Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-01 / 52. szám

4 2012. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI Búcsúra készül a Szikla mentőzés Tizenkét év után feleslegessé vált a kutyás csapat Közel egy évtizedig a csúcson. Mára megváltoztak a körülmények, elfogyott a támogatás is. Tényleg nem kellenek már a speciális mentők? Mozgókönyvtár jön, rövidebb lesz a nyitva tartás pély Amit eddig automatikusan megkaptak a hátrányos helyzetű települések, arra az összegre mostantól pályázni kell. Ám, ha nyernek, akkor sem arra költik, amire szeretnék, hanem a meg­határozott célra kell felhasznál­ni. Pély költségvetése így eleve hatmillióval lesz kevesebb, mint korábban.- Jelentősebb fejlesztést nem terveztünk, azt szeretnénk befe­jezni, ami évek óta húzódik - je­lezte Ari Norman polgármester. - A belterületi csapadékvíz-elve­zető hálózatunk közbeszerzési eljárását megtámadták, így ta­valy nem tudtunk hozzákezdeni a munkákhoz. A buszváró és a sportöltöző megvalósításához nem találunk olyan vállalkozót, aki az adott összegből elvégezné a kivitelezést. Rákényszerülnek a pélyiek arra is, hogy az önálló könyvtári dolgozói állást meg­szüntessék, és a Bródy Sándor könyvtár mozgókönyvtári szol­gáltatását igényeljék. ■ Ari Norman polgármester Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 36/5565-072 Hirdetési ügyben: 36/513-633 Hevesi kistérségi oldalunk legközelebb március 29-én jelenik meg. Két és fél éve hallatott utoljára magáról a legen­dás hevesi Szikla Mentő- csoport. Akkor még re­ménykedtek abban, hogy Alatkán telephelyet kap­nak. Most a megszűné­sükről szólnak a hírek. Szuromi Rita Egy évtizede folyamatos szerep­lői voltak a médiának a sziklá­sok. A hevesi speciális mentők, mint a megye akkori egyetlen kutyás mentőalakulata, hétvé­genként bemutatókon, falunapi rendezvényeken álltak helyt, baj esetén viszont vízben, romok közt kerestek túlélőt. A 2000- ben hevesi tűzoltókból, mentő­sökből alakult mélységi és ma­gassági mentésre, keresésre spe­cializálódott csapat a megyének épp oly emblematikus jelensé­gévé vált, mint a miskolciaknak a Lehoczky László vezette men­tőegység. A Borsod megyeiek­nek Mancs, nekünk Rex jelen­tette azt a kutyát, aki emberek tucatjait mentette meg. A Sági János vezette egyesület virágkorában egyébként nem volt olyan hét, hogy az ország valamely pontjára ne riasztot­ták volna őket. A Szikla mentő­csapat életében az első igazi tö­rés 2005-ben következett be, amikor Rex, az akkor hatéves mentőkutya, akit tökéletes ke­resővé képeztek, egy betegség következtében elpusztult. Köz­ben a csapattagok egy részét is máshová szólította kötelesség, a támogatások összege is egyre szolidabbá vált. Az utolsó re­mény 2009-ben villanyozta fel Sági János csapatát, amikor ígé­retet kaptak arra, hogy a volt alatkai iskolaépületben kialakít­hatják a bázisukat.- Azért is örülünk ennek - mondta el Sági János, a Szikla alapítója és vezetője -, mert a he­lyiséghez nagy terület is társult. Azt terveztük, hogy itt különfé­le gyakorlatokat és bemutatókat is tartunk. Ez persze nemcsak kőkemény munka, hanem hiva­tás is. Itt nincs éjjel és nincs nap­pal, nincs fáradtság, ha jön a hí­A legkülönlegesebb helyzetben álltak helyt A Tíz alapító közül többen a he­vesi tűzoltóságnál dolgoztak, így a csapat tagjainak nem volt ide gén az élet- és vagyonmentés. Ám ők nem elégedtek meg a ha­gyományos helyzetekkel, hanem speciális szituációk megoldásá­ban is jártasságot szereztek: le vegőben, földön és vízben is mentettek, ha kellett Az elmúlt fél évtizedben száznál jóval több bevetésen vettek részt. Kerestek eltűnt gyermeket a Mátrában, vízben elmerült ßrdözöt, isme retten helyre távozó idős embert. vás, menni kell, hiszen sokszor perceken múlhat a keresés sike­re. A folyamatos gyakorlás a fej­lődés és az eredmény feltétele. A csapat tagjai sokszor ke­rültek közvetlen életveszélybe. 2006-ban Sajólászlófán például pont a csapatvezetőt sodorta el egy megáradt patak. A legna­gyobb sikerük Sri Lankához kö­tődik. A cunami sújtotta terüle­ten Sági János is dolgozott a pé­csi orvosokkal együtt.- Alapvetően a saját pénzün­ket és időnket áldoztuk minder­re - folytatta Sági János. - A csa­ládokat egyre jobban kimerítet­te ez az áldozat, és a támogatási lehetőségek is szűkültek. Az utolsó reményünk az alatkai központ lett volna. Az utolsó érvágás a saját pén­zen műszakiztatott autó kötelező visszaadása volt. Sági szerint nincs már értel­me megtartani az egyesületet. Mit is mondhatnánk mi erre? Szép volt fiúk a tíz év... Mindnyájan profik voltak: karitatív módon, saját felszerelésekkel segítettek a hevesi szikla mentőcsoport 2000 nyarán alakult meg He­vesen. A megye egyetlen ilyen speciális feladatokra kikép­zett egysége. Épületromokon, erdős területen, vízen és víz alatt képes élő és halott sze­mélyek és egyéb tárgyak fel­kutatására, ezek mentésére. Tagjai önkéntesek, tevékeny­ségüket karitatív módon, sa­ját felszereléseikkel, techni­kájukkal, kutyáikkal végez­ték. Volt köztük 4 búvár, 2 al­pinista, 2 kutyavezető, hiva­tásos tűzoltó, rendőr, polgár­őr, mentőápoló, szakértő, egészségügyis. A hű mentőtá 's, Rex Nem csökkent a lélekszám, egyre több az orvosnak leadott kártya is tenk Tavaly tíz várandós kisma­mát látogatott a helyi védőnő, s hat kisgyermek született az ezer lélekszámú faluban. Az idén máris négy új baba látta meg a napvilágot. Erről is be­szélt Fűzik Mihályné védőnő a legutóbbi testületi ülésen. A vé­dőnői szolgálattal nemcsak az önkormányzat elégedett, ha­nem minden helyi gyermekes anyuka is. Szintén kedvezőek a tapasz­talatok a háziorvosi szolgálatot ellátó dr. Király Szilvia munká­járól. A doktornő kártyaszáma az elmúlt egy év alatt 20 száza­lékkal nőtt, elsősorban a kör­nyékbeli helységekben élők ke­resik fel. Azért is népszerű, mert gyermekgyógyász szak­vizsgával a kicsiket is gyógyít­ja. A betegforgalomra jellemző, hogy havonta átlag 1150-en ke­resik meg a doktornőt, de volt olyan nap, amikor százan jár­tak a rendelőben. ■ Feloszlatását kérte a roma önkormányzat tarnabod Nem akar tovább mű­ködni a helyi kisebbségi önkor­mányzat. A négytagú testület nem indokolta döntését, viszont kérték a település jegyzőjét, hogy indítsa el feloszlatásukat. A Farkas József elnökletével alakult testület - egyelőre nem tudni, miért, de - nem szeretné a következőkben képviselni a te­lepülésen élő nagyszámú romák érdekeit. A faluban az elmúlt 20 évben folyamatosan működött a romák képviselete, ez az első al­kalom, hogy a képviselők ciklus közben, indoklás nélkül fejezik be munkájukat. ■ hirdetés KSZÉMIX KFT. | 3360 Heves, Széchenyi u. 1.! 36/432-206 Tavaszi vásár 2012. március 1-jétől! Szignóra vár a templomtető tervek Térfigyelő kamerára pályáznak az erkiek A működőképesség megőrzése a legfőbb cél, még akkor is, ha a társulásból visszavett intéz­mények működtetése jelentős terhet ró az erki önkormányzat­ra. Mint ismert, a községbeli fel­ső tagozatosok Visznekre jár­tak iskolába, ám miután a társu­lás felbomlott, a gyerekek haza­kerültek. így az önkormányzat működteti tovább az iskolát és az óvodát is.- Nem lesz egyszerű év, hi­szen a létszámok tovább már nem csökkenthetők, az intézmé­nyek működőképességét viszont meg kell őrizni - közölte Meleg­hegyi Béla polgármester. - A leg­nagyobb problémánk most még­is az, hogy fél éve várunk egyet­len aláírásra a műemlékvédelmi hatóságtól, hogy elkezdhessük templomunk tetőcserepeinek le­cserélését. A várakozás ideje alatt jelentősen drágultak az épí­tőanyagok, és tolódik a határidő is, holott augusztus 20-ra szeret­tünk volna a felújítást befejezni. Erken a polgárőrséggel egyet­értve pályáznak egy térfigyelő kamerarendszer kiépítésére, ami javíthatna a lakosok bizton­ságérzetén. A fejlesztés 8 millió forintba kerülne. Ugyancsak dolgoznak azon, hogy napelemeket telepítsenek a községbe. Az így termelt ener­gia a hálózaton keresztül vissza­forgatva a közintézmények ener­giaellátását segítené. ■ Késik a templomfelújítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom