Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-31 / 26. szám

6 2012. JANUAR 31., KEDD GAZDASÁG Szerdától olcsóbb lesz az üzemanyag csökkenti bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. A mostani csökkentéssel a gázolaj át­lagára 436 forintra mérsék­lődik, a benziné pedig 421- 423 forint lesz. Tavaly janu­ár elején a benzin átlagára 360-361, a gázolajé pedig 351 forint volt. Tanári tiltakozások a leváltások miatt HÉT KÖZOKTATÁSI SZERVEZET tiltakozik az állami fenntar­tásba vett közoktatási intéz­mények vezetői megbízatá­sainak idő előtti visszavoná­sa ellen. Mint írják: semmi­lyen szakmai oka nincs, és ez csökkenti a színvonalat. A január 1-jén állami fenn­tartásba vett 214 közoktatá­si intézményben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megszüntette az intézmény- vezetők vezetői megbízását, és pályázatot írt ki azok be­töltésére. Orbán évértékelője egy hét múlva FEBRUÁR HETEDIKÉN a buda­pesti Millenárison tartja ez évi évértékelő beszédét Or­bán Viktor. A miniszterel­nök tizenharmadik alka­lommal értékeli az ország helyzetét - számolt be Szijjártó Péter, Orbán Vik­tor szóvivője. Péterfalvi: Az új hatóság függetien A NEMZETI Adatvédelmi és Informá­ciószabadság Hatóság elnö ke szerint az általa veze­tett intézmény teljes egé­szében független,. péterfalvi Attila a január 1-jétől működő hatóság el­nöke budapesti sajtótájé­koztatóján a brüsszeli kriti­kákra utalva megjegyezte, néhány kérdésben a jog­szabály módosítása „talán” megtörténik, de ezek nem kardinális kérdések, ame­lyek a hatóságot alapvetően érintenék. „Nem tervezünk adóemelést" fiskális politika A kormány elhatározta, nem változtat az egykulcsos szja-n Balog Ádám nem tartja valószínűnek az szja-rendszer megváltoztatását, hiába beszél erről az IMF A tervezettnél hatvanmil- liárddal több szja és járu­lék folyt be tavaly, vagyis az új, arányos rendszer jól tervezhető, stabil - mond­ta a Világgazdaságnak Ba­log Ádám adóügyi helyet­tes államtitkár. Beszélt ar­ról is, hogy 2013-ra ki­kristályosodik az adórend­szer, az idén - ha az IMF is úgy akarja - már csak kis változtatások jöhet­nek, a piaccal egyeztetve. Rovó Attila- Meglehetősen kemény kri­tikát kapott most a magyar adórendszer az IMF-től. Vol­tak álmatlan éjszakái emiatt?- Mi azért már többször beszél­tünk velük korábban is, a véle­ményük egy része ismert volt számomra. Még nem látom azon­ban, pontosan mivel kapcsolat­ban van kifogásuk. Úgy vélem, nem látják át még teljesen az új, arányos egykulcsos rendszert, számos pontot érdemes lenne alaposabban elemezni.- A regresszivitás felé való el­mozdulást, a bonyolultságot, az ezek miatti versenyképes­ségi hátrányt mind említet­ték. Ezekre reagáltak már? Védték az álláspontjukat?- Amikor korábban tárgyal­tunk velük, ezek a kérdések csak általánosságban fogalmazódtak meg. A regresszivitás miatti bírá­lattal egyáltalán nem értünk egyet, hiszen az adórendszernek egyetlen elemében van csak ez, a t munkavállaló által fizetett nyug­díjpénztári járuléknál. Több uniós államban van viszont mun­kaadói tb-plafon, az meg nálunk nincs. Az átmeneti időszak kom­penzációs rendszere valóban új­szerű, de összességében a változ­tatások a versenyképességet erő­síteni fogják.- Egy pillanatra felejtsük el, hogy létezik az IMF. Ha ezt megtesszük, mennyire van kész a magyar adórendszer? Tavaly szinte hetente változ­tak a szabályok.- 2013-ra a rendszer kikristá­lyosodik. Reményeim szerint ad­digra ezt egy új szja-törvény is megerősíti.- Kétharmados?-Nem, a kétharmados része benne van a stabilitási törvény­ben. Ennek része az is, hogy adó­törvényt csak adótörvényben mó­dosíthatunk. Új irány lehet a kkv- szektor adóztatásának egyszerű­sítése, de összességében az idén már sokkal kevesebb változásra kell számítani.- Akkor tehát lesz?- Nem tervezünk drasztikus változást, a kicsiket pedig egyez­tetjük a piaccal.- Akkor most hozzuk be a képbe az IMF-et. Hogy látják, mennyire lehet a tárgyalások része az adórendszer?- Úgy vélem, az IMF alapve­tően a költségvetési tervezés egé­széről alkot majd véleményt, nem konkrét jogszabály-változ­tatási igényeket fogalmaz meg. Nem zárom ki, hogy az adórend­szerről is tárgyalunk, de nem tar­tom valószínűnek az szja meg­változtatását, mivel az fontos ele­me a gazdaságpolitikánknak, a szerény, de biztató eredményei már látszanak.- Mire gondol? A fogyasztás stagnál, 400 milliárdot viszont kiengedtek az adórendszerből.- Ami a fogyasztást illeti, in­kább azt kellene vizsgálni, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is megtartottuk a szintet 2011-ben a tervezettnél 60 milliárddal több szja- és járulékbevétel folyt be. Úgyhogy szigorúan fiskálisán nézve az új szja-rendszer jól ter­vezhető, stabil és a tervezetthez képest pluszbevételt hozott. A bé­rek nőttek, és a versenyszektor foglalkoztatottsága is.- Mit szól ahhoz, hogy a sajtó egy része enyhe gúnnyal tette szóvá, hogy a miniszter szerint még a gyermekvállalási kedvet is növelte az egykulcsos adó?- Tavaly júniustól biztató trend kezd kialakulni, hiszen minden ezt követő hónapban több gyer­mek született, mint az előző év azonos időszakában. Közgazda­ságilag talán jogos feltételezni, hogy a gyermekvállalásnál a jöve­delmet Is figyelembe veszik az érintettek. A családoknál 2011- ben mintegy 155 milliárd forint­tal több jövedelem maradt, és ez a kedvezmény a jövőben is meg­marad, vagy növekszik.- Az IMF az adórendszer ver­senyképességét, illetve an­nak hiányát is szóvá tette.- A második kulcs megszünte­tése egyértelműen versenyké­Névjegy BALOG ÁDÁM ADÓÜGYEKÉRT FELE­LŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR 1978-BAN SZÜLETETT, a kÖZgazda- ság-tudományi egyetemen szer­zett közgazdász-, majd a Páz­mány Péter Katolikus Tudo­mányegyetemen jogászdiplomát. A ge tungsramnál gyakornok, majd a Pricewaterhouse- Coopersnél dolgozott adómene­dzserként. Innen hívták a kor­mányba adóügyekért felelős he­lyettes államtitkárnak. nős, három gyermek édesapja. pességet javító lépés. Olcsóbbá teszi a magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók foglal­koztatását.- Ha egy cég egy gyárat ide akar hozni, nem a munkások bérére koncentrál? A draszti­kus minimálbér-emelésre?- Nyilván iparág- és helyzet- függő, mi befolyásolja egy cég le­telepedését. Egy vállalat egészét vizsgálva nagyon sokat számít­hat ez a változás. Néha többet, mint az alacsony jövedelműek adószintje. Továbbá a bérkom­penzáció rendszerét pont azért vezettük be, hogy a valóban ala­csony jövedelműek foglalkoztatá­sát segítsük.- Kissé bonyolult módon.- A kompenzáció ideiglenes. Igyekeztük egyszerűvé tenni, hi­szen adóból vonható le, nem kell az államtól kérni, belső kalkulá­ciókkal elvégezhető. Az irányt jó­nak gondolom, az adminisztráci­ós teher pedig vállalható. Az adó­jóváírás intézménye egyébként nem ördögtől való, de a speciális magyar jövedelmi viszonyok mi­att túl drága és jövedelemeltitko­lást ösztönző volt Az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát más­hogy kezeljük a jövőben, ezért lesz a szociális hozzájárulási adó kulcsa kedvezményes a minimál­bérig a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében. Ez 200 ezer embert érint 2013- tól. A rehabilitációs kártya, a Start kártya és más elemek is ezt a jövedelmi szintet segítik.- lövőre feleződik a bankadó, és kivezetik a válságadókat. Lesz adóemelés a lyukakat betömendő?- Jelenleg nem tervezünk ilyet. Útdíjat és adóemelést is bevetnének a BKV finanszírozására ötletek A főváros nem vezetné be az útdíjat, de a kormány még dönthet mellette, akár a holnapi ülésen Miközben hétfő reggel a budapes­tiek már meg sem lepődtek azon, hogy kétszer is leállt a hármas metró forgalma füstölő szerelvé­nyek miatt, elterjedt a hír, hogy tízezer forintos útdíjat kellene fi­zetni mindenkinek, aki autóval közlekedik a fővárosban. Végül Tarlós István főpolgármester nyil­vánosságra hozta a levelet, ame­lyet Orbán Viktornak írt a BKV megmentéséről. Ebből kiderül, valóban megvizsgálták az útdíj bevezetésének a lehetőségét, ám az is, hogy azt nem támogatják. Nem kizárt azonban, hogy mégis lesz útdíj: azt az értesülést nem cáfolta senki, hogy a Nemzetgaz­dasági Minisztérium ezt az ötle­tet szemelte volna ki. A városházán úgy számoltak, hogy ha bevezetnék az útdíjat, a 600 ezer fővárosi vagy oda behaj­tó autó felével bliccelnének, to­vábbi 60 ezer jármű tulajdonosai pedig inkább a tömegközlekedést választanák. A bevétel még így is 32 milliárdos volna, ám a város- vezetés nem javasolja a beveze­tését Egyrészt azért, mert a betar­tását ellenőrizni géppel nem le hetne, csak élő munkaerővel és rendőrségi jelenléttel, másrészt úgy látják, az aránytalanul ter­helné a csak városon belül rövid távokon közlekedő budapesti au­tósokat az ingázókkal szemben. A BKV megmentéséhez szük­séges további lehetséges elkép­zelések között szerepel a helyi 600 ezer autó jár Budapesten Dugódíj még lehet A dugódíjat nem veti el a főváros, ez azonban a ha­sonló szóhasználat ellené­re sem jelent egyet az útdíj­jal. A dugódíjat csak a leg­forgalmasabb területekre behajtóknak kellene megfi­zetni, és valószínűleg nem egyszeri összeget, hanem a behajtások számának függvényében. Ezt az elkép­zelést továbbra is támogat­ják Tarlósék - a főpolgár­mester külön közlemény­ben jelezte, hogy az ötlet változatlanul él. közlekedési adó bevezetése. Ezt a vállalkozásokra vetnék ki, a helyi iparűzési adóhoz hasonló­an, mértéke a korrigált árbevétel 0,2 százaléka lehet. A levélben azonban azt is hozzáteszik, még nem vizsgálta senki, nem lassí- taná-e le ennek bevezetése a gaz­daságot. A vidéki városok tömegközle­kedését is átalakíthatná az a ja­vaslat, hogy a helyi tömegközle­kedés áfakulcsát 27-ről 5 százalé­kosra csökkentsék. Ettől Tarlós István csak az idén 13 milliárdos könnyebbséget várna. Megvizs­gálták azt is, milyen hatásokkal járna, ha a 2 százalékos helyi iparűzési adót Budapesten 2,25 százalékosra emelnék fel, úgy, hogy a 0,25 százaléknyi külön- bözetet a tömegközlekedésre for­díthatnák. A legnagyobb veszélyt itt az jelenti, hogy a fővárosi cé­gek elhagynák a várost. Évente 21 milliárd forint érkezhetne eb­ből, azonban az agglomeráció így is kimaradna a rendezésből. Ezért is került be a javaslatok közé, hogy azoknak a települé­seknek, amelyeket érint a BKV, a helyi adóbevételei legfeljebb 5 százaléka kerüljön át Budapestre. Ez éves szinten egymilliárd forin­tot jelentene. Vizsgálják azt is, hogy a kerületek több pénzzel szálljanak be a BKV finanszírozá­sába. A végső döntést a kormány mondja ki, nem kizárt, hogy már a szerdai kormányülésen. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom