Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-21 / 68. szám

4 2012. MÁRCIUS 21.. SZERDA SZŐLŐ, BOR ÉS GASZTRONÓMIA Májusban mutatják be Kerecsend új borát Bélyeg váltja a szalagot ellenőrző jegy Továbbra is szem előtt a minőségvédelem Egerben jól átvészelték a szőlőültetvények a hideg napokat borbarátok Kerecsendi fiata­lok eltökélt célja, hogy segítsék a helyi szőlő- és bortermelőket, ápolják a hagyományokat és szí­nes programokkal az igényes borfogyasztásra ösztönözzék a közösséget. Ezen értékeknek megtartásáért hozták létre janu­árban a Kerecsendi Borklubot, melyet a település öt lakosa - Csanádi Ottó, Fónad István, Prokaj Milán, Szilágyi Balázsés Vojtehovszki Gergely - alapított.- Tavaly szerveztük meg elő­ször a Kerecsendi Bornapot, és az alacsony költségvetés ellené­re sokkal többen jelentek meg az eseményen, mint amire előze­tesen számítottunk - mondta el lapunknak Prokaj Milán. - A ren­dezvényen fiatalok, családok és idősek egyaránt részt vettek, akiktől pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ezen felbuzdulva ala­kult meg a Kerecsendi Borklub, így idén már egyesületi keretek között tervezzük megszervezni a rendezvényt. Fontosnak tart­juk, hogy több szempontból is erősítsük a kerecsendiek összefo­gását - árulta el az ifjú szervező. ■ Idén tavasszal immár másodjára rendezik meg a helyi bornapot. Az érdeklődő közönséget tehát május 12-én a D. Kerecsendi Bor­napon is szeretnék kiszolgálni. Zenével, borkóstolóval és progra­mokkal várják a vendégeket.- Hisszük, a bort eszközként felhasználva összefogás alakul­hat ki az italok készítői és fo­gyasztói között. A borok népsze­rűsítésén kívül szeretnénk, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz azok az emberek, akik egy szép, a helyieket és a kultúrát támoga­tó faluban akarnak élni - össze­gezte Prokaj Milán. Megtudtuk: meglepetéssel is készülnek, hiszen hat helyi ter­melő borainak házasításából ha­marosan megszületik Kere­csend új bora, egy vörös cuvée. A közös munka mellett termé­szetesen az egyénileg elkészített italaikat is bemutatják a borá­szok a rendezvényen. ■ Sz. V. Oldalszerkeszto: Kühne Gábor Telefon: 06-30/556-2621 Hirdetési ügyben: 06-36/513-633 A Szőlő, bor és gasztronómia oldalunk 2012. április 18-án jelenik meg. Elöl az új hologrambélyeg, háttérben a régi ellenőrző jegy. Mindkettő sorszámozott, és az egri bortermelők érdekeit szolgálja. Sorszámozott öntapadós hologrambélyeg váltja fel fokozatosan az Egri borvi­déken 2004-től használat­ban lévő minőségellenőr­ző jegyet. Kühne Gábor Az Egri borvidéken 2004-ben ve­zették be a védett eredetű bor el­lenőrző jegyét, amelyet minden védett eredetű borra - ideértve az Egri Bikavért, az Egri Bikavér Superiort és a Debrői Hársleve­lűt - fel kellett ragasztani. Ez egy borvidéki emblémával ellátott sorszámozott szalag volt, ami eb­ben a formában egyedülálló: más borvidékek is alkalmaznak ugyan ehhez hasonló, címkébe nyomtatott emblémát, ám ezek nem sorszámozottak, így nem is igazán ellenőrizhetők az ál­taluk védett termékek. Minder­ről Varga Sándor, az Egri Borvi­dék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) korábbi titkára beszélt a Hírlapnak. Ezt a szalagot váltja most a - szintén sorszámozott - holog­rambélyeg, amiről még 2009 de­cemberében döntött az EBHT, s amit tavaly év végén be is veze­tett. - Több előnye is van ennek: ezt a kis, két centiméter átmérő­jű öntapadós körbélyeget már oda teszi a termelő a palackon, ahová akarja, ahol nem zavarja a dizájnt vagy a címkét. Egyelőre mindkétféle ellenőr­ző jegy forgalomban van, a régi szalagot fokozatosan váltja az új bélyeg, amely­nek felhelyezéséhez új állomást kell ki­alakítani a palacko­zósoron. Természetesen egy pa­lackon csak az egyik lehet, hiszen mindkét ellenőrző jegy sorszá­mozott - tette hozzá a szakértő.- Az új bélyeg minden földraj­zi, például „egri” névvel ellátott borra felkerül, ami éves szinten mintegy 15 millió palackot je­MÁRCIUS 6-TÓL IFJ. FÁBIÁN IM­RE (képünkön) látja el az EBHT titkári teendőit. A kétkö­rös pályázati kiírásra nyolcán jelentkeztek: előbb a tanács igazgatóválasztmánya tett ja­vaslatot, majd a tanács dön­tött a leendő titkár személyé­ről. - Az ágazat iránti kötődé­sem családi eredetű, már gyer­mekkorom óta kivettem a ré­szem a szőlőművelésből, a '90- es évek közepén pedig a bo­rászkodásba is belekóstoltam. lent. Az EBHT által kibocsátott jegy ára bruttó három forint, a pénzt az egri hegyközségnél kell befizetni. Ez nem összetéveszten­dő az eredetvédelmi járulékkal, amely ugyanezen típusú borok esetében lite­renként egy forint. Ez az évi 10-12 mil­liós összeg az EBHT-t illeti, amely e forrást bormarketingre, illetve ellenőrzésekre fordítja - hangsúlyozta Varga Sándor.- Az osztrák mintára beveze­tett ellenőrző jegy lényege, hogy csak annyi eredetvédett bor ke­rülhessen forgalomba, ameny­A gyöngyösi Károly Róbert Fő­iskola szőlész-borász szakán szereztem diplomát 2008-ban, majd egészen mostanáig a csa­ládi szőlész-borász gazdasá­gunkat vezettem - mondta el saját magáról ifj. Fábián Imre. Ami pedig a feladatait illeti: a borvidéket érintő ügyek mel­lett a hegyközségi törvényből fakadó, továbbá az eredett'éde- lemmel összefüggő teendőket is ellátja. Ide tartozik például az Egri Csillag termékleírása, nyit a borvidéken megtermeltek és minősítettek. A védett erede­tű borokon kívül ez már rajta van a 2010-es évjárattól az ösz- szes földrajzi névvel ellátott bo­ron is - jelentette ki Varsányi Lajos, az EBHT elnöke. Hozzá­tette: a mostani váltást az is in­dokolta, hogy az öntapadós bé­lyeget a kisebb pincészetek is könnyebben tudják alkalmazni, miközben sorszámozott mivolta miatt eredeti funkcióját is meg tudja tartani. Szavai szerint ezJ zel a fajta megoldással Magyar- országon egyelőre csak az Egri borvidéken élnek, miközben más bortermelő országokban is egyre népszerűbb. illetve ezt érin­tően a borvi­déki rendtar­tás módosítá­sa is, amire vid időn sor ■ Az 1ÁJ ellenőrző bélyeg évente mintegy 15 mil­lió palackra ke­rülhet rá az Eg­ri borvidéken. Új titkár segíti az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának munkáját várhatóan rá­kerül. átteleltek Bár közel két hétig mínusz 15-20 fokok voltak a té­len, a rügyvizsgálatokból úgy tű­nik, Egerben nem sínylette meg komolyabban a szőlő ezt az idő­szakot. Ahol jók voltak az adott­ságok, ott a kár legfeljebb 5 szá­zalék körüli, de a fagyzugos he­lyeken, a túlterhelt tőkék eseté­ben sem sokkal rosszabb a hely­zet - jelentette ki dr. Pók Tamás, az egri hegyközség szőlészeti al- elnöke. Ha a fajtákat nézzük, in­kább csak a Syraz esetében oko­zott gondot a - korábbi években teljesen megszokott - hideg, amely a kórokozók, kártevők el­szaporodását is gátolta.- Ha már 10 fok lesz a napi kö­zéphőmérséklet, a növény nedv­keringése is beindul, akkor lát­szik majd pontosan, mennyire maradtak épen a rügyek. Ez áp­rilis elejére várható. Addig vi­szont célszerű kivinni a levágott vesszőket a sorokból, hogy az ab­ban áttelelt kórokozók, kártevők ne tudjanak egyből rátámadni a tőkékre - hívta fel a figyelmet a szakember. ■ Quadris díj az Egri Korona Borház kékfrankosának a Syngenta 11. alkalommal meg­rendezett versenyére az ország borvidékeiről közel 500 nevezés érkezett. A megmérettetésen a vörösborok közül az Egri Koro­na Borház Egri Kékfrankos Selection-ját tüntették ki Quadris díjjal. A fehérboroknál a Patríci­us Borház Katinka Furmintja bi­zonyult a legjobbnak, a tokaji aszúborok közül pedig a Tolcsva- Bor Kft. Sajgó Pincészetének 6 puttonyos aszúját díjazták. A versenyre 292 fehér-, 121 vörösbort és 63 rozét neveztek be a hazai borászok. A tételeket a nevező cégek borászaiból ki­alakított 12 bizottság bírálta el. Az ítészek 123 bornak arany - ebből 9-nek nagy arany -, 209- nek ezüst, 132-nek bronz minő­sítést ítéltek, 35 bort pedig okle­véllel díjaztak. Kiemelkedően szerepelt a gyöngyösi Károly Róbert Főisko­la 2011-es Egri Olaszrizlingje is, amely nagy arany minősítést szerzett. ■ Bolyki és a Hazugmókus Bolykl János (középen) volt az egri Senator-Ház hagyományos borvacsoraestjének legutóbbi vendége. A fiatal egri bo­rász szólt a pincészetről, bemutatta az itt felvonultatott hét bort, közte a 2009-es Hazugmókust és a 2009-es Bolyki&Bolykit is. A kiváló borok­hoz Ficzere Tamás, a Senator-Ház séfje állította össze a menüsort. A so­rozat következő, áprilisi vendége Kovács Nimród lesz. A prémiumkategóriás borokat erősítik hangácsi csaba Már érződnek az eredetvédelmi szabályzat kedvező hatásai Épp húsz esztendeje, 1992-ben tette le egerszalóki családi pincé­szetük alapjait Hangácsi Csaba édesapjával közösen. Ez akkor egy öthektáros birtokot, illetve az első évben száz hektoliter bor megtermelését jelentette. Az el­telt időszakban fokozatosan fej­lődött a gazdaság, lépésről lépés­re haladtak előre, bővültek, így ma már 65 hektáron gazdálkod­nak; Szalók mellett Egerszóláton és Demjénben is vannak szőlőik, a pincében pedig 7 ezer hektoli­ter bor érik évente, ebből 140 ezer palack kerül az áruházak polcaira, illetve az éttermekbe, vinotékákba.- A pince kapacitása egyelőre megfelelő, így most főleg a minő­Hangácsi Csaba ség emelésére koncentrálunk, új hordókat veszünk, technológiai fejlesztésekben gondolkodunk, fő célunk a prémiumkategóriás termékek erősítése - mondta el lapunk­nak Hangácsi Csaba. Szavai szerint jövőre már a kiemelkedőnek számító 2011-es évjáratú bora­ikkal a nemzetközi porondra is kilépnek: Veronában és Bor- deaux-ban is versenyeztetni fog­ják a legjobbakat.- A 2010-es gyengébb évjárat után kiürültek a pincék, és ami lényeges, már érződnek az ere­detvédelmi szabályzattal járó szi­gorítások kedvező hatásai is. Azaz: földrajzi névvel, például „egri” megjelöléssel egyre nehe­zebb rossz minőségű borokat for­galomba hozni, ami pedig segíti a piac tisztulását - fejtette ki a fi­atal borász. Hozzátet­te: egyre inkább a jó minőségű fehér bo­rok irányába tolódik a hangsúly, éppen ezért az új telepítéseknél ők is fi­gyelemmel vannak erre, bár ma még az arány náluk is 70-30 szá­zalék a kék szőlő javára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: idén már a Hangácsi Pincészet is meg­jelenik az Egri Csillaggal, ám mi­után még érik a bor, ezt nem a Csillag Fesztiválon, hanem majd csak a Bikavér-ünnepen kóstol­hatják meg az érdeklődők. ■ ■ A minőségre koncentrál a pincészet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom