Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-04 / 30. szám

www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK íagybojt k „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem min­den igével, amely Isten ajkáról való” (Mt4,4). Krisztusban új élet részesei vagyunk Ökumenikus imahét Egerben és Miskolcon Országos Lelkipásztori Teológiai Napok Az új evangelizációt önmagunkon kell kezdeni ■■■■ Alberto Bottari de Castello pápai nuncius Te Deumjával zárult a konferencia, aki méltatta annak munkáját Szent Pál apostol megtérésének ünnepéhez kapcsolódva került sor idén is a Krisztus-hívők egy­ségéért végzett ökumenikus ima­hétre. Az egri református temp­lom adott otthont az első imaórá­nak, ahol a liturgiát Kádár Zsolt református esperes vezette, jelen voltak a különböző felekezetek püspökei, lelkipásztorai. A szentírási részek felolvasá­sa után Ternyák Csaba érsek igehirdetése következett. A hét mottója idén Pál apostolnak a korinthusiaknak írt első levelé­ből vett idézet volt: „Nos, titkot közlök veletek: Nem halunk meg mindnyájan, de mindnyá­jan elváltozunk hirtelen, egy szempillantás alatt, a végső har­sonaszóra” (lKor 15,51). Ternyák Csaba érsek a Szent­írás mondataira utalva kiemel­te: Szent Pál az utolsó időkre irá­nyítja a figyelmet. Jézus bebizo­nyította, hogy nem a halál az utolsó állomás - fogalmazott a főpásztor. Az első „elváltozá­sunk” keresztségünkkor tör­tént. Új emberek lettünk, Krisz­tust öltöttük magunkra. Ezt az új embert táplálják imáink, jó­cselekedeteink. Krisztusban új élet részesei vagyunk - hangsú­lyozta Ternyák Csaba egri érsek. Az ökumenikus imahét során Egerben az evangélikus temp­lomban, a baptista imaházban, az Angolkisasszonyok kápolná­jában, a Líceum kápolnájában és a bazilikában imádkoztak a hívek. Miskolcon az evangéli­kus templomban, a Minorita templomban, a belvárosi refor­mátus templomban, a Mind­szenti templomban, a Deszka­templomban, a Búza téri görög katolikus templomban, az avasi református templomban és a belvárosi ortodox templomban imádkoztak közösen a kereszté­nyek egységéért. Miskolcon került sor az öku­menikus imahét záró esemé­nyére a Miskolci Egyetem aulá­jában. A megjelenteket Patkó Gyula, az egyetem rektora kö­szöntötte: Palánki Ferenc római katolikus püspököt, Szebik Im­re evangélikus püspököt, Orosz Atanáz görög katolikus püspö­köt és Csomós József reformá­tus püspököt. Az imaóra az Apostoli Hitval­lással és közös könyörgésekkel zárult, amely során közreműkö­dött az Unitas, az Egyetemi Lel­készség kórusa. ■ H. J. Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok rendez­vénysorozata január 23- án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. Erdő Péter bíboros előadásával kezdődött a rendezvény. Mint hangsúlyozta, az ember vágyik rá, hogy az örömhírt, az általa fel­fedezett kincset továbbadja. Mit kell tennünk? Nem életmódbeli tanácsokat nyújtunk, hanem tu­datosan és még nagyobb érzelmi odaadással Jézust állítjuk a közép­pontba - mutatott rá a bíboros. Gáspár István, az Országos Lelki­pásztori Intézet igazgatója beve­zető gondolataiban arról beszélt, hogy senki nem vált apostollá, mi­előtt tanítvány ne lett volna. Az evangelizációt önmagunkon kell kezdenünk! - hangsúlyozta. Január 25-én Bíró László püs­pök bátorította, lelkesítette a hallgatóságot. „Mitől várjuk az örömöt? Az első helyen van-e Is­ten az életünkben?” - kérdezett A 37. találkozó Az egri Szent János Tovább­képző Központban gyűlt ösz- sze közös gondolkodásra 250 hazai és határainkon túli lelkipásztor, világi mun­katárs, katekéta. Az idei 37. találkozó témája az új evangelizáció volt a keresz­tény hit átadására. rá a főpásztor. „A boldog család az az emberi közösség, melyben Isten terve az emberről a világ számára leginkább láthatóvá vá­lik” - fogalmazott Gorove László és felesége, Kriszta a Családok Jézusban Közösség vezetői. Marik József, az Emmanuel lel- kiségi mozgalom tagja, a Város­misszió világi főszervezője; Kun­szabó Zoltán és László Viktor, az Új Jeruzsálem Közösség képvise­lői a világiak evangelizációs mun­kájáról beszélt. Laczkó Mihály, a Váci Egyházmegye lelkésze a szenvedélybeteg gyermekekért végzett munkájukról szólt. Ternyák Csaba egri érsek szentmiséjében Szent Pál meg­térésének ünnepén az apostol Galata-levélben írt személyes vallomását állította a középpont­ba. Ebben Pál megnyitja a szívét, és feltárja élete mozgatórugóját, így vall: „Isten Fia szeretett en­gem, és életét adta értem.” (2,20). Ez a szeretet Pál apostol szemé­lyiségének legmélyét ragadta meg, és átalakította őt Krisztus követőjévé. A találkozót január 26-án Alberto Bottari de Castello pápai nuncius Te Deummal zárta. Papi életpályája főbb állomásairól, kü­lönös tekintettel Japánban szer­zett tapasztalatairól szólt zársza­vában az egység és a kapcsolattar­tás érdekében munkálkodó pápai követ. Majd méltatta a konferen­cia sokéves, elkötelezett munká­ját. Mint kiemelte: az új evangeli­záció fontosságát az utóbbi idő­szak során több pápai dokumen­tum is hangsúlyozza. Ezekből idézve XVI. Benedek szavaival bá­torította a résztvevőket evangeli­zációs munkájukban. ■ G. L. EGYHÁZMEGYEI HÍREK Világi hitoktatók jelentkezését várják a világi hitoktatók képzése két szinten folytatódik az Egri Hittudományi Főisko­lán: katekéta alapszakon (3 éves képzés) és hitta- nár-nevelő mesterszakon (5 félév). Bővebb informá­ció a főiskola honlapján ( www.eghf.hu ) olvasható, és a tanulmányi osztályon kérhető. Jelentkezni az in­tézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2012. május 15. Keresztény óvodások találkoztak A KERESZTÉNY Óvodások ökumenikus találkozóját rendezték meg január 19- én Miskolcon, a Mindszenti templomban Koós Ede atya érseki biztos vezetésével. Az idei találkozó szervezője a Szent Imre Római Katoli­kus Általános Iskola és a Kisboldogasszony Óvoda volt A találkozón együtt imádkoztak a Szent Miklós Görög Katolikus, a Vörös­marty Római Katolikus és a Kisboldogasszony Óvoda gyermekei és dolgozói. Megemlékezés az elhurcoltakról MEGEMLÉKEZTEK január 22-én Miskolcon a második világháborúban elhurcol­takról, akiket a Szovjetuni­óba, „malenkij robot”-ra vit­tek, és közülük nagyon so­kan sosem tértek haza. A diósgyőri vár előtt találha­tó emléktáblánál beszédet mondott Mikolai Vince főesperes plébános és Pé­ter András református lel­kész. Megjelent egy olyan személy is, aki túlélője volt az eseményeknek. Az emléktáblát több szervezet is megkoszorúzta. A Miskolci Egyetemen került sor az ökumenikus imahét zárására JEGYZET Bibliaismereti vetélkedő Bibliaismereti vetélkedőt rende­zettjanuár 19-én a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége Miskol­con. Összesen harminc csapat vett részt a tudáspróbán. A diá­kok a Fráter György Katolikus Gimnáziumot, a Lévay József Re­formátus Gimnáziumot, a Görög Katolikus Általános Iskolát, a Szent Imre Általános Iskolát és a Vörösmarty Római Katolikus Ál­talános Iskolát képviselték. A fel­nőttek a Fráter György Katolikus Gimnázium, a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola taná­rai, valamint a Minorita, a Mind­szenti, a diósgyőri és a Szent An- na-plébánia küldöttei voltak. A diákok közül első lett a Mind­szenti plébánia Fagyosszentek csoportja, a felnőttek között a Bú­za téri görög katolikus parókia Sámson csapata győzött. ■ F ebruár 11. a Lourdes-i Szűz­anya ünnepe, egyúttal a Be­tegek Világnapja. Ezen a na­pon templomainkban kiszolgál­tatjuk a betegek szentségét a je­lenlévő betegeknek és öregek­nek. Egyházunk tanítása szerint a szentség felvevői csak azok le­hetnek, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy betöltötték 60. életévüket, és megfelelően felké­szültek a szentség vételére. A középkor óta utolsó kenet­nek neveztük ezt a szentséget, mivel általában csak a haldokló, illetve az életük végéhez közele­dő betegeknek szolgáltatták ki. Sokan úgy gondolták, hogy a szentség célja a hívő ember fel­készítése a „nagy útra” és az örök dicsőség állapotára. A II. Vatikáni Zsinat óta hivatalosan a betegek kenetének nevezzük, mégpedig azért, mert nem csak azoknak a szentsége, akik már végső életveszélyben forognak. Ezért alkalmas pillanat a felvéte­lére már az olyan időszak is, amikor a keresztény ember akár súlyos betegség, akár az öregko­ri gyengeségük miatt az életve­szély kezdetén állnak. A betegség és a szenvedés hoz­zá tartozik az ember életéhez. A súlyos betegségben az ember megtapasztalja tehetetlenségét és végességét Az Ószövetség szerint a szenvedés és betegség a bűn kö­vetkezménye. A megváltó Jézus megváltoztatta ezt a leegyszerűsí­tő gondolkodásmódot (Jn 9, 36). Szavai nem zárják ki, hogy a bűn és szenvedés között fennállhat va­lamiféle kapcsolat, de a farizeu­sok szigorú értelmezését eluta­sítja. Már az ószövetségi ember is tudatában volt annak, hogy Isten az élet és halál ura, a betegségben a gyógyulást csak tőle várhatjuk, hiszen ő mondta: „Én, az Úr va­gyok a te orvosod” (Kiv 15,26). Jé­zus pedig az evangéliumokban úgy jelenik meg, mint a betegek gyógyítója, aki szereti a betege­ket, és meggyógyít „minden be­tegséget és bajt" a nép körében. Ezzel jelezte, hogy a betegek és az egészségesek egyformán tagjai Isten országának. Jézus Krisztus azt akarja, hogy tanítványai hozzá hasonlóan sze­ressék a betegeket. Szavaiból ki­derül, hogy az apostolok küldeté­se rájuk is vonatkozik: „Menje­tek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa. A betegeket gyógyítsátok meg, a leprásokat tisztítsátok meg, a gonosz lelke­ket űzzétek ki. Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok” (Mt 10, 6). Márk evangélista leírja, hogy az apostolok a parancsnak megfele­lően „sok beteget megkentek olajjal, és meggyógyitották őket” (Mk 6,13). Jakab apostol levelé­ből látjuk leginkább, hogy az apostoli egyház - megértve Jé­zus szándékát - kezdettől fogva kiszolgáltatta azt a szentséget, melyet napjainkban a betegek szentségének nevezünk. Ez a magyarázata annak, hogy gyak­ran szoktuk idézni az apostol szavait: „Beteg valaki közietek? Hívassa az Egyház papjait. Imád­kozzanak fölötte, és kenjék meg olajjal az Űr nevében. A hitből fa­kadó imádság üdvösségére lesz a betegnek, és az Úr megkönnyebbí­ti őt, ha pedig bűnben van, bocsá­natot nyer. ” (Jak 5,14-16). A leírás minden kifejezése tanulságos. Látjuk, hogy súlyos esetekről van szó, hiszen el kell hívni hozzájuk az egyház papjait. A liturgikus cse­lekmény, az imádság és a szent olajjal való megkenés azért haté­kony, mert az Úr nevében törté­nik. A leírásban szereplő három igéből pedig látjuk a szentség ke­gyelmi hatásait: a szent kenet „üdvösségére lesz a betegnek”, az Úr „megkönnyebbíti őt”, ha pedig már nem tudja elvégezni szentgyónását, „bocsánatot nyer­nek bűnei”. ■ Dolhai Lajos Beteg valaki közietek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom