztes versenyen, adomány- gyűjtésben, donorszervezésben vettek részt. A legjobbakat megjutalmazzák majd. Hevesen áprilisban, Füzesabonyban pedig idén őszszel szervezik meg a máshol már sikeres „diákvér-akciót”, mellyel a kórházakban folyó gyógyítást segítik. ■ Sz. I.
