Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-09 / 34. szám
2012. FEBRUÁR 9„ CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP SZENT APOLLÓNIA NAPJA Jeles dátumnak számít Eger város életében, hisz ezen a napon - illetve az ahhoz legközelebb eső szombaton - avatják évről évre a város új negyedmestereit. így lesz ez az idén is február 11-én, amikor is a hagyományos ceremónia a Bazilikában megtartandó szentmisével kezdődik, majd a városházán folytatódik, ahol Habis László polgármester veszi ki az esküt az immár tizenhat újonnan elválasztott fertálymestertől, akiket ezt követően Várkonyi György főkapitány avat föl. ■ Eger 2011. évi csillagai a díszvendégek. Miután vállukra került a száz- ráncú köpeny, és átvették elődjük kezéből hivataluk jelképét, a szalagos botot, ezekkel a szavakkal mutatja majd be őket a főkapitány: íme Eger város 2012-re elválasztott fertálymesterei! Szokásosan e napon tartják az Egri Lokálpatrióta Egylet bálját is este hét órától, amelyet az újonnan felesküdöttek tiszteletére rendeznek, és amelynek díszvendégei Eger 2011. évi csillagai - a Farkas Ferenc Zeneiskola, az Egri Városszépítő Egyesület, Mandák Attila és Gyarmati Panka - lesznek. ■ E. B. Életet mentett a figyelem Mátraderecskén segítség Mátraderecskén felkészültek a zord napokra. Forgó Gábor polgármestertől megtudtuk: itt is járőröztek a szociális munkások, a szomszédok a szokottnál is jobban figyeltek a közeli ismerősökre. így tűnt fel, hogy az egyik ház kéménye nem füstöl, pedig tudták, az ott lakó néni otthon tartózkodik. A járőrözők benyitottak hozzá, ahol azt látták, hogy a tulajdonos olyan szerencsétlenül esett el, hogy a fájdalmai miatt nem tudott magáról gondoskodni, így kórházba kellett szállítani. A figyelemnek, a gyors segítségnek köszönhetően nem történt nagyobb tragédia. ■ B. K. Tudta ön, hogy egy jó tölgyfa hordó tíz évig csak „hozzáad” a borhoz? Az egri Tóth dinasztia évtizedeken át ezt tartotta szem előtt. Barta Katalin- Micsoda birodalom lehetett ez!- sóhajtunk fel fotóriporter kollégámmal, amikor Tóth László egri, Kapás utcai kádárműhelyében sétálunk az ezernyi régi szerszám között. A ház mögötti óriási csarnokban tíz éve porosodnak a hordókészítés speciális kellékei. Ekkor tette le a gyalut az utolsó egri kádármester, akivel otthonában régi megsárgult fotókat nézegetünk, miközben a múltról beszélgetünk.- Valamikor 25 hektós tölgyfa hordók is készültek itt - mutatja az egyik képet, amelyen még édesapjával (idősebb Tóth Lászlóval) együtt dolgozik, majd így folytatja: - Már nagyapám is kádármesterként kereste kenyerét. Három fia, János, Ferenc és László is folytatta a mesterséget. Akkoriban Egerben több mint 20 kádár dolgozott, és mindegyik tisztességesen megélt ebből a szakmából. Tudomásom szerint a környéken ma már csak egy mester dolgozik: a verpeléti Simon Tibor. A mester 32 évesen döntött úgy, hogy édesapja nyomdokaiba lép. Mivel korábban gépipari technikumot végzett, ezért 15 éven át a Bervában dolgozott. Édesapja, aki egyre nehezebben boldogult a feladattal, megkérte: jöjjön haza, és otthon segítsen neki. László az 1980-as évek elején Budapesten szerzett szakmunkás-bizonyítványt, s később a mestervizsgát is itt tette le. Akkoriban még javában működtek a környékbeli téeszek, gazdaságok, nagyobb borászatok, tehát folyaEmlékidézés: az egri Tóth László Kapás utcai kádárműhelyében tíz éve hallgattak el a gépek matosan voltak megrendeléseik. Később a technológiaváltással, a nagyüzemi palackozás elterjedésével egyre kevesebb kuncsaftjuk maradt. Tíz évvel ezelőtt pedig olyan szakhatósági követelményeket támasztottak, amelyeknek már nem tudtak és nem is akartak megfelelni. így adták vissza az ipart. A szerszámokat ugyan letette, ám a lassan feledésbe merülő szakma minden fortélyát ismeri. „Az igazi jó hordó titka a kiváló minőségű alapanyag.” Meséli: az igazi jó hordó titka a kiváló minőségű alapanyag (tölgy rönkfa), a biztos kéz s a precíz szerszámok. Állítja: nehéz mesterség a kádároké. Fizikai erőnlét, jó szem, kitartás is kell egy-egy tökéletes hordó elkészítéséhez. Arra kérjük, idézze fel egy szezon munkafázisait. Meséli, a munka télen kezdődött a rönkfa felvásárlásával. Ezeket tavaszig feldolgozták, majd 2-3 évig száradni hagyták. Utána követkeA 25 hektós hordóból öt darab készült A Kádár fából hordót, kádat, dézsát, puttonyt, kenőcsös és festékes ládát, eceterjesztő edényt, vízhordót készített és javított. Az egri Tóth dinasztia tagjai kizárólag tölgyfából dolgoztak. Tóth László és édesapja 25 hektós hordókat (képünkön) is készítettek megrendelésre. Egy-egy ilyen darab megmunkálása hónapokat vett igénybe. Az ilyen űrtartalmú hordó magassága elérte a három métert. Speciális szerkezettel mozgatták a hatalmas műhelycsarnokban, ahol tíz éve hallgattak el végleg a gépek. zett az oldallapok megmunkálása, majd illesztése. Az „állítás” után abroncsba fogták a dongákat, belülről tüzet gyújtottak, és a fa folyamatos nedvesítése közben hajlították a kívánt méretre. Ezután behelyezték a feneket, és szükség esetén parafinnal kezelték a hordó belsejét. Sétálgatunk a hatalmas csarnokban, kézbe vesszük, megnézzük a rengeteg gyalut, a tízkilós kalapácsot, a tekintélyes méretű munkagépeket.- Vajon mi lesz ezeknek a sorsa? - kérdezzük a mestert. Tóth László szomorkásán mosolyog, miközben megsimogat néhány szerszámot.- Nem adom el, hiszen apám, nagyapám keze nyomát őrzik - mondja, majd így folytatja: - Tavaly tavasszal beszélgettünk az Egri Vármúzeum vezetőjével, aki ígéretet tett, hogy alkalmasint kiállítják a darabokat. Remélem, ott jó helyen lesznek, és sok embert emlékeztetnek majd egy hajdani szép szakmára: a kádárokéra. Negyedmestereket avatnak Egerben, bált is tartanak a lokálpatrióták Boroshordók egri mestere múltidéző A tíz-húsz hektós hordók voltak a legkelendőbbek PERCES INTERJÚ Enyhítenének a feszültségen az 1800 lakosú Tarnalele- szen a kemény tél próbára teszi a rászorulókat. Az önkormányzat ott segít, ahol tud, ám feszültség így is marad. Kovács Béla polgármestert arról kérdeztük, miként tudnak enyhíteni a gondokon.- Tavaly kétszáz embert tudtak foglalkoztatni közmunkában. Idén hogy alakul ez a keret?- A Start Programon belül idén 60 ember alkalmazására nyílik lehetőség napi nyolc órában. Február 1-től ebből negyvenen már munkához láthattak, s a többiek is hamarosan beállhatnak a sorba. Az év hátralévő részében a 73 jelentkező közül csupán 33 ember juthat közmunkához hat órában.- A faluban sok halmozottan hátrányos helyzetű család él. Rajtuk hogyan tud segíteni a helyhatóság?- Napról napra egyre többen jönnek segítségért a hivatalba. Főként tűzifát, élelmiszert kérnek. A Belügyminisztériumból az igényekhez képest kevés szociális célú tűzifát kaptunk, mindössze 18 köbmétert. Ezt nehéz igazságosan elosztani, de arra talán elég, hogy a leghidegebb napokat átvészeljék az igénylők. Az erdészettel is tárgyaltunk, miként lehetne olcsóbb tüzelőhöz juttatni a rászorulókat.- Az élelmiszer beszerzése is sflkak számára mindennapos kihívás...- Tavaly a Vöröskereszttől kaptunk nagyobb tételben tartós élelmiszert, bízunk abban, hogy idén is jut az adományból. Csatlakozunk a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány kezdeményezéséhez is. ■ B. K. Kovács Béla:- Sok az igénylő, kevés a munka Szíweklélekkel a felnémeti közösségért emlékkönyv Bemutatták a hétszázötven éves városrészről szóló kötetet Német nyelvből egri diák nyerte a régiós versenyt Háromnegyed évezred, képek, cikkek, ismertetők. Röviden így lehet összefoglalni a napokban bemutatott Vágner Lászlóné nyugalmazott pedagógus szerkesztésében készült 750 éves Felnémet - Fejezetek Felnémet történelméből című kötetet. Civilek ötletének és összefogásának köszönhetően hosszas előkészület után született meg a könyv. Már 2011 tavasza óta azon fáradoztak, hogy legendákat, mondákat, történeteket, intézmények ismertetőit, a civilek tevékenységeit és napjaink eseményeit gyűjtsék csokorba. Huszonhat szerző írásait közölték a kiadványban, köztük irodalom- történész, intézményvezető, nyelvész, oktató, újságíró, tanuló, rendezvényszervező is képviselteti magát. Az íróként is közreműködő Gál Sándor moderálta az bemutató eseményt, és Szívós Győző színművésszel részleteket olvastak fel a kötetből. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Felnémet Könyvtáron kívül a Bervavölgyi Óvodában is bemutatják a szerzeményt A hivatalos részt követően kötetlen beszélgetés alakult ki a szerzők és a közönség között. Elképzelhető, hogy a sikeres munkának lesz folytatása, mivel | annyi képanyag gyűlt össze, | hogy a készítők szerint érdemes % lenne egy képeskönyvet is meg- £ jelentetni. ■ Sz. V. Vágner Lászlóné első könyvét szeretettel fogadta a közönség Eger Már ötödik alkalommal rendezték meg az Eszterházy Károly Főiskola idegen nyelvi tanszékei és a Bölcsészettudományi Kar (BTK) Hallgatói Önkormányzata a Regionális szépkiejtési versenyt. A három nyelven folyó megmérettetésen a régió középiskoláinak 11. és 12. évfolyamos diákjai vettek részt - tájékoztatott Gyárfás Laura szervező. A vetélkedést a BTK dékánja nyitotta meg. Dr. Mózes Mihály a nyelvtanulás fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntőjében. A hagyományos rendezvényen francia nyelv kategóriában 13, angolból 22, míg németből 37 diák vett részt. A német nyelvű szekcióban a német nagykövetségről Martina Litterst-Gabela Munoz és Lukas Bresser is tiszteletét tette. Az első fordulóban a diákoknak egy ismert prózai szöveget, a második körben viszont egy ismeretlen szöveget kellett felolvasniuk a zsűri előtt. A francia nyelv kategóriában a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium diákja, Szuhán Zsófia bizonyult a legjobbnak. Angolból a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanulója, Réti Tamás nyert. A német nyelv első helye Egerben maradt: Sipeki Csilla tanárnő segítségével a versenyre felkészülő Szeredi Gábor, a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója győzött. ■ S. B. S.
