Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-16 / 40. szám

3 2012. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ecséd A képviselő-testület elfogadta az idei költségve­tést. A község ebben az esztendőben 391 millió fo­rint bevétellel számol. A szociális étkeztetésben ré­szesülők számát 130 főben határozták meg, de rendkí­vüli esetben a polgármes­ter engedélyezheti a soron kívüli ellátást. A sport 50 százalékos támogatást kap. Döntöttek továbbá arról is, hogy jövőre 1200 forint köbméterenkénti talajter­helési díjat kell fizetnie an­nak, aki nem csatlakozik rá a községi csatornaháló­zatra. (T. O.) hatvan Szakmai munkája elismeréseként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ve­zetője miniszteri dicséret­ben részesíti Sándorné Bu­da Ildikót, az Albert Schweitzer Kórház diabe- tológiai szakasszisztensét. Sándorné Budai Ildikó feb­ruár 17-én, az ápolók nap­ján veszi át a kitüntetést a fővárosban. (I O.) közép-tisza A napokban ellenőrizték a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet terüle­tén és a Tisza-tó környé­kén zajló fakivágásokat. A célja az illegális fakivágá­sok megakadályozása volt. Összesen 13 rendőr és 11 természetvédelmi őr vett részt az együttes ellenőr­zésben. (Sz. R.) lőrinci A település várossá avatásának évfordulójáról évről, évre fáklyás futással emlékeznek meg. Idén ma rendezik meg az eseményt. A résztvevők a mátravidéki erőműi főtérről 17 órakor indulva valamennyi telepü­lésrészt érintve érkeznek meg a selypi kultúrház ud­varára. A futókhoz bárki bárhol csatlakozhat. Mivel Lőrinci idén húsz eszten­deje város, az önkormány­zat vezetése más progra­mokkal is kedveskedik a helybelieknek. (I 0.) szilvásvárad A településen csökken a csatornadíj. Idén mind a lakosságnak, mind pedig a közületi fogyasztók­nak 383 forint plusz áfát kell fizetniük egy köbmé­terért. A vízterhelési díj 4 forint 90 fillér, szintén köb­méterenként. (R A.) Nyögik a cégek az emelést bérkompenzáció A munkahelyek megtartása lesz a legfőbb cél A szakképzett fizikai dolgozók munkaerő-piaci helyzete stabilnak mondható, ők inkább számíthatnak a kompenzációra. Képünk illusztráció. Főleg az építőipari, könnyűipari és kereske­delmi cégek teremtik elő nehezen a pluszforrást. Tóth Balázs Az adójóváírás kivezetése érzé­kenyen érintette a kisebb kerese­tűeket, ezért rendelet határozza meg a bruttó 216 806 forint alat­ti bérek elvárt emelését. Ez ugyan a munkáltató döntésén alapul, azonban a közbeszerzé­seken való részvételhez és az ál­lami támogatások elnyeréséhez legalább az érintett dolgozók kétharmadánál végre kell hajta­ni az elvárt béremelést Az idei minimálbér és garantált bérmi­nimum elérését biztosító mun­kabéremelés beleszámít. Bánfi Sándor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági igazgatója szerint a hazai tulajdonú építőipari, köny- nyűipari, kereskedelmi tevé­kenységet végző vállalkozások számára jelent gondot a többlet- forrás előteremtése. Ráadásul a cégek nagy többsége általában nem januárban vagy február­ban, hanem inkább később dönt a béremelésekről. A Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet felmérését idézve elmondta, a szakképzett fizikai, valamint a diplomás munkaerő helyzete a legkedvezőbb, a nem diplomás szellemi, valamint a szakképzet- len munkaerő foglalkoztatási le­hetőségei csökkennek.- Mi elvégeztük a bérkompen­zációt, bár nem tudjuk, hogy gaz- dálkodjuk ki az ezzel járó 16 mil­lió forintos többletköltséget, ez el­viszi a teljes évi nyereséget. Amennyiben lesz munkahely- megtartó pályázat, akkor azt igénybe vesszük, mert munka- helyteremtőt nem tudunk vállal­ni. Nem amiatt, hogy nem tud­nánk bővíteni, exportra készí­tünk ruházati termékeket, s 30- 40 embert föl tudnánk venni. A gond az, hogy a környéken nincs elég szakképzett munkaerő, a gyárak, illetve Budapest közelsé­ge elviszi őket, s mivel ebben az iparágban kevesebbet is lehet ke­resni, nem is olyan vonzó a szak­ma. Sajnos a szakképzés színvo­nala is alacsony - mondta el He­gedűs Ferencné, a hatvani For­ma Kft. ügyvezető igazgatója. Azok a gazdálkodó szerveze­tek, amelyek a bérek nettó értéké­nek megőrzéséhez szükséges béremelésből az 5 százalékos emelésre is csak támogatás igénybevételével képesek, kor­mányzati segítséget kapnak. A tá­mogatáshoz az arra leginkább rá­szoruló, magas élőmunka igényű tevékenységet végző és emellett alacsony bérű munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások jut­hatnak hozzá. A béreket vala­mennyi munkavállalójuk számá­ra 2012. január 1-jétől - vissza­menőlegesen is - emelniük kell, s munkavállalóiknak létszámát 2012-ben szinten kell tartaniuk. A munkaerő-kölcsönzők önállóan nem tudnak emelni A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐK csak akkor tudják adni a dolgozóknak a kompenzáci­ót, ha az embereiket alkal­mazó cégek azt biztosítják, külön forrásuk nincsen erre. E nélkül viszont kikerülné­nek a pályázatokból. - A munkáltatók szerencsére nyi­tottak, nem diszkriminálják a kölcsönzött munkaerőt. Az egyenlő bánásmód elvét kell alkalmazniuk bérek és béren kívüli juttatások esetében, a kompenzáció azonban már határeset, s nem vonatkozik az újonnan fölvett dolgozók­ra - ismerteti a helyzetet Hohmann Péter, a Humán-C Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ő mindenkinek adná az emelést, hiszen a kis fizetésűeknél a havi 10-12 ezer forint kiesése a megélhe­tést veszélyezteti. További probléma az étkezési juttatá­sok átszervezése, azok korlá­tozott felhasználása. Sok he­lyen nem döntöttek még sem a kompenzációról, sem a cafeteriajuttatásokról, bízik abban, a dolgozók visszame­nőleg is megkapják ezeket. Roadshow indul a bérkompenzációról A heves megyei Kor­mányhivatal Munkaügyi Központja és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara februártól közös rendezvényeket tart ezzel kap­csolatban a me­gye hat kistérsé­gében, tudtuk meg Bánfi Sándortól (képünkön). Első alkalommal Egerben febru­ár 21-én délelőtt tíz órá­tól Egerben, majd dél­után Hatvanban tar­tanak tájékoztatót, 1 utána a kistérségi f központok követ­keznek. wm-m Az a lusta hólapát panaszt tettek a polgár- mesternél, mert délelőtt 10 órakor még nem volt eltúr­va a hó a kerítésen belül. A szociális gondoskodás ugyanis a legkeményebb téli napokban nem csupán az idősek és a mozgásuk­ban korlátozott emberek élelmezésére és az elegen­dő tüzelőkészletére terjed ki, hanem a kerítésen belü­li állapotokra is. Van, aki így fogja fel a gondoskodás fogalmát. A hólapát lusta, vagy a szo­ciális munkás keze lassú. Azt, hogy a lapátot forgatni mindenkinek joga, köteles­sége, szeretjük elfelejteni, ha már úgyis beindult az össznépi védekezés és em­bermentés. Valahogy úgy vagyunk ezzel is, oldja meg az állam, a polgármester, a szociális gondozó, a kukás, a közútkezelő vagy mittudomén kicsoda, csak minket hagyjanak már bé­kén ezeken a téli napokon olyan prózai dolgokkal, mint a hólapát. Ez a mosta­ni helyzet egy dologra bizto­san jó volt: rájöttünk arra, mennyire kényelmesek, ki­szolgáltatottak és tehetetle­nek vagyunk, ha nem gon­doskodnak rólunk. mert ki az, aki családjában ne hallott volna még olyan régi mesét, hogyan szabadí­tották ki egymást a hó fog­ságából a szomszédok, avagy hogyan szabadították ki a középiskolások a buszt a hó fogságából, hogy haza­jussanak a hétvégére. Nem várt akkor senki a szociális vagy a közmunkásra, lapá­toltak, vagy ha nem, hát tér­dig gázolva a hóban igye­keztek eljutni céljukhoz. Persze lehet, hogy mi va­gyunk kényelmesek. Vagy a hólapát, amelyik ebben a fránya havazásban sem tud­ja a kötelességét... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap,hu Egymást ajánlják az egri vállalkozások Már készül a szilvás gombóc próba Félig mese, félig pedig musical ú] arcokkal Nem az új törvény miatt veszítette el a nyugdíját megalakult szerdán a Business Network International (BNI) eg­ri csoportja. A nemzetközi üzle­ti hálózatban a tagvállalkozások egymást ajánlják üzleti partne­reiknek, így juttatva partnerei­ket többletbevételhez jutalék- mentesen. Az egyes csoportok­ba jelentkezőket is a tagok dön­tése alapján veszik föl. Rajna- Orbán Teodóra régióvezető el­mondta, az Agria Csoport jelen­leg 12 tagot számlál, a vállalko­zások között van gyöngyösi és miskolci is. Avidor András, a BNI Magyarország társigazgató­ja kifejtette, a szervezet hazánk­ban 4 régióban van jelen, s 340 tagot számlál, a legtöbb cég fő­városi. ■ T. B. Új szereplőkkel próbál az Adás­hiba Színjátszó Csoport követ­kező, márciusi bemutatójára. Az Egri Kulturális és Művészeti központban működő társulat a Presser-Sztevanovity Padlás cí­mű musical keresztmetsze­tének előadására készül. A fia­talok 2007-ben már többször is nagy sikerrel játszották a dara­bot, ám azóta cserélődtek a sze­replők, többen „kinőtték” a fi­gurát, s van, aki azóta már a Színház és Filmművészeti Egye­tem hallgatója. A Balogh And­rás rendezte előadás szereplői már most megígérték, egy do­log biztosan nem változik: a né­zők ezúttal sem távoznak szil­vás gombóc nélkül. •O r­C Témüller (Blikhard József, középen) és az „új” szellemek a próbán lapunk január 6-i számában Pén­zük harmadát kapják címmel a rokkantnyugdíjasok ellátását érintő új szabályozásról írtunk. Ebben a név nélkül nyilatkozó 57 éves egri hölgy azt állította: a ko­rábbi 80 ezer forint helyett ezentúl csupán 27 ezer forintra jogosult, mert a korábbi szabályozás szerinti III. csoportos rokkantsági ellátását elveszítette a jogszabály változá­sa miatt. A konkrét üggyel kap­csolatban a Heves Megyei Kor­mányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának igazgatója leve­lében rámutatott: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. számú törvény alapján egyértel­műen megállapítható, hogy a cikkben nyüatkozó hölgy ellátása nem a január elsején életbe lépett jogszabályváltozás miatt csök­kent. Az adatok alapján dr. Farkas Szilvia igazgató szerint valószí­nűsíthető, hogy a 2011. december 31. napjáig hatályban lévő jogsza­bály alapján veszítette el a hölgy rokkantsági nyugdíját, és helyet­te jelenleg is rendszeres szociális járadékban részesül. A rokkant­sági nyugdíj megszüntetésének az lehetett az oka, hogy az orvosi szakvélemény alapján a hölgy már nem minősült rokkantnak, nem pedig az újságban hivatko­zott 2012. évben hatályba lépett új jogszabály. ■ G. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom