Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-30 / 25. szám
6 2012. JANUÁR 30., HÉTFŐ „Az egészségügy csak papíron működik" problémák Négy időzített bomba ketyeg az ágazatban, bármelyik bármikor bedöntheti a rendszert GAZDASÁG Ha a bérkövetelések nyomán bedőlne a magyar egészségügy, talán a politikusok számára is egyértelművé válna, hogy a rendszer működésképtelen - vélekedik a Világ- gazdaságnak adott interjújában Káló Zoltán egészségügyi közgazdász. Haiman Éva- Két hónapja maradt a kormánynak arra, hogy megoldást találjon az egészségügyi bérek rendezésére, különben több ezren élesítik felmondó- levelüket. Közgazdászszemmel van reális esélye jelentős fizetésemelésnek?- A gazdaság jelen állapotában nem lehet jelentős többletterheket bevállalni a közszféra ágazataiban. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy a nagypolitika mindig talál megoldást az olyan helyzetekre, amelyek az ország egészének működését veszélyeztetik - lásd a vasutassztrájkot vagy a BKV helyzetét -, akkor egészen biztosan lesz megoldás. Nem csak a szlovák, a magyar kormány sem engedheti meg magának, hogy ellehetetlenítse az egészségügyi ellátást.- Jelenleg úgy tűnik, ez a felismerés még nem történt meg; ami most zajlik az ágazat vezetése és az egészség-. ügyi érdekképviseletek között, az leginkább időhúzás.- Sajnos a nagypolitika számára még mindig nem világos, hogy az egészségügy már most csődben van. Az alacsony bérek nyomán egyre jelentősebb méreteket öltő orvos- és nővérhiány csak egy azok közül az időzített bombák közül, amelyek mind hangosabban ketyegnek. Ugyanúgy bármikor bedöntheti az egészségügyet a még mindig a kórházi ellátásra épülő, ezért is finanszírozhatatlan ellátó- rendszer, az egészségügyi technológiák befogadásának és finanszírozásának helytelen gyakorlata, valamint a pénzügyi egyensúlyhiány, amelyben az állami többletforrások híján sincs érdemi megoldás a kiegészítő biztosítások térnyerésére és ezen keresztül magánpénzek bevonására.- Az ellátórendszerbe jó mélyen belenyúlnak most a kórházak államosításával. Ön szerint jó ez az irány?- Az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat egy központilag irányított rendszerben végezzék, véleményem szerint egyértelmű visszalépés. Egy központi hivatal egységes dönNévjegy KÁLÓ ZOLTÁN (43) az elte Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának igazgatójaként oktat, kutat és rendszeresen előad. tagja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó egészségügyi államtitkárság szakmai tanácsadó testületének, a Szakmai Kollégiumnak. tései nehezen hozhatók összhangba az adott régióban élők helyi szükségleteivel. Pozitív ho- zadéka lehet ennek a lépésnek, hogy egy centralizált rendszerben sokkal könnyebb lesz keresztülvinni a fekvőbeteg-ellátás csökkentésére irányuló döntéseket, amelyeket közvetlenül a rendszerváltás után kellett alapítója, volt és leendő elnöke a neves szakértőket tömörítő Magyar Egészséggazdaságtani Társaságnak. Emellett vezeti saját kutatócégét, a Syreont. újabban leginkább az általános egészség- és iparpolitikai kérdések gazdasági vetületeit kutatja. nős, két gyermek apja. volna meghozni. A kapacitásokat azonban nem úgy kell redukálni, mint korábban, hogy fűnyíróelv szerint mindenkit megvágunk, mert akkor mindenki veszít. És arra is figyelni kell, hogy csak úgy lehet visszavenni a kórházi ellátásból, ha közben fejlesztjük a járóbeteg-, illetve a háziorvosi ellátást.- Ennek egyelőre nem látszanak a jelei, ahogyan annak sem, hogy koncepcionálisan változtatnának a gyógyszerek és a nagy értékű eszközök befogadásának gyakorlatán.- A tűzoltás és a stratégiai tervezés kényszerűen egybemosódik az amúgy kiváló szakembereket felsorakoztató szakállamtitkárságnál, és az ágazati vezetés emiatt olykor csak követője, de nem alakítója az eseményeknek. Zárójelben jegyzem meg, ezen sokat segíthetne, ha nem akarnának egy nagyon szűk csapattal véghezvinni mindent, amelynek a tagjai már a szívinfarktus határáig leterheltek. De visszatérve a kérdésre, az egészségügyi technológiák befogadásának egyszer volt egy nagyon előremutató időszaka, amikor igyekeztek az objektív tudományos kritériumok és a költséghatékonyság szerepét növelni a döntésekben. Ezt hívják bizonyítékokon alapuló egészségpolitikának. Jelenleg a folyamatot jól ismerő bennfentes szakértők segítenek a cégeknek abban, hogy sikerrel lobbizzanak a tb- nél a termékeikkel. Csakhogy mivel a felhasználható pénzkeret nem bővül, muszáj beépíteni a szisztémába valamiféle gátat. így volumenkorláttal csökkentik a betegek hozzáférését a szükséges, de drága technológiákhoz. Ha megnéznénk például, mennyi idő telik el attól, hogy egy átlagbetegnél daganatot diagnosztizálnak, addig, amíg megkapja a megfelelő terápiát, megkockáztatom, nagyon durva számot kapnánk. Miközben papíron szinte minden elérhető ma a magyar közfinanszírozott egészségügyben.- Úrnak mutatjuk magunkat, miközben lyukas az alsónk ülepe.- Pedig nem kellene annak lennie. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a jelenleginél lényegesen megbízhatóbb finanszírozási forrásokhoz juttassuk az egészségügyi rendszert. Ehhez egyrészt növelni kellene a járulékfizetők körét, és korlátozni az egészségügyi szolgáltatásokat jogosulatlanul igénybe vevők számát. Másrészt rendkívül fontos lenne, hogy az egészség- ügyi forrásteremtés tervezhető és címkézett legyen. Sajnos a népegészségügyi termékdíj adóvá alakítása ezzel éppen ellentétes irányba mutat, mert az adójellegű forrásokból az állam az aktuális gazdaságpolitikai helyzettől függően bármikor elvehet. Múlhatatlanul fontosnak tartom továbbá a kiegészítő egészségbiztosítási piac tudatos építését, mert az ágazatnak szüksége van az ezekből befolyó milliárdokra. A munkáltatók egészségpénztári befizetéseinek köztehermentessége ehhez akár egy óriási lendületet is adhatna. Ez azonban csak akkor válhat az egészségügyi szektor jelentős bevételi forrásává, ha a közfinanszírozott ellátási kör pontosabb definiálásával a biztosítók érdemi kiegészítő szolgáltatáscsomagot kínálhatnának tényleges egészségügyi ellátásokra. Feketelista: kevesebb cég a rossz adósok közt A városok kérik az eszközkezelő lakásait DEvizAHiTELESEK Helyileg megállapított lakbérért adnák ki a 25 ezer ingatlant összesítés Csökkent az adóhatóságnak hosszú ideje tartozó cégek száma a negyedik negyedévben, több lett viszont a tartósan adós magánszemély és egyéni vállalkozó - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) frissen közreadott adataiból. 2011 decemberének végén 1771 vállalkozás tartozott több mint 100 millió forinttal - ugyanez az adat szeptemberben 2023 volt. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók között nyolcvannal, 3581-re nőtt azoknak a száma, akik legalább tízmillió forinttal tartoztak az adóhatóságnak legkevesebb 180 napja. A listán két kisebb önkormányzat is található, komolyabb települési gazdaságpolitikai szála azonban annak a megállapításnak lehet, hogy az esztergomi fürdő is a rossz adósok közt van. A fürdő támogatása a politikailag kettészakított város egyik legnagyobb vitatémája, a közgyűlés kormánypárti többsége nemegyszer szavazott meg jelentős ősz- szegeket az üzemeltetésre, miközben már a város szociális szolgáltatásai is veszélyben voltak. A legrosszabb adósok közül a magánszemélyek és egyéni vállalkozók 35,8 milliárd forinttal, a cégek 177,1 milliárddal tartoznak. A valóságos tartozások azonban sok esetben ennél jóval nagyobbak lehetnek - figyelmeztetett a NAV. ■ VG Az önkormányzatok átvennék a Nemzeti Eszközkezelőtől a hozzá kerülő lakásokat - jelentette be Kosa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a szervezet tanácskozása után. Mint elmondta, abban állapodtak meg Nemzeti Eszközkezelővel, megvizsgálják a lehetőségét, hogy az eszközkezelő a hozzá kerülő lakásokat átadja. Az ingatlanokat bérlakásként adhatnák ki a települések, ez nagyjából 25 ezer lakást jelent. Az önkormányzatoknál megvan a bérlakáskezelő rendszer, így ezt a feladatot a lakásvagyonnal együtt átvennék az eszközkezelőtől - mondta. Az önkormányzatok feltétele az, hogy a lakbért Porga Gyula veszprémi polgármester és Kosa Lajos. Új feladatok ne a kormány határozza meg, hanem a település vezetése a helyi adottságokhoz alkalmazkodva. Kosa Lajos közölte azt is, az önkormányzati szövetség úgy látja: bevezethetetlen a mostani helyzetben a hulladékgazdálkodási törvényben szereplő tonnánkénti 20eurós hulladéklerakási díj. Ez 20-40 százalékos díjemelést jelentene, amelyet a polgármesterek szerint csak lépcsőzetesen haladva lehet megvalósítani. Beszélt arról is, hogy egyeztettek a kormánnyal, hogyan tudják az önkormányzatok a járásoknak zökkenőmentesen átadni a feladatokat, igaz, azt még ők sem tudják, konkrétan milyen feladatokról lesz szó. ■ VG Káló Zoltán szerint egyértelmű visszalépés, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat központilag irányított rendszerben végzik
