Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-05 / 4. szám
6 2012. JANUAR 4., SZERDA GAZDASÁG Sztrájbizottság a Malév földi kiszolgáló cégénél MEGSZAKADTAK a kollektív szerződésről szóló tárgyalások a Malév csoport kiszolgáló cégénél, a Malév Ground Handlingnél (Malév GH), a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) sztrájkbizottságot alakított. Csorba Attila, a LESZ elnöke közölte, hogy „megakadtak” a tárgyalások a 2011. december 31-én lejárt kollektív szerződésről, amelyet a szakszervezet néhány változtatással szeretne újabb három évre megkötni. Csorba szerint követeléseik nem növelnék a munkaadó költségeit. Ugyanakkor a Malév GH közölte: a LESZ 10 százalékos béremelést és a létszám 5 százalékos növelését is követeli. ■ Élénk kereslet a műtrágyapiacon A mezőgazdasági termelők a múlt év első három negyedévében 13 százalékkal több nitrogén, foszfor és kálium (NPK) műtrágyát vásároltak, mint 2010 azonos időszakában - tájékoztat az Agrárgazdasági Figyelő. Az Agárgazdasági Kutató Intézet kiadványa szerint 2011. január-szeptemberi időszakában 893 ezer tonna volt a közvetlenül mező- gazdasági termelőknek értékesített műtrágya. A nitrogén műtrágya vásárlása 11, az összetett műtrágya vásárlása pedig 26 százalékkal bővült, előbbiből 660 ezer, utóbbiból 209 ezer tonna fogyott. ■ Nem mérgezett a somlói bor hamis néhány borosgazda azon állítása, miszerint a vörösiszap kárt okozott a Somlói borvidéken, tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a katasztrófa semmilyen hatással nem volt a szőlőültetvényekre - mondta Somogyi Lajos hegybíró kedden. A sajtóban megjelent írásra reagálva azt mondta: a pertársaság beláthatatlan károkat okoz nemcsak a borvidéknek, hanem az egész régió bortermelőinek. Az eddig elvégzett talaj- és levélvizsgálatok szerint a borvidéken a nehézfémek és a toxikus anyagok mértéke jóval a megengedett határérték alatt van - tette hozzá. ■ A magyar csődkockázati mutató rosszat jelez ÚJ TÖRTÉNELMI CSÚCSra emelkedett a magyar csődkockázati mutató (CDS-felár) a Markit pénzügyi információs ház adatai szerint. A magyar államadósság törlesztése leállásának esetére köthető biztosítási felár 650 bázispont fölé ugrott. A magyar államcsőd halmozott valószínűsége 36 százalék felett állt 5 éves időhorizonton kedden. Tegnap az ötéves magyar kötvények másodpiaci hozama is a baljós 10 százalék fölé emelkedett. ■ MNB-tartalék segít a megyéken? tervek Nem avatkozik be közvetlenül a kormány, de a devizavásárlást nem zárja ki A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a törlesztéskor „lényeges kérdés” a deviza beszerzése A jegybanki devizatartalék felhasználása is szóba került a megyei önkormányzatok adósságrendezésére. A kormány cáfolja a jogszerűtlen beavatkozást, de megemlíti a vásárlás, így áttételesen a tartalék csökkentésének a lehetőségét. Benke Dávid-Rovó Attila „Már nem sokáig kezelhető az önkormányzati adósság”, „Nyomasztó adósságállomány” - hónapok óta figyelmeztetnek hasonló címekkel a lapokban a szakértők és az illetékes intézmények az önkormányzati szektor problémáira. Az adósság néhány év alatt duzzadt sokszorosára, jóval 1000 milliárd forint fólé, és bár a GDP-hez viszonyított 5 százalékos aránnyal az európai középmezőnyben helyezkedünk el, a több mint 50 százalékos devizakitettség valóban nagy kockázatot jelent. Ráadásul az önkormányzatok jelentős részének az idén kell elkezdeni a tőketörlesztést. A kormányzat mindezek miatt azt fontolgatja az Index információi szerint, hogy a megyei ön- kormányzatok intézményeinek és adósságának átvétele után az összesen 187 milliárdos tartozást a jegybanki devizatartalék segítségével rendezné. Ezt már februárban bejelentheük a, portál sze- | rint. Ehhez az összeghez adód- | hat hozzá a szintén átvett főváro- 2 si kórházak adóssága, amely 2010. december 31-én hat és fél milliárd forint volt, plusz a 2,1 milliárdos szállítói tartozások. Mivel ez a 187 milliárd forint- 77 százalékos devizaaránnyal- csak a jéghegy csúcsa, kérdés, ezek után továbblépne-e a kormányzat a szektor további részeire, például a főváros, a megyeijogú városok, városok adósságainak rendezése felé. Orbán Viktor múlt áprilisban egyébként azt mondta egy interjúban, „nem érdemes magunkkal vinni így, ahogy van, azt a kölöncöt, amit az eladósodottság jelent, hanem kell húzni egy vonalat, és azt kell mondani, most pedig az önkormányzatok adósságát rendezzük”. Hozzátette: a hitelezőknek, az önkormányzatoknak és a központí államnak közösen kell megoldást találni. Kérdés az is, mindez hogyan függ össze Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Fidesz- frakció-vezető levelével, mely a város 2006-os, svájcifrack-alapú kötvényeit lejegyző Erste Banktól azt kérte, vegye ki a részét a város árfolyam-különbözet miatti veszteségéből, különben a parlament, illetve a kormányzat foglalkozik majd az üggyel. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke tegnap közölte: a kérdést a bankoknak és az önkormányzatoknak egyedileg, kétoldalú tárgyaláson kell megbeszélni. Hozzátette: a megyei önkormányzatok adósságának kondícióiról már megegyezett a kormány a bankokkal. Ez azt jelent- hetí, hogy ezen a területen nem merülhet fel hasonló kérés. Az önkormányzati adósságok „kiütésével” tehát öt százalék- ponttal csökkenhet a GDP-arányos államadósság devizahányada, azonban a piac reakciója nem feltétlen lenne felhőtlenül örömteli. Fennáll a veszély, hogy a lépést a befektetők monetáris finanszírozásnak tekintenék, és felsejlik az MNB döntési szabadságának korlátozása is - fogalmazott lapunk megkeresésére Samu János, a Concorde Értékpapír elemzője. A szakértő erre az esetre igen pesszimista forgatókönyvet vázolt fel: a külföldi szereplők elfordulhatnak a magyar papíroktól, ami további nyomást jelentene a forint árfolyamára. Az sem teljesen világos, hogy miért a devizatartalék rovására kellene a konszolidációt végrehajtani, főként ha azt korábban forintban is lehetett törleszteni - tette hozzá Samu. Azzal önmagában viszont nem lenne gond, ha csak az átváltáshoz kérné a kormány az MNB segítségét, hogy ne terhelje meg a devizapiacot. Azt az Index-értesülést, miszerint a devizatartalékból meg nem nevezett összeget gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra is felhasználna a kormányzat, tételesen cáfolta a kabinet. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: Magyarország csak olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket az EKB, az amerikai Fed és a Bank of England is. Emlékeztettek Matolcsy György miniszter korábbi szavaira, melyek szerint „a devizatartalék ilyen felhasználása szigorúan tilos, a magyar devizatartalék nagy kincs, óvni kell, abból nem lehet forrásokat a gazdasági növekedést támogató programokra felhasználni”. Az önkormányzati adósságokról nem ejtett szót a közlemény, a piacok mégis cáfolatként értelmezték az NGM szavait. Később egy második reakció is megjelent az NGM-től, amelyben kifejtik: az MNB önállóan dönt a devizatartalékolási stratégiáról, ugyanakkor deviza- adósság úgy is visszafizethető, hogy az állam devizát vásárol az MNB-től, amelynek hatására el- •ső lépésben csökken ugyan a devizatartalék, de csökken a rövid lejáratú külső devizaadósság, így a tartalékigény is. Azt is leszögezik, hogy az új jegybank- törvény mindenben megfelel a nemzetközi és az EU-s előírásoknak, így szigorúan tiltja a monetáris finanszírozást. Egy év alatt sok százmilliós adósságnövekedés 2010-BEN 6)59 milliárd forintot tett ki az önkormányzatok kötvényben, és 588 milliár- dot a hitelben fennálló adóssága az Állami Számvevő- szék adatai szerint. Ezen felül 151 milliárd forint volt a rövid lejáratú hitel és a szállítói tartozás. 2011-ben a becslések szerint már az 1800 milliárdot is meghaladta az összes adósság. Az önkormányzati adósság megoszlása 2010-ben* Megyék és megyei jogú városok 40 Városok 31 Főváros és kerületek 22 Egyéb 7 * SZÁZALÉK. FORRÁS: ÁSZ Még nincs fordított áfa, előbb Brüsszel elbírálja Növekvő hiányt takar a többlet büdzsé Nincs javulás a január-szeptemberi időszakban helyesbítés. Tévesen közölte lapunk tegnap, hogy a fordított áfa már hatályos lenne az agrá- riumban. A valóság az, hogy a tervek szerint a gabonafélék és olajos magvak kereskedelmében változást hozó szabálytervezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium brüsszeli jóváhagyásra küldi. Romániában már június óta működőképes a fordított áfa, mint adózási lehetőség, így valószínűleg az EU hamarosan jóváhagyja Magyarország kérelmét is. Ebben az esetben a fordított áfa rendszere az idei év második felében léphet életbe a magyar piacon. A kormányzatí elképzelé■ A fordított áfával fehéríthető a gazdaság. sek szerint a gabonák, illetve az olajos magvak termékpályáján kívül - további vizsgálatok után - a zöldség-gyümölcs termékpályán is alkalmazható lenne a fordított áfázás. A fordított áfa megakadályozná azt a fajta csalást, mely során az eladó által be nem fizetett áfát a vevők visszaigényelték. Az új szabályozás szerint anélkül nem igényelheü vissza egy piaci szereplő az áfát, hogy azt előzőleg be ne fizette volna. A csalás jellemzően a gabonafélék és az olajos magvak kereskedelmét érintette, a hús és a zöldség kereskedelmében más típusú csalások fordulnak elő. ■ B. L. A magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételét leszámítva romlott az államháztartás egyenlege a tavalyi első kilenc hónapban - állapítja meg a KSH legfrissebb közleménye. Az átvett, mintegy 2700 milliárd forintos nyugdíjpénzzel együtt még 1500 milliárd feletti a többlet, de ettől eltekintve majdnem 1200 milliárd forintos, azaz a GDP 5,6 százalékát kitevő hiány mutatkozott az időszak során. Ez a 2010-es első három negyedévit 242 milliárd forinttal, vagyis a GDP 0,9 százalékával haladja meg, ugyanakkor az év során módosított költségvetéssel összhangban van, az abban szereplő kétszázalékos többletcélt nem fenyegeti veszély. Az idei, a GDP 2,5 százalékát elérő hiánycél teljesítése viszont így is nehéz feladatnak ígérkezik, habár a jelenlegi elemzői és kutatóintézeti prognózisok szerint teljesíthető a kitűzés. A Brüsszelbe áprilisban kiküldendő jelentésben akár a 2 százalékos többletnél is kedvezőbb szám szerepelhet, de az egyszeri bevételek nélkül számított, úgynevezett strukturális hiány növekedése miatt valószínűleg így is elmarasztalja az EU a magyar kormányt. A strukturális hiány növekedése miatt való' színűleg' elmarasztalja Briisz szel a magyar kormányzatot. A részletes KSH-statisztiká- ból kiderül: 2011 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,5 százalékkal növekedtek a bevételek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 15 százalékkal emelkedtek, ez javította az egyenleget, ugyanakkor az egykulcsos rendszer átlagosan alacsonyabb terhe következtében a jövedelemadó-bevételek több mint 20 százalékkal csökkentek, ez utóbbi volt a legjelentősebb változás 2010-hez viszonyítva a bevételekben. ■ B. D.
