Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-28 / 100. szám

2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP az embert a tarnamérai lány Névjegy: VÁRKONYI TAMARA • született: Tárnáméra, 1998. június 1. • hobbi: Lovaglás és versmon­dás • LEGSZEBB EREDMÉNYE: Nem­zeti Vágta, ötödik hely • célja: magyar válogatott, nemzetközi versenyek. nak, mint amit házi körülmé­nyek közt biztosítani lehet. Ezért marad az ingázás Gyöngyösre és a versenynapok izgalma.- A versenyeknek különleges a hangulata. Ennek az ünnepé­lyességét érzi a ló is. Előfordult már, hogy nem sikerült bekerül­ni a tiszteletkörösök közé, s en­nek ellenére, amikor a lovam meghallotta a zenét, ugyanúgy ritmusra mozgott. A ló nagyon érzékeny állat, egy verseny sike­rét is befolyásolja, hogy milyen napja van, illetve képes arra is, hogy az én hangulatomat átve­gye. Ezért kell az összeszokott­ság, ami nem azt jelenti, hogy kényeztetjük a lovat, hanem hogy következetesek vagyunk vele. Könnyen előfordulhat, hogy a ló átveszi felettünk az uralmat, s akkor nem az törté­nik, amit a lovas szeretne. Ez a sport nem arról szól, hogy ké­nyeztetjük az állatot, hanem ar­ról, hogy magunkat és a paripán­kat is versenyformába hozzuk. A ló szeretetre tanítja versenyszellem Nemzetközi versenyre szeretne kijutni A kutyákért rajongott, ám egy véletlen mégis úgy hozta, hogy a lovak szerelmese lett. Két éve ült először paripán, s máris felfigyeltek rá a Nemzeti Vágtán. Szuromi Rita Tamara még termetéhez illő lovat kapott, hetedikesként a valódi versenyló még túl nagy termetű lenne neki Törékeny, modellalkatú lány Várkonyi Tamara, aki mégsem a balettban vagy a településen oly divatos atlétikában találta meg kedvenc elfoglaltságát, hanem a versenyistállók világában. A tarnamérai hetedikes lány két éve ült előszörlovon, azóta az éle- s te csak a paripák körül forog. s- Kezdetben a kutya volt a | kedvenc állatom, aztán egyik J nyáron elmentem a hevesi I lovastáborba - meséli Tamara. - Ott ismertem meg a lovak vilá­gát, és tanultam meg lovagolni. Abból a csoportból senki sem folytatta a sportot, egyedül én. A szüleim eleinte nem hitték, hogy ez a rajongás tartós ma­rad. Aztán elismerték, hogy tényleg van értelme ennek, és megkaptam az első lovamat. Ő az én termetemhez képest ha­talmas volt, ezért nyáron kap­tam egy másikat, Mirandát. A lány időközben kinőtte a he­vesi lovardaadta lehetőségeket, és Mirandával együtt átköltöz­tek Gyöngyösre. Azóta hetente többször is felbukkan az itteni versenyistállóban, hogy belova­golja a paripát, és készüljön a versenyekre. Beszélgetésünk közben a gyöngyösi lovardát többször csak otthonaként emle­geti, hiszen szabadidejének je­lentős részét itt tölti.- Az első esésemre nagyon emlékszem, ez úgy történt, hogy a ló megijedt egy zacskótól, elkezdett vágtázni, és én lees­tem. Azonnal visszaültettek, mondván, nem szabad, hogy a félelem megmaradjon. Volt ettől komolyabb esésem is. Egy főfal átugrása előtt a ló megijedt és el­esett. Olyan szerencsétlenül es­tünk, hogy a hatvani kórházba vittek, mert véraláfutásaim let­tek. Ez csütörtökön történt, va­sárnap pedig verseny volt Jász­apátiban. Elmentem. Tamara legemlékezetesebb si­kerét a Nemzeti Vágtán érte el, ahol a hetedikes lány a stílusver­senyen ötödik lett. Álma, hogy nemzetközi szinten is verse­nyezzen, és megmutassa, hogy a díjugratásban hagyományosan még mindig jó a magyar.- Osztálytársaim körében túl­zottan nem kelt figyelmet ez a sport - folytatja a lány -, hiszen Tarnamérán elsősorban az atlé­tika és a labdasportok a népsze­rűek. A többség nem is tudja, mi­lyen koncentrációt és mennyi gyakorlást jelent egy-egy ver­seny. Idővel úgy alakult, hogy még a barátaim is inkább azok köréből kerültek ki, akik a lovar­dában megfordulnak. Várkonyi Tamara nem vágyik arra, hogy otthon, mérai lakásuk közelében is tarthasson lovat. A lónak speciális igényei van­nak, egy versenyistállóban sok­kal szakszerűbb gondozást kap­Fél éve működik már az egri Svájci Központ Vendégek az avatáson. Szent Miklós szobra a Kötélverő-ház falfülkéjében balatoni tibor Szent Miklós szobrának avatásával kezdődött pénteken az egri Kötélverő-ház- ban működő Svájci Központ el­múlt félévi munkájának összeg­zése. A ház utcafronti homlokza­tának falfülkéjében a Városszépítő Egyesü­let jóvoltából helyez­ték el a fából faragott szobrot, amelyet Len­gyel Gyula plébános szentelt fel. A tavalyi év őszén nyílt Svájci Központban megvalósult projek­tekről, az azt életre hívó Agria Universitas Egyesület (AUE) el­nöke, dr. Horváth Ágnes beszélt az eseményen, ahol ott volt Christian Mühlethaler, Svájc ma­gyarországi nagykövete, vala­mint Odor László volt svájci ma­gyar nagykövet is. A központ létrehozójának célja az volt, hogy találkozási helyet kaphassanak az egymástól eltérő kultúrák, nyitott házként fogadja a Svájc­ból érkezőket, és segítse őket helybeli kapcsolatok kialakításá­ban, Október óta létrejött egy svájci könyvtár a ház­ban, az AUE jóvoltából pedig az Eszterházy Károly Főiskola nem­zetközi tanulmányok szakos hallgatói talál­tak itt gyakorlati te­repre. Három egri gimnázium diákjai számára Svájccal, illetve a multikulturalizmussal kapcso­latos képzést szerveztek, a Fiatalok a nemzetközi kapcsola­tokban elnevezésű vetélkedőn' pedig Svájc és a fiatalok érdekér­vényesítése volt az idei téma. Mindemellett konferenciáknak, workshopoknak adtak helyet. ■ G. R. ■ Október óta létrejött egy svájci könyvtár a házban. Fejlődő nagyvállalat Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye határán Andritz kft. Folyamatos létszámbővítés Tiszakécskén A grazi székhelyű ANDRITZ AG-t egy magyar származású úr, Körösi József ala­pította vasöntödeként. Mára ez a vasön­töde 180 nemzetközi vállalatból álló glo­bális szereplővé nőtte ki magát, amely vi­lágszerte közel 17000 munkavállalót fog­lalkoztat. Az anyavállalat öt fő ágazatban tevékenykedik, melyek közül a legfonto­sabbak a vízerőművi, papíripari berende­zések gyártása és szervizelése. A cég emellett foglalkozik még fémmegmun­káló, környezetvédelmi, valamint biogáz és állateledel előállítására alkalmas be­rendezések gyártásával is. A tiszakécskei ANDRITZ Kft. a vállalatcsoport egy fon­tos gyártó cége a vízerőművi és papír­ipari berendezések területén. Az anyavállalat jelentős potenciált lá­tott már a kezdetektől a magyarországi vállalatban, ezért a 2007-es felvásárlás óta folyamatosak a fejlesztések és a be­ruházások. A gyártandó termékpaletta egyre szélesebb, mivel jelentős gyárt­mányátcsoportosítások zajlanak a cég­csoporton belül, melynek során a fő ter­mékek, mint például a generátorházak, papíripari gépalkatrészek, vízerőművi berendezések gyártása különböző eu­rópai gyártóhelyekről áthelyezésre ke­rül a tiszakécskei vállalathoz. Folyamatosak az ANDRITZ Kft.-nél a beruházások: 2008-ban egy csarnok­résszel bővítették az acélszerkezet-gyár­tó csarnokot, így itt már 150 tonnás da­rabokat is tudnak mozgatni a korábbi 120 tonnás szerkezetek helyett. Az eu­rópai előírásoknak és színvonalnak megfelelő festőkabint, illetve két szem­cseszóró kabint is létesítettek. Folyama­tosan zajlanak a gépi beruházások is, melyek a termelékenység és a kapacitás növelését segítik. 2010-ben 1 millió euró, a következő évben újabb, összesen 3 millió euró ér­tékű beruházást hajtottak végre. 2011- re 5 millió euró értékű beruházást ter­veztek. A megvalósításhoz a Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályáza­ton a cég 1 millió euró értékű támoga­tást nyert. A beruházás során egyrészt tovább bővítették a gépparkot A bővítés keretében megvásároltak egy horizontá­lis fúró-maró gépet 100 tonnás körasz­tallal, melyet 2012-ben helyeznek üzembe. A tavalyi beruházás során ki­bővítették a 2008-ban épített lamellagyártó csarnokot, illetve külön­böző, az új termékek legyártásához szükséges gépek kerültek beszerzésre. 2011-ben Tiszakécskére telepítettek egy 12 méter átmérőjű karusszelesztergát, mellyel további lehetőségek nyíltak a forgácsolás területén is (az eddigi karusszelmegmunkálási tartomány max. 6,3 méter átmérőjű volt). Az ANDRITZ Csoport második legna­gyobb iparágán, a papíriparon belül fon­tos stratégiai terméknek számít a szárí­tóhenger, az ún. Yankee-henger, mely­nek hegesztett változatát az anyavállalat a tiszakécskei szakemberekkel együtt­működve fejlesztette ki, illetve kivitelez­te a világon elsőként. Korábban ezek a hengerek öntöttvasból készültek, a he­gesztett konstrukciónak többek között energiatakarékossági, átfutásiidő- csökkentési előnyei vannak, valamint ezzel lehetőség nyílik a szárítóhenger hosszának és átmérőjének növelésére, mely által nagyobb papírméret állítható elő a papírgéppel. Eddig a cégtől kiszál­lításra került Yankee-hengerek között előfordultak olyan extraméretű darabok, mint egy 5,5 méter átmérőjű és egy 7,3 méter hosszú Yankee-henger. A tőkeerős anyacéggel a háta mögött az ANDRITZ Kft. folyamatos fejlődést mutat, a cég munkavállalóinak száma fokozatosan emelkedik. 2007-ben össze­sen 350-370 fő állt alkalmazásban a tiszakécskei cégnél, az idén jelenleg 450 saját dolgozóval rendelkezik a vállalat, és a tervek szerint 2012-ben 500 fölé emelkedik a létszám. A bővülési igénye­ket és a munkaerőutánpótlási nehéz­ségeket egyrészt a szakmunkásképzés­ben való aktív részvétellel, illetve kvali­fikált, nyelvtudással rendelkező szak­emberek felvételével és továbbképzésé­vel tudják megoldani. Az ANDRITZ Kft. árbevétele is folya­matosan növekvő tendenciát mutat. Míg 2008-ban az árbevétel 24 millió euró volt, ez a 2011-es évben már majdnem elérte a 30 millió eurót. A cég szinte 100%-ban külföldre ter­mel, ennek legnagyobb százaléka Euró­pai Unión belüli szállítás, azon belül is Németország, Ausztria a fő célország, de előfordulnak EU-n kívüli kiszállítá­sok is. A 2011-es évben például a Yankee-hengerek közül egy Kínába, a másik Indonéziába került kiszállításra. A kft. célja egy európai színvonalú vál­lalat fenntartása, mely stabil munkahe­lyeket biztosít munkavállalóinak, illetve minőségben és határidőben maximálisan ki tudja elégítem a vevői elvárásokat ANDRITZ KFT. 6060 Tiszakécske, Dózsa-telep 69. www.andritz.hu e-mail: infoandritzkft@andritz.com hr.andritzkft@andritz.com TNTFR.ITT Nincs bajban a költségvetés AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK (ÁSZ) elkészítette a hatvani önkormányzat gazdálkodásá­ról szóló jelentést. Az abban foglalt ajánlások 90 százaléká­nak már eleget tett a város- mondta Szabó Zsolt polgár- mester.- Az ÁSZ következtetése szerint Hatvan pénzügyi egyensúlya középtávon ve­szélyeztetett. A vizsgálatok óta eltelt időszak döntése nyomán még időszerű ez a megállapítás?- Egyáltalán nem, az eltelt másfél évben meghoztuk a bü­dzsé stabilitását célzó dönté­seket. A számvevőszéki vizs­gálat a 2007-2010 közötti idő­szakra terjedt ki; a korábbi vá­rosvezetés által felvett áthúzó­dó hitelek okozták a nehézsé­geket, de azóta egyensúlyba került a költségvetés.- Már 2011-ben is?- Az ÁSZ által megjelölt te­rületeken 80-90 százalékban rendeztük a problémákat, aminek köszönhetően már ta­valy sem volt gond a pénzügyi egyensúllyal, s a javulás trend­je azóta még szembetűnőbb. Az Idei költségvetést is műkö­dési hiány nélkül fogadtuk el.- Az ÁSZ ajánlásában szigo­rú javaslatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy ne boruljon fel a mérleg. Fő­ként az önkéntes feladatok ellátásának finanszírozásá-u ra hívják fel a figyelmet...- E téren nem vagyunk haj­landók kompromisszumra. Nem mondunk le az ingyenes iskolatejről, a HPV-védőoltás- ról, a szociális kártyáról, az uszodáról, s a bölcsődei díja­kat sem emeljük. Majd az egyéb területeken addig nyúj­tózkodunk, ameddig a taka­rónk ér. ■ T. 0 Azonosítóval látják el a villanyvezetékeket kár Az elmúlt két évben 300 mil­liós kárt okoztak a színesfémtol­vajok az ÉMÁSZ Nyrt.-nek. A lo­pások, rongálások száma az el­múlt évben ismét növekedett. A fémtelepeken leadott vezetékek azonosítása eddig lehetetlen volt. Ezért döntött úgy az ÉMÁSZ, hogy egyedi azonosítóval látja el a vezetékeket. Azt a megállapo­dás egyik aláírója - Hans-Günter Hogg és Szabó Zsolt dandártábor­nok, a NAV ÉMRVPF főigazgató­ja - sem árulta el, milyen azono­sítóval látják el a vezetékeket. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom