Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-11 / 85. szám
4 2012. ÁPRILIS 11., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Az erdőben lévő bitumen nem veszélyes hulladék Magyaróra a műhelyben találkozás Könyvek közt Molnár Ferenc irodalmi szalonjában Az eltöltött évek és életkoruk miatt búcsúznak a rektorok kátyúznak Nem veszélyes, és nem is hulladék az a bitumen, amit Gyöngyös külterületén, Pálosvörösmart és Mátrafüred között pár napja talált a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági Főfelügyelősége. Minderről a terület tulajdonosa, az Andezit Mély- és Magasépítő Kft. ügyvezetője, Molnár Gyula tájékoztatta a Hírlapot hangsúlyozva: véleményét a hatóságok szóbeli tájékoztatásra alapozza, amiről az írásos határozatot rövidesen megkapja. Mint ismert: a megyi katasztrófavédelmi igazgatóság sajtó- közleményben arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy lakossági bejelentés alapján a Mátrában lévő egykori kőbányában veszélyes hulladékra bukkantak.- A bitumen nem mérgező, és egyáltalán nem hulladék, ugyanis azt a munkák során felhasználjuk, kátyúzáskor beéépítjük - mondta Molnár Gyula. - Azt a bitument, amire még szükségünk lesz, felszedjük, a többit ott hagyjuk, kőzúzalékkal leterítjük, így egy itatott burkolattal ellátott út vezet majd a bányaudvar felé. A kft. ügyvezetője az is elmondta, még nem döntöttek arról, hogy tesznek-e jogi lépéseket azért, mert a hatóságok megalapozott vizsgálatok nélkül „besározták” a nevüket. ■ J. M. Saját erőből újíthatják fel az utakat pénz Petőfibányán az idei költségvetési előirányzatának főösz- szege közel 327 millió forint, így beruházásokra alig marad keret. A testület azonban úgy foglalt állást, hogy a ravatalozó felújítása, s a temetői belső utak portalanítása nem halogatható, ezért a munkálatokat pályázati forrás hiányában önerőből is elvégzik. Az óvoda bővítésére is van pályázati lehetőség. Tárgyalnak a szakhatósággal és a tervezőkel arról, miként lehetne korszerűsíteni az épületet. A helyi civilek támogatására jutott némi pénz, de a szociálpolitikai ellátásokra és egyéb segélyekre szánt összeget csökkenteni kellett. ■ Molnár Ferenc, az egri középiskolai tanár könyvei, lemezei, kedves szerzői és természetesen diákjai körében érzi igazán otthon magát Egy igazi egri görbe utca házában másfél évtizede időről időre összegyűlnek jó néhányan, hogy egy- egy kortárs íróval, költővel találkozhassanak. Molnár Ferenc házigazda otthonában beszélteti az alkotókat. Dános László Mindig is szerettem volna Molnár Ferencnek dedikálni! - írta Esterházy Péter egyik könyvének ajánlásaként a nagy író névrokonának, amikor Egerben járt a magán-irodalmiszalonban, ahol halkan szól a dzsessz, és a belépőt padlótól a plafonig érő könyvespolcok fogadják az irodalom otthonos leheletét árasztva. A mintegy hatezer kötet közt a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett filozófiai, történelmi munkák is sorakoznak, de a legkomolyabb részt a kortárs írók művei teszik ki. Molnár Ferenc magyart, történelmet és filozófiát tanít a Neumann lános középiskolában, de az okításon túl is szeretné nevelni diákjait. A szülői házban szívta magába azt a felelősségérzetet, mely azóta is működteti. Édesapjától, aki szabómesterként dolgozott szellemi örökségül a tudás tiszteletét, a műveltség iránti vágyat, más emberek elfogadását kapta, mely azóta is irányjelzőül szolgál mindennapjaiban. Tőle és a szeretettől mindig sugárzó édesanyjától, aki az apa mellett sürgött-forgott a műhelyben, megtanulta: a munka és a szeretet ad értelmet az életnek. A tanár úr először építészmérnöknek készült, de rájött, hogy inkább érdeklik a papírra nyomtatott gondolatok. Olvasott éjjelnappal, ám azt szerette volna, hogy ezt az élményt másokkal is megoszthassa. Váltott hát, s magyar, történelem, utóbb filozófia szakot is végzett. A tanítás szűk keretei azonban nem elégítették ki ismeretmegosztó vágyait. Keresett egy utat, mely az iskolák falain kívül, szabadabb légkörben ismertethet meg felnőtteket, diákokat értékes művekkel és alkotókkal. Útkeresés közben jutott el a József Attila Kör táboraiba, ahol találkozott a kortárs írók jó részével. Ott fogant meg a gondolat, hogy ezeket a remek írókat, költőket el lehetne hozni Egerbe is egy-egy estére. S a gondolatot tett követte. Először Kukorelly Endre, majd Parti Nagy Lajos volt a vendége, de megfordult már itt a mai magyar írótársadalom színe-java. írókörökben országszerte hírük van ezeknek az intim estéknek, s mindenki szívesen jön, akit Molnár Ferenc invitál. Hamar kialakult a felolvasóestek törzsközönsége is - kiegészülve azon érdeklődő diákokkal, akiket éppen az iskolában tanít a házigazda.- Ahhoz képest, amennyit szeretnék, keveset olvasok - mondja Molnár Ferenc, aki tudja: lehetetlen mindent elolvasni, így tudatosan válogat. Főleg a kortársak foglalkoztatják, de igyekszik régebbieket is újraolvasni, s óhatatlan, hogy filozófiai műveket is forgasson. A meghívott vendégekkel folytatandó beszélgetések előtt természetesen újra és más szemmel olvassa el az adott író vagy költő műveit - állítja. Célja, hogy olvasásra nevelje diákjait, akik visszajelzéseikkel igazolják, hogy jó úton jár. Ezek a visszajelzések pedig akkor fontosak igazán, amikor az ember elkedvetlenedik, elbizonytalanodik - mondja.- Ebben az információs világban könnyen elvész az ember, a diákok különösen. Szeretnék felmutatni nekik olyan értékeKedvenc könyvek THOMAS BERNHARD, BohUfflil Hrabal művei, Kukorelly Endre: Tündérvölgy, Parti Nagy Lajos, Petri György versei, Garaczi László: MetaXa, Borbély Szilárd: Halotti pompa, Körösi Zoltán: Milyen egy női mell, Háy János: A gyerek Emlékezetes estek különleges volt, mikor egyszerre három szerző: Kukorelly Endre, Garaczi László, Németh Gábor volt a vendég, izgalmas volt Szilágyi Ákos előadásmódja, verséneklése és az is, amikor Esterházy Péterrel vagy Parti Nagy Lajossal 4-5 órán keresztül tartott a beszélgetés. két, melyekkel szebbé, tartalmasabbá, szabadabbá tehetik az életüket. Két dolog biztosan van, ami időnként kiemel bennünket a hétköznapiságból, annak biztonságából, de egyformaságából is, és ez a két dolog a szerelem és a művészet - állítja végül Molnár Ferenc, s keze már mozdul az újabb elolvasandó könyv után, miközben halkan szól a dzsessz... törvény Huszonnyolc állami egyetem és főiskola közül tizenhárom rektora búcsúzhat el posztjától a következő egy-két évben - minderről Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár levélben értesítette az egyetemeket és a főiskolákat. A tavaly decemberben elfogadott új felsőoktatási törvény szigorúbb feltételekhez köti a rektori kinevezéseket: vezetői posztot csak 65 éves korig lehet betölteni, legfeljebb két - három-ötéves - cikluson keresztül. A türelmi időszak 2013. június 30-áig tart, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak mindenképpen távozniuk kell az intézmények éléről. Azok, akik 2013 júniusa után töltik be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhatnak a posztjuktól. ■ A legújabb szabályozás a megyében dolgozó mindkét rektort érinti. A szabályozás mindkét megyei, a gyöngyösi és az egri főiskola vezetőjét érinti. A 66 éves dr. Magda Sándornak, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektorának 2012. év végéig szól a megbízatása. Ha nem így lenne, életkora miatt jövő júniusban mindenképpen át kellett volna adnia a helyét egy új vezetőnek. A rektor egyébként már korábban úgy döntött, hogy a jövő esztendőben, 2013-ban már nem szeretne vezetői poszton maradni. Dr. Magda Sándor egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: „Hatvanöt évesen nem csak illik, de célszerű is a progresszív vezetői munkát abbahagyni. De nem visszavonulni készülök, csak egy más, nyugodtabb életre, melyben kevesebb az intézményi és a társadalmi megbízatás.” Dr. Hauser Zoltánnak nem a kora, hanem a vezetői székben eltöltött évek miatt kell búcsúznia. Az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora immár harmadik ciklusát tölti, ezért nem választható újra. Az egri főiskola rektora elmondta azt is, hogy jövőre az új törvénytől függetlenül is leköszönt volna, hiszen 2013. június 30-án lejár az intézményvezetői megbízatása. ■ J. M. Kalandpark épülhet az egri Szépasszony-völgyben játszóterek Megyénk városaiban már hozzákezdtek a köztéri játékok karbantartásához Egrjek nyerték az ÉRV vetélkedőjét A meleg tavaszi napok egyre több családot, gyereket vonzanak a játszóterekre. Nem mindegy, milyen állapotban találjuk ezeket a létesítményeket. Dér Fe- renctől, az egri polgármesteri hivatal városfejlesztési és-üzemeltetési irodájának munkatársától ■ Folyamatosan megtudtuk: a me- elvégzik a kargyeszékhelyen több bantartást. mint 87 játszótér található a közterületeken. Az elmúlt tíz évben ezek fele megújult, és az uniós szabványokban található biztonságtechnikai követelményeknek megfelel. Idén 10 millió forintot fordítanak a játszóeszközök felújítására, ezen túlmenően pedig évente több mint 8 millió forintot szánnak a tervszerű karbantartási munkálatokra. Idén a szépasszony-völgyi Mária Turisztikai Látogatóközpont kialakítása keretében létesül különleges kalandpark közel négyezer négyzetméteren, amely több korosztály számára is lehetőséget nyújt aktív játékra, kikapcsolódásra. A megyeszékhelyen a játszóterek állapotának felmérése, ellenőrzése egyébként március eleje óta tart. Ez alapján folyamatosan végzik a karbantartásokat a Városgondozás Kft. szakemberei. Sajnos - az előző évekéhez hasonlóan - az elmúlt hóIdén 18 millió forint jut Egerben a játszóterek felújítására, karbantartására napokban is több rongálás történt, ezek javítása költséges. Gyöngyösön pénzügyi lehetőségeihez mérten igyekszik karbantartani a közterületeken lévő, közel negyven játszóteret az ön- kormányzat. A gond itt is évek óta az, hogy a játszóeszközök minőségét nem csupán az idő rongálja, hanem a vandálok is. Hatvanban az elmúlt években csaknem harminc új, korszerű eszközökkel felszerelt játszóteret adtak át, közben a régi, esztétikusnak nem minősíthető - sokszor balesetveszéllyel fenyegető - alkalmatosságokat leszerelték. A játékok felülvizsgálatát, javítását itt is folyamatosan végzik a szakemberek. ■ B. K. siker Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. háromfordulós játékot rendezett a szolgáltatási területén lévő középiskolák diákjai számára. A régióból egyébként ötven csapat versengett, a legjobb hetet pedig érdekes játékokkal, vetélkedőkkel, interaktív előadásokkal fűszerezett lázbérci kiránduláson látták vendégül. Az egri Andrássy György Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulóinak két csoportja is bejutott a döntőbe, közülük a Közvíz csapat meg is nyerte azt. A diákok és felkészítő tanáruk egy hosszú hétvégét tölthetnek el a festői környezetben található Lázbérci-víztározónál. ■ T. B.
