Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-30 / 25. szám

6 2012. JANUÁR 30., HÉTFŐ „Az egészségügy csak papíron működik" problémák Négy időzített bomba ketyeg az ágazatban, bármelyik bármikor bedöntheti a rendszert GAZDASÁG Ha a bérkövetelések nyo­mán bedőlne a magyar egészségügy, talán a poli­tikusok számára is egyér­telművé válna, hogy a rendszer működésképte­len - vélekedik a Világ- gazdaságnak adott inter­jújában Káló Zoltán egészségügyi közgazdász. Haiman Éva- Két hónapja maradt a kor­mánynak arra, hogy megol­dást találjon az egészségügyi bérek rendezésére, különben több ezren élesítik felmondó- levelüket. Közgazdászszem­mel van reális esélye jelen­tős fizetésemelésnek?- A gazdaság jelen állapotá­ban nem lehet jelentős többlet­terheket bevállalni a közszféra ágazataiban. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy a nagypolitika mindig talál megoldást az olyan helyzetekre, amelyek az ország egészének működését veszélyez­tetik - lásd a vasutassztrájkot vagy a BKV helyzetét -, akkor egészen biztosan lesz megoldás. Nem csak a szlovák, a magyar kormány sem engedheti meg magának, hogy ellehetetlenítse az egészségügyi ellátást.- Jelenleg úgy tűnik, ez a fel­ismerés még nem történt meg; ami most zajlik az ága­zat vezetése és az egészség-. ügyi érdekképviseletek kö­zött, az leginkább időhúzás.- Sajnos a nagypolitika szá­mára még mindig nem világos, hogy az egészségügy már most csődben van. Az alacsony bérek nyomán egyre jelentősebb mé­reteket öltő orvos- és nővérhi­ány csak egy azok közül az idő­zített bombák közül, amelyek mind hangosabban ketyegnek. Ugyanúgy bármikor bedöntheti az egészségügyet a még mindig a kórházi ellátásra épülő, ezért is finanszírozhatatlan ellátó- rendszer, az egészségügyi tech­nológiák befogadásának és fi­nanszírozásának helytelen gya­korlata, valamint a pénzügyi egyensúlyhiány, amelyben az állami többletforrások híján sincs érdemi megoldás a kiegé­szítő biztosítások térnyerésére és ezen keresztül magánpénzek bevonására.- Az ellátórendszerbe jó mé­lyen belenyúlnak most a kór­házak államosításával. Ön szerint jó ez az irány?- Az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat egy központi­lag irányított rendszerben vé­gezzék, véleményem szerint egyértelmű visszalépés. Egy központi hivatal egységes dön­Névjegy KÁLÓ ZOLTÁN (43) az elte Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának igazgató­jaként oktat, kutat és rendsze­resen előad. tagja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó egész­ségügyi államtitkárság szak­mai tanácsadó testületének, a Szakmai Kollégiumnak. tései nehezen hozhatók össz­hangba az adott régióban élők helyi szükségleteivel. Pozitív ho- zadéka lehet ennek a lépésnek, hogy egy centralizált rendszer­ben sokkal könnyebb lesz ke­resztülvinni a fekvőbeteg-ellá­tás csökkentésére irányuló dön­téseket, amelyeket közvetlenül a rendszerváltás után kellett alapítója, volt és leendő elnöke a neves szakértőket tömörítő Magyar Egészséggazdaságtani Társaságnak. Emellett vezeti sa­ját kutatócégét, a Syreont. újabban leginkább az általá­nos egészség- és iparpolitikai kérdések gazdasági vetületeit kutatja. nős, két gyermek apja. volna meghozni. A kapacitáso­kat azonban nem úgy kell redu­kálni, mint korábban, hogy fű­nyíróelv szerint mindenkit meg­vágunk, mert akkor mindenki veszít. És arra is figyelni kell, hogy csak úgy lehet visszaven­ni a kórházi ellátásból, ha köz­ben fejlesztjük a járóbeteg-, il­letve a háziorvosi ellátást.- Ennek egyelőre nem látsza­nak a jelei, ahogyan annak sem, hogy koncepcionálisan változtatnának a gyógyszerek és a nagy értékű eszközök befogadásának gyakorlatán.- A tűzoltás és a stratégiai tervezés kényszerűen egybe­mosódik az amúgy kiváló szak­embereket felsorakoztató szak­államtitkárságnál, és az ágaza­ti vezetés emiatt olykor csak követője, de nem alakítója az eseményeknek. Zárójelben jegyzem meg, ezen sokat segít­hetne, ha nem akarnának egy nagyon szűk csapattal véghez­vinni mindent, amelynek a tag­jai már a szívinfarktus határá­ig leterheltek. De visszatérve a kérdésre, az egészségügyi tech­nológiák befogadásának egy­szer volt egy nagyon előremu­tató időszaka, amikor igyekez­tek az objektív tudományos kri­tériumok és a költséghatékony­ság szerepét növelni a dönté­sekben. Ezt hívják bizonyítéko­kon alapuló egészségpolitiká­nak. Jelenleg a folyamatot jól ismerő bennfentes szakértők segítenek a cégeknek abban, hogy sikerrel lobbizzanak a tb- nél a termékeikkel. Csakhogy mivel a felhasználható pénzke­ret nem bővül, muszáj beépíte­ni a szisztémába valamiféle gá­tat. így volumenkorláttal csök­kentik a betegek hozzáférését a szükséges, de drága technoló­giákhoz. Ha megnéznénk pél­dául, mennyi idő telik el attól, hogy egy átlagbetegnél dagana­tot diagnosztizálnak, addig, amíg megkapja a megfelelő te­rápiát, megkockáztatom, na­gyon durva számot kapnánk. Miközben papíron szinte min­den elérhető ma a magyar köz­finanszírozott egészségügyben.- Úrnak mutatjuk magun­kat, miközben lyukas az al­sónk ülepe.- Pedig nem kellene annak lennie. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a jelenleginél lé­nyegesen megbízhatóbb finan­szírozási forrásokhoz juttassuk az egészségügyi rendszert. Eh­hez egyrészt növelni kellene a járulékfizetők körét, és korlátoz­ni az egészségügyi szolgáltatá­sokat jogosulatlanul igénybe ve­vők számát. Másrészt rendkívül fontos lenne, hogy az egészség- ügyi forrásteremtés tervezhető és címkézett legyen. Sajnos a népegészségügyi termékdíj adó­vá alakítása ezzel éppen ellenté­tes irányba mutat, mert az adó­jellegű forrásokból az állam az aktuális gazdaságpolitikai hely­zettől függően bármikor elve­het. Múlhatatlanul fontosnak tartom továbbá a kiegészítő egészségbiztosítási piac tudatos építését, mert az ágazatnak szüksége van az ezekből befo­lyó milliárdokra. A munkálta­tók egészségpénztári befizeté­seinek köztehermentessége eh­hez akár egy óriási lendületet is adhatna. Ez azonban csak ak­kor válhat az egészségügyi szektor jelentős bevételi forrá­sává, ha a közfinanszírozott el­látási kör pontosabb definiálá­sával a biztosítók érdemi kiegé­szítő szolgáltatáscsomagot kí­nálhatnának tényleges egész­ségügyi ellátásokra. Feketelista: kevesebb cég a rossz adósok közt A városok kérik az eszközkezelő lakásait DEvizAHiTELESEK Helyileg megállapított lakbérért adnák ki a 25 ezer ingatlant összesítés Csökkent az adóha­tóságnak hosszú ideje tartozó cé­gek száma a negyedik negyedév­ben, több lett viszont a tartósan adós magánszemély és egyéni vállalkozó - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fris­sen közreadott adataiból. 2011 decemberének végén 1771 vál­lalkozás tartozott több mint 100 millió forinttal - ugyanez az adat szeptemberben 2023 volt. A ma­gánszemélyek és az egyéni vál­lalkozók között nyolcvannal, 3581-re nőtt azoknak a száma, akik legalább tízmillió forinttal tartoztak az adóhatóságnak leg­kevesebb 180 napja. A listán két kisebb önkormány­zat is található, komolyabb tele­pülési gazdaságpolitikai szála azonban annak a megállapítás­nak lehet, hogy az esztergomi für­dő is a rossz adósok közt van. A fürdő támogatása a politikailag kettészakított város egyik legna­gyobb vitatémája, a közgyűlés kormánypárti többsége nemegy­szer szavazott meg jelentős ősz- szegeket az üzemeltetésre, mi­közben már a város szociális szol­gáltatásai is veszélyben voltak. A legrosszabb adósok közül a magánszemélyek és egyéni vál­lalkozók 35,8 milliárd forinttal, a cégek 177,1 milliárddal tartoz­nak. A valóságos tartozások azonban sok esetben ennél jóval nagyobbak lehetnek - figyel­meztetett a NAV. ■ VG Az önkormányzatok átvennék a Nemzeti Eszközkezelőtől a hozzá kerülő lakásokat - jelen­tette be Kosa Lajos, a Megyei Jo­gú Városok Szövetségének elnö­ke a szervezet tanácskozása után. Mint elmondta, abban álla­podtak meg Nemzeti Eszközke­zelővel, megvizsgálják a lehető­ségét, hogy az eszközkezelő a hozzá kerülő lakásokat átadja. Az ingatlanokat bérlakásként adhatnák ki a települések, ez nagyjából 25 ezer lakást jelent. Az önkormányzatoknál megvan a bérlakáskezelő rendszer, így ezt a feladatot a lakásvagyonnal együtt átvennék az eszközkeze­lőtől - mondta. Az önkormány­zatok feltétele az, hogy a lakbért Porga Gyula veszprémi polgármester és Kosa Lajos. Új feladatok ne a kormány határozza meg, ha­nem a település vezetése a helyi adottságokhoz alkalmazkodva. Kosa Lajos közölte azt is, az önkormányzati szövetség úgy látja: bevezethetetlen a mostani helyzetben a hulladékgazdálko­dási törvényben szereplő ton­nánkénti 20eurós hulladéklera­kási díj. Ez 20-40 százalékos díj­emelést jelentene, amelyet a pol­gármesterek szerint csak lépcső­zetesen haladva lehet megvalósí­tani. Beszélt arról is, hogy egyez­tettek a kormánnyal, hogyan tudják az önkormányzatok a já­rásoknak zökkenőmentesen át­adni a feladatokat, igaz, azt még ők sem tudják, konkrétan mi­lyen feladatokról lesz szó. ■ VG Káló Zoltán szerint egyértelmű visszalépés, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat központilag irányított rendszerben végzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom