Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-03 / 79. szám
4 2012. ÁPRILIS 3., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Eszak-Magyarország továbbra is nagyon kedvelt belföldi úti cél turizmus Januárban az északmagyarországi régióban is kedvezően alakult a vendégforgalom. A térség tavaly is a legjobban teljesítők között volt, számos desztinációval szemben magas forgalomnövekedést tudott elérni. Igaz, a gyarapodás üteme idén némileg mérséklődött, de összességében így is megközelíti a 6 százalékot tavalyihoz képest. A vendégek 88 százaléka itthonról érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre. ■ A pénzügyi válság első éveiben itt is csökkenést tapasztaltak. A 65 ezer belföldi vendégéjszakával a régió a harmadik legnépszerűbb az országban. Országosan ugyan csak ötödik, de egyre kedveltebb a három megye a külföldi turisták körében, akik januárban már 9 ezer éjszakát töltöttek a szállodákban. Ez 18,7 százalékkal több az előző évinél. A legkisebb turisztikai régió, a Tisza-tó környékének kereskedelmi szálláshelyei már nem tapasztaltak ilyen kedvező változásokat. A külföldiek ezer, a belföldi utazók négyezer vendégéjszakát töltöttek náluk, ami ösz- szességében több mint 3 százalékos csökkenés a tavaly januárihoz viszonyítva. ■ T. B. Több az egyéni, kevesebb a társas vállalkozás cégek Tavaly stagnált a vállalkozások száma Hevesben, az előző évi záró értékhez képest csupán 85-tel gyarapodott a számuk. A nyilvántartásokban 2009-hez képest viszont ezerrel több gazdasági szereplő volt. A majd’ 47 ezer vállalkozás közül 11 ezer 230 volt gazdasági társaság, ami négyszázzal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéni vállalkozások állománya közel félezerrel 35 ezer 760-ra nőtt. Az észak-magyarországi régióban a társas vállalkozások száma 450-nel 41 ezerre, az egyénieké 2300-zal 105 ezerre nőtt egy év alatt. A három megyében 14 ezer 470 vállalkozást regisztráltak. ■ T. B. A legjobb: jót és finomakat adni marján Sándor A legnagyobb örömöt az jelenti, ha a vevő elégedett és boldog Marján Sándor szerint az utánpótlást megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlat megszerzésével lehet kinevelni A Marján Cukrászdában csakis egészséges, minőségi alapanyagokból készítik a kézműves termékeket. Tóth Balázs Egész eddigi életét a minőségi termékek készítésének, a vendégek megelégedésére végzett munkának szentelte Marján Sándor. Az egri cukrász tulajdonképpen beleszületett a szakmájába, hiszen anyai nagyapja, édesanyja, annak három testvére is ezt a mesterséget választotta. Édesapja pékmester volt, a háború előtt és után iparosként önálló sütőüzemet vitt. A Ráko- si-érát megszenvedték. A debreceni család akkor Heves megyébe költözött, hiszen a családfő - régi munkatársainak köszönhetően - Sirokban, majd Verpelé- ten kapott munkát.- Három testvéremmel 10-12 éves korunktól kezdve besegítettünk a kiflik, zsemlék készítésébe. Otthon belekóstoltam a cukrászatba is, s úgy éreztem, nekem való ez a szakma: jót tenni az emberekkel. Mindenki nagyon örül, ha finom, jó, friss kenyeret, süteményt kap, s én azt tűztem ki életcélomul, hogy ezt adjak - mesél a kezdetekről Marján Sándor, aki a cukrászatot Egerben tanulta ki úgy, hogy párhuzamosan esti tagozaton végezte a vendéglátó-ipari technikumot is. Olyan mesterei voltak, mint Pap József, Jászai Gyula, Orgoványi Gyula és Tan- csa István. Pályáját a parádfürdői SZOT- szanatórium cukrászdájában kezdte, majd részese volt az egri Dobos Cukrászda elindításának is, ahol Tőzsér Sándor nem- | zetközi mestercukrásztól sajátít- _ háttá el a szakma fortélyait. | Azon volt egész életében, hogy S mindig a fogyasztók legnagyobb megelégedésére végezze munkáját, és olyan minőségű termékeket állítson elő, amilyeneket a családjának is szívesen adna. A lehető legmagasabb minőségre törekvés volt folyton a legfontosabb célkitűzése. A parádfürdői esztendőket követően több évtizedet más vendéglátó-ipari területen töltött. Melegkonyhás üzletvezető lett a szilvásvárad! Lipicai Vendéglőben, majd a Heves Megyei Tanács invitálására el kellett vállalnia a vendégek protokollellá- tását és vezetését. Tizenhat évig, tehát egészen 1998-ig az egri Vadászkürt Éttermet irányította. Vendéglátó-ipari munkájáért két ízben is miniszteri elismerést kapott, de azon kívül is részesült kitüntetésekben. Bár különböző okok miatt a visszavonulást tervezte, mégis belevágott az egri vár alatti cukrászda működtetésébe. Az egység Kopcsik Lajos kényszerű távozása után elég leromlott állapotban volt, de három hónap alatt családjával és munkatársaival rendbe tette.- A szakma szeretete húzott bele, meg akartam mutatni, hogy milyen az igazi cukrászat. Végigvittem az elhatározásomat, hogy vegyszer- és adalékmentesen dolgozunk. Az elmúlt húsz év a vegyészeké volt, a forgalmazók folyton megkörnyékeztek, de ellenálltam a csábításnak. Nem vagyok hajlandó olyan termékekkel dolgozni, amelyek rombolják a fogyasztók egészségét. Az akkori társaságot is meg kellett tanítani a hagyományos cukrászatra, de szerencsére jó partnerek voltak, fogékonyak a tanácsokra. A vállalkozó állítja, hogy családja megértése, türelme, munkatársainak megbecsülése is kellett ahhoz, hogy idáig elérjen. Kötelességtudóan, fegyelmezetten, kellő alapossággal tette Névjegy MARJÁN SÁNDOR egyéni vállalkozó születési hely, IDŐ: Hajdúböszörmény, 1945. május 29. díjak: a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának kiváló dolgozója, a Belkereskedelem kiváló dolgozója Eger Város Gazdaságáért Díj Valódi alapanyaggal dolgozik a család csak valódi holland kakaót, cukrot, tojást, tejet, tejszínt használunk, másképpen elképzelhetetlen a kézműves cukrászkodás, fagylaltkészítés. Szerencsére a szakma is kezd odafigyelni erre, de amíg a vegyszereket nem tiltják be, addig nem várható javulás az emberek egészségében - vallja Marján Sándor. A tanulóképzésben is rendre részt vesz marján Sándor a mai napig részt vesz a szakmai utánpótlás képzésében, vizsgáztatásában. Mindig kemény szokott lenni saját maga és cukrásztársai érdekében, ugyanis van, aki nem való erre a pályára. Kritikákat is megfogalmaz a hazai szabályozással szemben. - Sajnos évek óta nincs pultosképzés, pedig szükség volna rá Hiányzik a szakmai gyakorlat is. Heti egy nap alatt nem lehet megszerezni azt a gyakorlati tudást, amely ahhoz kellene, hogy a fiatalok dolgozni tudjanak - fogalmazta meg aggályait a szakember. munkáját, s nála mindig a vendég volt a középpontban, ezért is kapta meg idén az Eger Város Gazdaságáért Díjat. Mint mondja: a világ minden kincséért sem adná, amikor látja az örömöt a vásárlók arcán. A cukrászatban jelenleg huszonketten dolgozna^ köztük a lánya és fia is. Előbbi az értékesítésben, utóbbi a termelésben; minden területet ismerniük kell ahhoz, hogy később az irányítást is átvehessék. Egy rejtőzködő őszinte borász a hevesi megyeszékhelyről tóth istván Érdemes felfedezni a Bikavér-specialistát - Terroire- és évjárat-specifikus borok a családi pincészetből Rejtőzködő borászként ismeri a szakma az egri Tóth Istvánt. Olyannak, akit meg kell találni, akit fel kell fedezni, hiszen boraival viszonylag kevés helyen, éttermekben, vinotékákban találkozhatnak a borbarátok. Pedig nem akárkiről van szó: igazi Bikavér-specialista, tradicionális családi pincészete a szó szoros értelmében kézműves borászat. Számos elismerés birtokosa, a lista tavaly év végén tovább bővült: a VOSZ szavazásán ő lett Heves megyében 2011-ben az év vállalkozója.- Családunk, amennyire én vissza tudok tekinteni, legalább Heves megyében 2011-ben az év vállalkozója lett. öt nemzedék óta foglalkozik borkészítéssel, tanulmányaim és lehetőségeim engem is ebbe az irányba tereltek - mesélte magáról. - 1990 előtt, az akkori körülmények adta lehetőségek okán elsősorban szőlővel foglalkoztunk, a saját pincészet alapjait 1995-ben raktuk le. Fokozatosan fejlesztettünk, mindig ügyeltünk arra, hogy ne kerüljünk anyagi függőségbe. Eleinte mindössze egy hektár termését dolgoztam fel, így a száz mázsa szőlőből 70 hektoliter'bor készült. Idővel kinőtték ezt a pincét, nagyobbá költöztek, amelyik már 800 hektoliter befogadáTóth István. A keze alól rendszeresen Időtálló borok kerülnek ki. sára képes érlelőtérrel bír. Az anyagi forrásokat elsősorban a technológia fejlesztésére fordították, így ma is mindössze 2,5 hektár saját szőlővel rendelkezik a család, további nyolc hektárról pedig felvásárolják a termést: állandó partnereik az ő iránymutatása alapján művelik a szőlőt.- A pince a tradíciókra épül, őszinte, terroire- és évjárat-specifikus borokat készítek, amelyek alapanyagait a legjobb egri dűlők adják. Kizárólag vörösborokkal foglalkozom, amelyeket háromévnyi hordós, illetve 9 hónapos palackos érlelés után engedek ki a pincéből. Ez is közrejátszik abban, hogy időtállók, még a 2003-as évjáratból is van forgalomban belőlük - vallja filozófiájáról. A fajták közül a kékfrankos, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot szerepel a palettán, de a zászlósbor az Egri Bikavér, melyet csak a jobb évjáratokban készít.- A fajtaborokkal szemben - a Bikavér esetében- a harmónia megteremtése a fontos, emiatt jelent nagyobb kihívást is, hiszen nem szerencsés, ha valamelyik fajtajelleg kidomborodik. A Bikavéremben lényegében a kékfrankos adja a savgerincet, a merlot a tüzet, a cabernet a fűszerességet, a blauburger pedig a színét erősíti. ■ K. G.
