Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-24 / 47. szám
2012. FEBRUÁR 24., PÉNTEK MARKHOT FERENC KÓRHÁZ 15 Ruhaneműt gyűjtenek a kórház dolgozói a rászorulóknak gyűjtést szerveztek a Markhot Ferenc Kórház dolgozói a rászoruló betegek számára. Elsősorban kabátokat, nadrágokat, pulóvereket és lábbeliket várnak. A céljuk az, hogy a kórházba bekerülő, arra rászoruló betegek tiszta, jó állapotú ruhákat kaphassanak. Az összegyűjtött ruhaneműket az intézmény szociális irodájából juttatják el igény szerint a kórház egyes osztályaira. ■ Megünnepelték a betegek világnapját A betegeket, a kórház orvosait és a többi egészségügyi dolgozót egyaránt köszöntötték február 11-én, a betegek világnapján Egerben. A Servita templomban dr. Katona István püspök mutatott be szentmisét, amelyen részt vettek a Markhot Ferenc Kórház lelkészei és lelki gondozói is. Azt, hogy február 11-én a betegek világnapját ünnepeljük, még II. János Pál pápa rendelte el 1992-ben a Lourdes-ban történt Mária-jele- nés emlékére. ■ Támogatták a mozgásszervi rehabilitációt az Egerben ténykedő Rotary Klub a jótékonysági báljának bevételéből a Markhot Ferenc Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályának úgynevezett függesztőrácsot ajándékozott, amelynek értéke száznyolcvanezer forint. Az eszköz a mozgás- szervi rehabilitáció során széles körben használható például az ízületek terhelés nélküli mozgatására, mozgásterjedelmének javítására, az izomerő növelésére. ■ Oldatszerkesztő: Szilvás Krisztina Az oldal megjelenését a Markhot Ferenc Kórház támogatta. Következő kórházi oldal március 30-án jelenik meg. Újra megtanítanak élni Kéz kezet mos: a tisztaságért, a biztonságos rehabilitáció A fejlesztőmunka csökkenti a kiszolgáltatottságot betegellátásért Fejlesztő foglalkozáson: a Forgács Ádám gyógytornász által tartott torna jócskán segíti a betegek mielőbbi rehabilitációját A megyei kórházak közül az elsők között volt az egri intézményben mozgás- szervi rehabilitációs kezelés. Egy-egy beteg több hetet is eltölt itt, mire a szakemberek hazaengedhetik. Az osztályon igazi csapatmunka folyik. Szilvás Krisztina A Markhot Ferenc Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályát 1982-ben kezdték el szervezni, kezdetben a krónikus belgyógyászati osztállyal közösen működött. 1996-tól önálló az osztály. Az országban a megyei kórházak tekintetében az elsők között volt Egerben mozgásszervi rehabilitáció, ami nagyrészt dr. Halmos Bélának köszönhető. Évtizedeken keresztül Heves megyében csak Egerben részesülhettek ilyen ellátásban az arra rászoruló betegek, és napjainkban is csak itt és Parádfürdőn kaphatnak ilyen kezelést. Jelenleg 89 ággyal működik az osztály, ebből 54 a mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegeké, a többi bel- és kardiológiai rehabilitációt igénylő páciensek számára van fenntartva.- Olyan betegeket kezelünk itt, akik sztrókot kaptak, az ortopédián operálták őket, csonttörést szenvedtek (közülük a legtöbb az időskori combnyaktöréssel hozzánk került páciens), illetve akiknél amputációt hajtottak végre. Ez utóbbi betegek számára a mű- végtagejlátást is mi intézzük - magyarázza dr. Kiss Judit, a mozgásszervi rehabilitációs osztály vezető főorvosa. - Az orvosi rehabilitáció nem csupán azt takarja, hogy a megmaradt képességeket fejlesztjük, hanem arra is törekszünk, hogy a beteg minél inkább önellátó legyen. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a páciens motivált legyen. Sajnos, sok olyan ide kerülő ember van, aki feldolgozhatatlan veszteségként éli meg a problémáját. Leginkább talán a fiatalok keserednek el, amikor rádöbbennek, hogy nyom nélkül nem épülhetnek fel a sérülésükből. Éppen ezért, a trauma feldolgozásának segítése céljából dolgozik az osztályon pszichológus is.- Csapatmunka folyik az osztályon, mindenkire, orvosra, gyógytornászra, fizikoterápiás szakemberre, masszőrre, logopédusra, szociális munkásra, nővérre és a Dr. Kiss Judit: több hét a gyógyulás Dr. Juhász Bernadett: sok a beteg már említett pszichológusra egyaránt szükség van. A csapatmunkába azonban beletartozik a beteg is, hiába teszünk meg mindent a fejlesztéséért, ha ő nem közreműködő - magyarázza dr. Juhász Bernadett, a mozgásszervi osztály osztályvezető-helyettese. Jórészt rajta múlt, hogy az osztály fennmaradhatott a Hosp- invest kórházvezetése idején, akkoriban ugyanis egyetlen szakorvosként dolgozott itt. A mindennapi fejlesztőmunkához számos segédeszközt használnak az itt dolgozó kollégák, így labdát, bordásfalat, rudat, sőt egy speciális, úgynevezett matatófalat is, ahol a mindennapi feladatok elvégzését gyakorolhatják a betegek, például a cipőfűzést, ajtónyitást kulcscsal, cipzárhúzást, kabátgombolást. Egy-egy páciens betegségtől függően több hetet is eltölt az osztályon. A legtöbbjüket vissza is rendelik az osztály ambulanciájára ellenőrzésre. Az itt dolgozó munkatársakat jó érzéssel tölti el, amikor egy-egy korábbi beteg visszajön látogatóba. A személyi feltételek adottak az osztály zökkenőmentes működéséhez, a tárgyi, építészeti feltételek azonban még fejlesztésre szorulnak, amin a kórház vezetése igyekszik változtatni. egy évig tartó kézhigiénés oktatóprogram indul a Markhot Ferenc Kórházban. A célja, hogy a dolgozók megértsék a jó kézhigiénés gyakorlat kiemelt szerepét, valamint a kézfertőtlenítés fontosságát, mivel a fertőzések túlnyomó többsége közvetlen érintkezéssel terjed, azaz a beteget ellátó személyzet kezéről kerülhet át a kórokozó egyik beteg: ről a másikra. A megfelelő időben, megfelelő módon, megfelelő szerrel végzett kézmosás azon- ! ban elejét veszi a fertőzéseknek, és további betegségektől, életminőségük esetleges romlásától óvja meg a betegeket. Éppen ezért a megfelelő kéztisztítás feltételeinek javítását kiemelkedő fontosságúnak tartja a vezetőség.- Meghatározó szerepe van a rendszeres oktatásnak, továbbképzésnek, a WHO-ajánlás megismerésének: a betegellátási ponton, a betegzónán belül kell a kezet fertőtleníteni bedörzsö- léssel, alkoholbázisú fertőtlenítőszerrel - magyarázza Terenye- iné Sebők Katalin, a Markhot Ferenc Kórház ápolási igazgatója. - A Compliance Kit modul három, UV-lámpás ellenőrzéssel kombinált gyakorlati oktatási egységet tartalmaz. Az UV-lámpás tesztek segítségével kapott folyamatos visszajelzés felhívja a figyelmet a higiénés kézfertőtlenítés hiányosságára. A gyakorlati oktatás során tanácsot kapnak a dolgozók azzal kapcsolatban is, hogyan kerülhetők el a hiányosságok, és hogyan javítható a kézfertőtlemtés technikája.- Mindennapi munkánk során elengedhetetlen, hogy valameny- nyi egészségügyi dolgozó kötelességének érezze a kifogástalan kézhigiéné megvalósítását - teszi hozzá az ápolási igazgató. ■ Terenyeiné Sebők Katalin a kézmosás módját mutatja Két fiatal doktornő is dolgozik a traumatológiai osztályon elhivatottak Eszternek és Tímeának egyaránt gyermekkori álma volt, hogy sebész legyen, most sokat operálnak Nem túl gyakori, hogy nők töltenek be traumatológusi, illetve baleseti sebészi munkakört, ám az egri Markhot Ferenc Kórház traumatológiai osztályán két ilyen szakorvosnő is dolgozik. Mindketten fiatalok, lelkesek és sokat operálnak. Dr. Balogh Eszter 2001 óta az osztály munkatársa. Azt mondja, fárasztó az itteni munka, hiszen állandó készenlétet Igényel, és a 24 órás ügyeletek alkalmával előfordul, hogy még hajnalban sem tudnak pihenni. Rengeteg beteget látnak el, nemcsak a járóbeteg-forgalom nagy, az osztályon is mindig sok a páciens. A fiatal doktornő azonban szereti a munkáját, és mint minden sebész, legjobban ő is operálni szeret.- Édesapám baleseti sebész, ő is itt dolgozik az osztályon. Ebbe nőttem bele, számomra természetes volt, hogy ezt a szakmát választom - meséli. - Számtalan félresérüléssel jönnek ide áz emberek, mindenféle esettel találkozunk. Leggyakrabban csípőtáji, csukló- és lábszártörötteket kell műtenünk. A betegekkel és a hozzátartozókkal is könnyen szót értek. . A fiatal doktornő két gyermek, egy 12 éves kislány és egy 9 éves fiú édesanyja, és bár munkáját nem könnyű összeegyeztetni a gyermekneveléssel, rokonai ebben is támogatják. Dr. Balogh Eszter ebbe nőtt bele Dr. Bódi Tímea: fárasztó munka Dr. Bódi Tímea nem a szülei példáját követve lett baleseti sebész, mégis gyermekkori álma vált valóra azzal, hogy operálhat.- Még általános iskolás koromban döntöttem el, hogy ezt a szakmát választom. Sok balesetet láttam, és mindig érdekelt, hogyan lehet a súlyos sérülteken segíteni- emlékszik vissza Tímea. A feldebrői lány Szegedre járt egyetemre, majd az egri kórházban kezdett dolgozni.- Megterhelő munka, de még bírom. Egyre inkább érzem, hogy fárasztó, különösen, hogy a betegforgalom is egyre nagyobb lett az utóbbi években - mondja.- Amikor súlyos sérültet hoznak, kihívást jelent, hogyan lehet rajta segíteni, ilyenkor felmegy az emberben az adrenalin. Nagyon toleránsnak kell lennünk, hajnali 3-kor is tudni kell mosolyogni, hisz a beteget nem érdekli, mennyire vagyok fáradt. Sokszor a hozzátartozókkal nehezebb szót érteni. A gyerekeket viszont nagyon szeretem. Tímea azt mondja, nagyon jólesik neki, amikor a betegek utólag megköszönik a munkáját.- Volt egy páciensem, akit megharapott egy kutya. Azóta több családtagját kezeltem, előfordult, hogy egy végtagvesztéssel járó műtétbe csak azután egyeztek bele, hogy az én véleményemet is kikérték - emlékszik vissza.
