Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-11 / 36. szám
2012. FEBRUAR 11., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Két jégtörő is menetkész állapotban van a téli kikötőben Főpap, iparos, földműves negyedmesterek Feddhetetlen, tiszta lelkű, igaz egri emberek kisköre Helyenként a mínusz 20 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet a Közép-Tisza vidékén, de újabb havazás nem volt. A Tiszát kisebb megszakításokkal gyakorlatilag teljes hosszában állójég borítja átlagosan 10-20 centiméter közötti vastagsággal. A Tisza-tó területén Kisköréig összefüggő állójég, a Kisköre alatti szakaszon megszakításokkal összefüggő jégborítás figyelhető meg. A kiskörei tározó mentén az automata szivattyú- telepek működése probléma- mentes. A Közép-Tisza vidékén elsőfokú jeges árvíz elleni készültséget rendeltek el, a Kiskörei Vízlépcső jégmentesítő rendszerei üzemelnek, és nagyobb teljesítménnyel működtetik a fűtőberendezéseit a terület biztonsága érdekében. ■ Kisköre alatt összefüggő jégborítás látható. A kiskörei téli kikötőben állomásozó két jégtörő hajón folyamatos a készenlét, de beavatkozniuk még nem kellett. A hajókat szükség esetén azonnal párban vezénylik ki a jégtöréshez. Az erőmű a jégtakaró alatt érkező vizet hasznosítja, különleges intézkedésre eddig még nem volt szükség. ■ Sz. R. Versenyeken taroltak a szilágyisok egér A Szilágyi Erzsébet Gimnázium két diákja is előkelő helyen végzett a Kenguru Angol-Német-Francia Nyelvi és Országismereti Verseny országos döntőjében. Remenyik István - felkészítő tanára Lóczi Julianna - németből országos 2. helyen végzett, Bauer Balázs pedig angolból ért el pontosan ugyanilyen helyezést. Őt dr. Szerdahelyiné Hutter Angéla készítette fel. Az országos siker a megyei fordulóban elért eredményekre tette fel a koronát, hiszen a szilágyis diákok ott is kimagaslóan teljesítettek, angol és német nyelvből két-két, francia nyelvből pedig egy kategóriában értek el első helyezést. ■ Sz. K. Demokrata intézmény. Fertálymesterek egy csoportja százráncú köpenyben, szalagos bottal Ébner (Gönyey) Sándor 1933-as felvételén. Vedd válladra a százráncú köpenyt, mint negyeded minden gondját! így hangzik a fertálymesteri avatás szövege évszázadok óta. Ma is ezt vállalják Eger új tizedesei. Egres Béla A jelen a múlton épül föl, s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság - így hangoztak Brez- nay Imre, az egri fertálymesterség legnagyobb ismerőjének szavai 76 évvel ezelőtti rádió-előadásában. E gondolatok jegyében éledt újra majd fél évszázados tetszhalálából a negyedmesteri intézmény Egerben, mely példa nélküli a magyar települések legújabb kori történetében. Az első írásos emlék 1717-ből származik, amikor a város hat negyedében avattak elöljárókat. Ekkortól egészen 1950-ig működött a testület, mikor is az akkori polgármester, Baloghné értesítette Ringelhann Bélát, a negyedmesterek elöljáróját: nem tartja szükségesnek, hogy az új fertálymesterek esküt tegyenek. 1956-ig ugyan találunk bejegyzéseket a fáklyakönyvben arról, Eger polgárságának színe-java breznay IMRE szavai szerint: Egerben olyan dísz az ezüst- csatos és bokáig érő százráncú köpönyeg, mint Rómában a bíborszegélyű tóga. Nem a hatalom kegye osztogatja, hanem a polgártársak önzetlen bizalma. Az illetőnek feddhetetlen, tiszta múltú embernek kell lennie. Ezek a kellékek képesítenek arra, hogy valaki bejuthasson ebbe a testületbe, melyet Eger polgárságának színe-java alkot. Tizedes legyen vagy viertelmeister? magyarul tizedes. A latin oklevelekben tükörfordításaként a decurio szerepelt. A régi magyargyalogságnál minden tized aljanép élén egy-egy tizedes állt. Később a városok életében jelentős szerepet kapott a tízes szervezet. A tizedesek összekötők voltak a polgárság és a hatóság között. A török kiűzése után az elnéptelenedett településekre német jobbágyokat, kézműveseket telepítettek, ők hozták magukkal a közigazgatási rendjüket. Bizonyos hivatali elnevezések meghonosodtak. Ilyen a polgármester (bürgermeister) szavunk, hiszen e tisztséget betöltő személyt a magyar bírónak mondta (a város bírája). A tizedes is ekkor változott viertelmeisterre, avagy fertálymesterre. Negyedmesterek országszerte máshol is voltak negyedmesterek. A székelységben Kolozsváron, de Debrecenben, Kőszegen, Szombathelyen, Győ rött, Vácott, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Szegeden, Kecskeméten a XIX. században még fennmaradt a szervezet, bár az 1848-49-es törvények megszüntették e tisztséget. Egerben azonban egészen 1950-ig megmaradt a fertálymesteri testület, majd 1996-ig kellett várni, míg ismét tizedeseket választottak a hevesi megyeszékhelyen. V GVORSSZAVAZAS ■ Fontosnak tartja-e az egri fertálymesterek munkáját? Szavazzon hírportálunkon / vasárnap 15 óráig: HEOLhu ^ A szavazás eredményéta hétfői számunkban közöljük. hogy a megmaradtak valamelyikük lakásán találkoztak, de lassan elsorvadt az intézmény. Újra suttogóra gyűlt össze a város három, még élő negyedmestere - Szepesi Lajos, Fodor Miklós és Gyergyák Károly - 1996. február 1-jén, akik Várkonyi Györgyöt választották meg az újjáalakuló testület főkapitányává, s bízták meg annak újjászervezésével. így a jogfolytonosság nem szenvedett csorbát, s február 10-én, Szent Apollónia napján ismét tizedeseket avattak a Bazilikában, mely még öt éven át volt az avatás színhelye. Utóbb a városházára került a ceremónia, ahol máig a város mindenkori bírája veszi ki az esküt a felavatottaktól, akik közt - mint évszázadokkal ezelőtt - ott ül egymás mellett a főpap, az iparos, a tisztviselő és a földműves. Mert a lehető legteljesebb demokrata intézmény ez, mely egyesíti a legkülönfélébb társadalmi osztályokat. 1 PERCES INTERJÚ Rákellenes nap Bélapátfalván Magyarországon a halálesetek negyedét okozzák a daganatos betegségek, vezető halálok a tüdő-, a vastagbél-, a végbél-, az emlő-, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák. Ezek idejében való felismerése sok életet megmenthetne, ehhez el kellene menni a szűrővizsgálatokra. Bélapátfalván a Művelődési Ház és Könyvtár ma délután előadással és melanomaszű- réssel küzd majd a betegség ellen, tudtuk meg Nagy Gyöngyvér igazgatótól.- Miről szól majd a mai rendezvény?- Korábban is szerveztünk az egészséges életmódot népszerűsítő programokat. Idén a Magyar Rákellenes Liga Bélapátfalvai Alapszervezetével közösen a rák veszélyeire hívjuk föl az emberek figyelmét. A Nemzetközi Rákellenes Unió az idei évben a melanoma, a bőrrák elleni küzdelemre szólít föl.- Kiket várnak erre az eseményre?- Nemcsak a liga tagjait, hanem minden korosztályt várunk, hiszen a rák bárkit megtámadhat: az idősebbeket és a fiatalokat is. A 20-30 év közöttiek a napozás miatt fokozottan ki vannak téve a bőrrák kockázatának. A melanoma az egyik leggyakoribb rákfajta.- Mik lesznek a legérdekesebb programok?- Dr. Dénes Ildikó bőrgyógyász szakorvos tart előadást a bőrbetegségek, bőrrák kialakulásának tényezőiről, tüneteiről, megelőzéséről. Lehetőség nyílik majd szűrő-, illetve anyajegyvizsgálatra, tanácsadásra is. Egészséges ételekből tartunk kóstolót, a részvétel ingyenes lesz. ■ T. B. Nagy Gyöngyvér: - Anyajegy- vizsgálatot is tartunk FOTÓ: ÖTVÖS IMRE r -í * M PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL Vesztett éden Győrben és a DESZKA-n Hevesi színpadra költöztek a „sporik” Az egri társulat Vesztett éden című előadása is meghívást kapott idén a debreceni Csokonai Színházban rendezett DESZKA Fesztiválra. A darab felvétele a győri Römer Flóris Múzeumi Könyvtárat is gazdagítja. Az intézmény könyvtárosa, Csécs Teréz kereste meg a Gárdonyi Géza Színházat, hogy Madách- gyűjteményüket szívesen bővítené Egressy Zoltán drámájával, az előadás szóróanyagával, plakátjával és videofelvételével. A Madách Imre életéről szóló előadás legközelebb február 14- én és 16-án, este 7 órától látható az egri stúdiószínpadon. ■ Madách Imre és Fráter Erzsébet, azaz Portik Györffy András és Marjai Virág A hevesi művelődési házban mutatta be Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című szatirikus játékát a Gárdonyi Géza Színház társulata csütörtökön. Dér András elmondta: a premier óta sokat fejlődött az előadás, a színészek még inkább élvezik a játékot.- Az elmúlt hónapokban megért az előadás a tájolásra - emelte ki a rendező. - Nem lett volna jó rögtön a bemutató után új helyszínre vinni a darabot, az - stílszerűen - olyan lett volna, mint amikor idegenben kell játszania egy focicsapatnak. Mostanra azonban már az új közeg új inspirációt ad. Ellentét az öltözőben - bárhol lehet Dér Andrástól azt is megtudtuk, már a darabválasztáskor is úgy gondolkodott: „mozdítható” legyen majd a produkció, azaz nemcsak az egri, hanem más színpadokon, stúdiókban, közösségi házakban is bemutatható legyen. Bár a színészek azóta már más darabban is játszanak, ez nem jelent problémát.- Olyan képességgel rendelkeznek, mintha egyfajta belső kazettákban raktároznák el a karaktereket. Ismerik az ezekhez tartozó kombinációkat, és így elő tudják hívni a figurákat - tette hozzá. ■
