Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-18 / 42. szám
2012. FEBRUAR 18., SZOMBAT 5 Éjjel-nappal tárt kapuk a kultúra barátai előtt közművelődés Az egész országot behálózó, a kisebb településeken a kultúrát szinte egyedül közvetítő kultúrházak, faluházak, a nagyobb településeken művelődési és közösségi házak mától február 17. és 19. között mutatkoznak be éjjel vagy nappal, pontosabban a nap mindkét szakában, sokoldalúságukat bizonyítva. Ez egy nagyszabású programsorozat, mely a közművelődés színhelyeire irányítja a figyelmet országszerte. Heves megyében Adácson, Do- moszlón és Szűcsiben a művelődési házban, Egerben a Dobó István Vármúzeumban, a Bartako- vics Béla Közösségi Házban, a Forrásban és a rossztemplomban is lesznek rendezvények. Gyöngyösön a Mátra Művelődési Ház várja az érdeklődőket szombaton egész nap, de Gyöngyösoroszi- ban, Horton, Markazon, Recsken a közösségi ház, Nagytályán pedig a faluház áll nyitva mindazok előtt, akik ezen a hétvégén igényes és tartalmas szórakozásra vágynak. A legváltozatosabb rendezvények várják az érdeklődőket, akik kedvükre válogathatnak az irodalmi estek, különféle bálok, közösségi foglalkozások, táncházak, koncertek és kiállítások között, amelyek éjjel-nappal programokat adnak a hétvégén a megyénkben élőknek. ■ E. B. Szajlán is vigyáznak az idősekre segítségnyújtás Az ötezer fő alatti településeken megyénkben számos önkormányzat megszervezte a hagyományos közfoglalkoztatás keretén belül a településen élő időskorúakkal való napi kapcsolattartást. Szajlán egy közmunkás februártól március végéig látja el ezt a feladatot napi 8 órában. Személyesen felkeresi az időseket, tájékozódik az elesettek egészségügyi állapotáról, az esetleges problémákról, és szükség esetén segítséget kér. A polgárőrök is fokozott figyelmet fordítanak ezekre a személyekre, és tapasztalataikról naponta beszámolnak a polgármesternek, aki intézkedik, ha kell. ■ B. K. MEGYEI KÖRKÉP A föld alatt Lillafüredig? barlangok A végvárrendszer évszázadok óta ötletelésre ad okot PERCES INTERJÚ Kerekesztal: új jogszabályok rátok csupán néhány száz méteresek voltak, meg sem közelítették a kilométernyi távolságot. Azért sem lett volna értelme hosszabb járatoknak, mert az ilyen erődítmények, várak közelében az út a „semmibe vezetett”, miért a falvak távol voltak. A Bükkben viszonylag gyakoriak a természetes barlangok, üregek, átjárók. Mindez a hegység geológiai kialakulására vezethető vissza. A Bükkben a csapadék mennyisége a jégkorban csökkent, így a völgyek kialakulása lelassult, helyette a talaj aprózó- dása, völgytalpak és töbrök, barlangok feltöltődése került előtérbe. A jelenlegihez hasonló időjárású jégkorszakközökben ismét felélénkült a karsztosodás, a mállás és a csapadékvizek felszínformáló hatása. A 200-300 ezer éve lejátszódott emelkedés következtében kialakultak a fiatalabb forrásbarlangok. A bükki karsztosodás jelenkori megélénkülésével 7000 évvel ezelőttől számolhatunk, ekkor kezdődött meg a korábban eltömődött töbrök, üregek kihantolódása, kitakarítása, majd a dús aljnövényzetű erdő talajában termelődő szén-dioxid közreműködésével a karsztformák, barlangok növekedése, szaporodása. Vagyis a Bükk alatt húzódó barlangrendszer nem az emberi kultúrák megjelenéséhez kötődik, nem a végvári harcok idejében alakult ki. A MAGYAR JOGÁSZ EGYLET Heves Megyei Szervezete kerekasz- talbeszélgetés-sorozatot indított a 2011. év végén elfogadott, a jogászok munkáját jelentősen befolyásoló jogszabályok megismerésére. Az egylet, és egyben az Egri Törvényszék elnökét, dr. Hunyadi- Buzás Ágnest kérdeztük.- Milyen céllal indították a beszélgetéssorozatot?- A jogásztársadalom számára rendkívül fontos a jogi műveltség fenntartása, korszerűsítése. Ennek a célnak ezek a kerekasztal-beszélgeté- sek, melyeken az ügyészségtől a közigazgatáson át a bíróságokig valamennyi jogterület képviselője részt vesz, kiválóan megfelelnek.- Új alaptörvény, átszervezett közigazgatás - valóban jelentősek a változások. Kik segítettek feldolgozni ezeket a témákat?- A megyei főjegyző, dr. Barta Viktor vezette fórumon döntően a Heves Megyei Kormányhivatal szakemberei adtak tájékoztatást ezekről a valóban lényeges jogszabályi változásokról. A megyei ön- kormányzatok és a területi közigazgatás átszervezése, és az államháztartást szabályozó jogszabályi környezet változása témakörét pedig a főjegyző úr ismertette.- Úgy tudjuk, a jogászegylet tekintélyes múlttal bír...- Igen, 120 éve alakult. Természetesen voltak megszakítások, míg a jelenlegi szervezeti felépítés szerint 1990-ben kialakult. ■ S. B. S. Dr. Hunyadi- Buzás Ágnes: „Fontos a jogi műveltség korSzuromi Rita A közelmúltban röppent fel a hír, miszerint a lillafüredi Sziklabarlang összeköttetésben állhatott az egri vár kazamatarendszerével. A miskolciak körében régóta legendák övezik azt a lillafüredi katonai objektumot, amelynek szigorúan titkos minősítését csak néhány évvel a rendszerváltozás után oldották fel. Széles körben tartotta magát a szóbeszéd, hogy a köznyelven csak „Szikla”- ként emlegetett objektum óvóhelynek épült, amely szükség esetén be tudta volna fogadni a környék lakosságát, és titkos alagutak kötötték össze néhány környékbeli faluval, sőt a Bükkön keresztül az egri vár kazamatarendszerével is. Az egri vár alagútrendszerét évszázadok óta legenda övezi. Időről időre napvilágot látnak olyan találgatások, melyek szerint a siroki vár és a szarvaskői vár megközelíthető volt föld alatt Egerből. Utóbb már a lillafürediek is csatlakoztak a legendagyártáshoz.- Fizikailag lehetetlen, céljait tekintve pedig értelmetlen - ösz- szegzi véleményét Fodor László régész. - Ha csupán a földrajzi távolságot nézzük, akkor még a mai technikai feltételek mellett sem lehetne ilyen hosszú alagu- takat kialakítani, nem hogy a középkori viszonyok közt. Az tény, hogy minden középkori erődítményből, de még várkastélyból is vezettek ki föld alatti járatok. Ennek biztonsági okai voltak: az építőmesterek és a megrendelők ezt minden körülmények között figyelembe is vették. Ám ezek a jáNépszerű a vár kazamatája: titkos föld alatti világ az egri vár egyik leglátogatottabb kiállítása a kazamata. A kaszárnyatermek az 1570-es években a Baldigara-féle er& dítés során készültek. A mintegy negyven méter hosszú folyosók földdel takartak, így a tüzérségi támadások idején is hatékony védelmet jelentettek a védők számára. A kaszárnyatermekből a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a föld alatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerből jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid, és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. hadászati lag azért voltak jelentősek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták, de külső összeköttetés ez esetben sem volt. Pincerendszer is létezik Egeben eger másik tipikus föld alatti járatrendszerét a város geológiai adottságai hozták létre: ez a jellegzetes pincerendszer. A természetes járatokat már a középkorban is használták bor- és terménytárolásra, ám kivezető járat itt nem volt. Titkos alagutat sejtenek a lillafürediek a Sziklabarlang és az egri vár között. A bükki barlangrendszer évszázadok óta tartja izgalomban az emberi fantáziát. Fold alatti elet. A barlangok manapsag is szolgálnak védelmi célokat: klímájuk révén az egészséget védik. A Bükk földtani kialakulásakor számos járatrendszer alakult ki. PROMÓCIÓ Egy új szolgáltatási rendszer született az egészség érdekében PROJEKT Az „eFilter" program interaktív segítséget nyújt az ételallergiások, cukorbetegek és diétázók számára is Az „eFilter” élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos tanácsadó rendszert a WIT-SYS ZRt. az Új Széchenyi Terv keretében az Eszterházy Károly Főiskola részvételével fejlesztette ki. A kutatás-fejlesztéses projekt az Európai Unió támogatásával, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Segítségével már a mindennapi életben is az egészségügyi állapotunknak megfelelően tudjuk alakítani fogyasztási szokásainkat. Az új szolgáltatás képes figyelembe venni, hogy a felhasználó milyen ételérzékenységekkel, allergiákkal rendelkezik, illetve milyen diétát folytat. Jelzi, hogy milyen élelmiszerekkel ajánlatos táplálkozni, mely gyártóktól, forgalmazóktól lehet megrendelni a megfelelő terméket és étrend-kiegészítőket. Megmutatja a termékek beszerzési helyét is, illetve rendelési lehetőséget is biztosít. Dr. Liptai Kálmán, az EKF TermészettuHamarosan számítógépen is ellenőrizhetjük az élelmiszerek tartalmát dományi Karának dékánja szerint a megvalósult ötlet végtelenül egyszerű, ésszerű és remekül használható: „Az benne a csodálatos, hogy egy mindennapos problémára ad választ: hogyan is étkezzünk, ha ismertek a korlátáink? A térhódításához még számos feltételnek kell teljesülnie, de meggyőződésem, hogy már a jövőt építjük” - hangsúlyozta dr. Liptai Kálmán. Az „eFilter” egy új megoldást jelenthet a cukorbetegeknek és az allergiás betegeknek is, mivel képes támogatni a megfelelő élelmiszerek kiválasztását. A kezelőorvosok számára követhetővé válik a betegek fogyasztási szokása, mely segítséget adhat a betegségek kialakulásával kapcsolatos orvosi kutatásokhoz is. A programot az egri Petőfi úti HMÖ Idősek Otthonában tesztelték. Az intézmény vezetője, Farkasné Minczér Éva úgy véli, az „eFilter” tájékoztatást nyújt ahhoz, hogy az idős emberek koruknak, egészségi álíapoSZÉCHENYI TERV tuknak megfelelő étkeztetési ellátásban részesüljenek. A rendszer ugyanis adatokat szolgáltat az étlapon megtervezett ételek napi energia- és tápanyagtartalmáról is. Elektronikus táplálkozási tanácsadóként interaktívan követhető, egyénre szabott diétákat is kialakíthat. A rendszer mobiltelefonról elérhető felületein keresztül akár vásárlás közben is lehetőséget biztosít az élelmiszerek vonalkód alapján történő felismerésére, illetve a fogyaszthatósággal kapcsolatos döntés lekérésére. »FILTER - EGÉSZSÉGÜGYI PROFIL ALAPJÁN SZŰRT FOGYASZTÓI ADATBÁZISOKBÓL NYERT INFORMÁCIÓKAT KEZELŐ RENDSZER KIFEJLESZTÉSE 194.A04.743 Ft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
