Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-03 / 54. szám

Tiszteletet parancsoló három évtized Katonatiszt, karatemester, életpálya testnevelő egy személyben Hogy ki lehetne Magyar ország karatearca? Sport­ágtól, stílusirányzattól függetlenül tíz megkérde­zettből kilenc azonnal rá­vágná: Furkó Kálmán. Ne­ve az elmúlt évtizedek­ben valósággal egybefor­rott a távol-keleti küzdő­sporttal. A ma már nyug­állományú ezredes hiva­tásos és sorköteles kato­nák ezreit oktatta az ön­védelem fortélyaira, mélységi felderítők száza­it képezte ki három évti­zedes pályafutása során. Géléi József Furkó Kálmán katonatiszt, testne­velő, karatéka egy személyben. Ki így, ki úgy, de hallott az ezredesről, vagy ahogy ismerősei, tisztelői emlegetik, a shihanról. Kitünteté­seinek se szeri, se száma. Megpró­legrangosabb elismerése. Az Aranykoszorús első osztályú ejtő­ernyős plakett mint kiképző kato­natisztnek szólt: ötször teljesítet­tem a szintet, 1441 ugrást hajtot­tam végre: 4250 méter volt a leg­magasabbról és 400 méter a leg­alacsonyabbról végrehajtott ugrá­som. Öt éve Sólyom Lászlótól ve­hettem át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, míg ta­valy a Zrínyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetem szenátusi ülésén megkaptam a Pro Milltíum Artibust, azaz a Hadtudományokért kitün­tető címet A nyugállományú ezre­des a kyokushin karate egyik magyarországi szü­lőatyja. Ma már 65 éves, Szolnokon él. Ugyan naponta lejár klubja, a Banzai KKK dojójá- ba (edzőtermébe), oktatja a kara­te iránt érdeklődő fiatalokat, de az a forgatag, az a „rivaldafény", mely több évtizeden keresztül körülvet­te, már a múlté. Amikor telefonon A 7(k’S, ’8(kis, V(kjs években fiatal férfiak maijai kérvényezték, hogy sorkatonai szol- “ amlm a felderítőknéj Szolnokon szeret­nék letölteni Az ok prózai volt: Furkó Kál­mán keze alatt válhattak igazán katonává. háltuk összeszámolni a ma már visszavonultan élő mester elisme­réseit. Nem volt egyszerű, tizen­hétnél inkább feladtuk... — Nem vagyok az a melldönge­tő típus, jobb szeretek a háttérben meghúzódni, de négyre azért kü­lönösen büszke vagyok - mondja a mester. - Az egyik legkedveseb­bet 1998-ban, Szolnokon kaptam, az Ezüst Pelikán Díj a város talán Furkó Kálmán, a vadász furkó Kálmán parancsnokhe­lyettesként, 54 éves korában, harmincegy esztendei aktív szol­gálat után köszönt el a seregtől Az ereje teljében lévő, csupa izom jérfi számára nem maradt más, minta család, valamint a karate. És a vadászat, mely 1990 óta végigkísérte életét - mint katonatiszt min­dig szerettem a fegyvereket, rá­adásul az önvédelmi kiképzés része is volt használatuk. Hig­gadtság, nyugodtság, jó kon­centrációs képesség kell ahhoz, hogy valakiből jó lövész váljon. Nagyképűség nélkül mondha­tom, bennem megvoltak ezek a A felderítők parancsnoka Legnagyobb trófeája egy dámbika 3,2 kilós agancsa képességek Évente két-három alkalommal jutottam el néhány napos vadászatokra. Apróvad­ra, vaddisznóra, őzre mentem általában. A táj, a szabad leve­gő nyugtatólag hatott a napi fe­szültségek után. Legnagyobb trófeám egy dámbika 3,2 kilo­grammos agancsa. Ugyan anyagilag nem engedhettem meg magamnak a manapság oly divatos afrikai szafarit, de voltam például Mészáros Attila barátomnál, Svédországban já­vorszarvas-vadászaton. A 65 éves Furkó Kál­mán a kyokushin ka­rate egyik magyaror­szági szülőatyja bejelentkeztem nála, hogy szeret­nék róla írni, először elhárított: „Nem vagyok én már érdekes.” Azért sikerült meggyőznöm, s bár húsz esztendeje ismerem, most egy merőben más arcát fedte fel előttem.- Ha nem haragszik Shihan, ezúttal ne az örök szerelemről, a kyokushin ka­ratéról, ha­egyre ismer­tebbé vált a ne­nem magáról az emberről, Fur­kó Kálmánról beszélgessünk - szegezem neki a kérést-Melyik az igazi Furkó Kál­mán, a katonatiszt vagy a karatéka?- Világ életemben testnevelő­nek vallottam magam. A katonai és sportpályafutásom szorosan összefonódik, s ez együttesen ad­ta a testnevelőt. Kora fiatalságom­tól kezdve sportoltam, atléta, kala­pácsvető voltam. így nem vé­letlen, hogy az érettségi után a Testnevelési Főis­kolára (TF) jelentkeztem. Miután felvettek, megke­restek a honvédségtől, és ösztöndíjat ajánlottak. Sorkato­naként pedig, Moldova György után szabadon, „megcsapott a mozdony füstje”: Egerben felderí­tő kiképzést kaptam, önvédelmet tanultam. Ezzel aztán egy csapás­ra el is dőlt a sorsom. A TF-en meg­ismerkedtem a kyokushin karaté­val, és innentől már nem volt visz- szaút. Az új mozgáskultúra, a Tá­vol-Kelet mítosza, az újdonság va­rázsa, a titokzatosság megfogott és örökre rabul ejtett. Mikor én el­kezdtem tanulni a kiót, még könyv sem igen volt Magyarországon a karatéról. Még csak ismerkedtem a sportággal, de 1972-ben már két­szer tíznapos önvédelmi gyakor­latot kellett tartanom Kaposvárott a Magyar Néphadsereg felderítő állományának. Fiatal tiszt, had­nagy voltam csak, de attól kezdve vem. A nyugállomá­nyú ezredes elis­merésre méltó pá­lyafutást tudhat ma­gáénak. Sportolói kar­könyv a küz- szerelmeseí szá­mára: hétdanos mester, Európa-bajnokok so­rát nevelte, ám a ka­tona Furkó Kálmán­ról már kevesebbet lehet tudni.- A seregben töltött első hóna­pok meghatároz­ták a sorsomat. Minden álmom az volt, hogy a felderí­tőkhöz kerüljek, Az én szemem­ben ők jelentet­ték a katonaság csúcsát. Ugyan Vá­cott, a híradóezred­nél kezdtem a csa­patszolgálatot, ám két évvel ké­sőbb, 1973-ban már Szolnokon voltam, az ejtő­ernyős felderí­tőkhöz tartoz­tam. Huszonki­lenc évet szolgál­tam a Bercsényi László Felderítő Zászlóaljban. Hogy NÉVJEGY Név: Furkó Kálmán SZÜLETETT: Nyírbátor, 1947. ja­nuár 2. CSALÁDI ÁLLAPOT: nŐS, két gyermek, két unoka Iskolai végzettség: Testnevelési Egyetem foglalkozás: katonatiszt, nyugállományú ezredes RANGOSABB ELISMERÉSEI: Aranykoszorús I. osztályú \ ejtőernyős, Pro Militium Ar- I tibus, Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Testnevelé­si és Sportdíj, Ezüst Pelikán Díj, Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt, Aranykor kitüntető cím, arany fokozat jól csináltam a dolgom, bizonyítja,- soron kívül léptettek elő őrnaggyá, majd alez­redessé. Mikor megkérdezzük, hogy a család miként tolerálta, hogy hol a katonaélet, hol a karate miatt volt távol az otthontól, Furkó Kál­mán elmondja: — Kétszer nősül­tem, első feleségemmel, Verával diákköri szerelemből lett házas­ság. Egyszerre érettségiztünk, együtt kerültünk a TF-re is. Két gyermekünk született — Kálmán jogot végzett rendőrtiszt lett, míg a lányom Londonban él -, s van két unokám is, Kálmán és Bence. A második nejemmel, Judittal las­san húsz éve élünk együtt, ő így fogadott el engem, mint katonát és karatékét. Mióta 1977. október 24-én megtartottam az első hiva­talos kyokushin edzést Szolno­kon, egyetlen nap sem múlt el úgy az életemben, hpgy ne foglal­koztam volna a karatéval. Nyug­díjazásomig reggeltől késő dél­utánig a sereg, este a karate töl­tötte ki az életemet. A hetvenes, nyolcvanas, kilenc­venes években fiatal férfiak tucat­jai kérvényezték, hogy sorkatonai szolgálatukat a felderítőknél, Szol­nokon szeretnék letölteni. Az ok prózai volt: Furkó Kálmán keze alatt válhattak igazán katonává. Közülük nagyon sokan a seregben kötöttek örök szerelmet a karaté­val. Furkó Kálmán ma nyugállo­mányú ezredes, így „csak” civile­ket fertőzhet meg kyokushin irán­ti alázatával, életformájával. Ők sincsenek kevesen. A shihant jelölték a Nemzet Sportolója tizennégy fős társaságába tavaly, 2011. november köze­pén, Pólyák Imre olimpiai baj­nok birkózó halálával megüre­sedett egy hely a Nemzet Spor­tolója tizennégy fős társaság ban. A Nemzeti Erőforrás Mi­nisztérium sportért felelős ál­lamtitkárságára akkor tíz sportemberre érkezett ajánlás. A jelöltek közt ott volt a ma­gyar kyokushin karate szülő­atyja, Furkó Kálmán is.- bár végül nem engem vá­lasztottak be a megüresedett helyre, így is óriási megtisztelte­tés számomra, hogy mint ka­tonát, testnevelőt, karatést ilyen illusztris társaságban em­legették a nevemet. Mint meg­tudtam, a Magyar Karate Szak- szövetség és Szalay Ferenc úr, Szolnok polgármestere ajánlá­sával kerültem a listára - mondja shihan Furkó Kálmán. Bizonyítékként, hogy nem „akárkik” kapják meg a ran­gos elismerést, álljon itt a Nem­zet Sportolója cím birtokosai­nak névsora: Albert Hónán (aranylabdás labdarúgó), Bal- czó András (3x olimpiai baj­noköttusázó), Buzánszki Jenő és Grosics Gyula (labdarúgók, az Aranycsapat tagjai), Gyar­mati Dezső (3x olimpiai baj­nok vízilabdázó), Hammeri László (olimpiai bajnok sport­lövő), Keleti Ágnes (5x olimpiai bajnok tornász), Kulcsár Győző (4x olimpiai bajnok vívó), Por- tisch Lajos (olimpiai bajnok sakkozó), Székely Éva (olimpiai bajnok úszó), Weltner György- né Ivánkay Mária (8x siket­olimpiai bajnok asztalitenisze­ző), Földi Imre (olimpiai baj­nok súlyemelő), Rejtő Ildikó (2x olimpiai bajnok tőrvívó). ELETMOD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom