Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-18 / 15. szám

2012. JANUÁR 18., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 Nem vonták meg a segélyt a kosz miatt a falvakban Hetvenöt éve egymásért évforduló Sanyi bácsi száz kilométert biciklizett Ági nénihez 1-----------­■ PERCES INTERJÚ Aprópénzre váltott értékek tavaly januárban több megyei településen is feltételekhez kö­tötték a bérpótló juttatás kifize­tését. Pétervásárán és Szajlán is helyi rendeletet alkottak arról, hogy a portákon rendet kell tar­tani. A településeken örültek a szigorításnak, amelynek halla­tára olyanok is szorgos rendra­kásba kezdtek, akik korábban vajmi keveset foglalkoztak kör­nyezetük tisztán tartásával. Az elmúlt egy év tapasztalata­iról megkérdeztük a két telepü­lés vezetőjét is. Vincze Imréné szajlai polgármester szerint a rendelettel nem a fenyítés volt a céljuk, hanem az, hogy minden­kiben tudatosuljon: a saját por­tájának rendben tartása elemi dolog. A testület tagjai ellenőrző szemlén is részt vettek. Ahol szemetet, koszt láttak, ott felszó­lították a tulajdonost, hogy te­gyen rendet, s ennek eleget is tettek a lakók. Itt tehát nem kellett egyéb szankciót alkalmazni, mint ahogy Pétervásárán sem vontak meg senkitől szociális juttatást. Eged István polgármester arról számolt be, hogy a szemlézőbi­zottság a rendelet elfogadása után szétnézett a portákon, és szóban figyelmeztette a gondat­lan tulajdonosokat a rendrakás­ra. Bérpótló juttatást az elmúlt egy évben senkitől nem vontak meg ilyen indokkal. ■ B. K. Tavasztól komposztálnak Dormándon minden ház komposztálóládát kaphat Dormándon, az önkor­mányzat ugyanis pályázott az or­szágos zöldhulladék-hasznosítás- ban való részvételre. - Előzőleg felmérést végzett a képviselő-tes­tület, és a lakosság 95 százaléka támogatja a programot - tájékoz­tat Rajna Kálmán polgármester. - Mintegy 310 ingatlan udvarán he­lyeznénk el komposztálóládákat, ami a lakók számára ingyenes, és egy tájékoztató előadást is meg­hallgathatnak. A program 9 mil­lió 500 ezer forintba kerül. Janu­ár végére, február elejére várjuk a pályázati elbírálást, és március végén akár már el is kezdődhet a ládák kiosztása. ■ Sz. K. Az összetartozás őszinte érzése. Sanyi bácsi és Ági néni szép kort értek meg, és egész életükben együtt voltak jóban-rosszban. Ritka, ha valaki háromne­gyed évszázada házas. Márpedig a füzesabonyi Bocsi Sándor és felesége, Jenyó Ágnes 1937-ben foga­dott örök hűséget egymás­nak. Sanyi bácsit édesany­ja beszélte rá a házasságkö­tésre, ám Ági néni majd­nem meggondolta magát. Szilvás Krisztina Az idős házaspár együtt töltött éveinek szép számához termé­szetesen még szebb életkor' tár­sul: Ági néni idén tölti be a 94. életévét, Sanyi bácsi pedig a 99. esztendejét tapossa. Es, köszöni szépen, a korához képest jól van.- A baráti társaságomban, a kollégáim közül senki sem élt ilyen sokáig - mondja Sanyi bá­csi. - Az egészségem jó. Csak a lá­baim fájnak meg a kezeim re­megnek, és rossz az egyik sze­mem, hályog van rajta. Arcvonásai azonban nem tük­rözik az egy híján 100 évét, rán­cokat alig látni rajta. Az étvágya is jó. Feleségének sajnos kevésbé jó az egészségi állapota.- Ő nehezen akar enni, de las­san azért elfogyasztja, amit a lá­nyom ad nekünk - meséli neje helyett is, és elmagyarázza, hogy a nagyobbik lányuk, Irén velük él, de a másik lányuk, Mária és a többi családtag is gyakran jön lá­togatóba. Mindkét gyermekük betöltötte a 70-et, a dédunokák közül is van, aki mára 28. évében jár. Irén és Mária azt is elmesélik, hogy édesanyjuk ügyes, talpra­esett, kedves és beszédes asszony volt mindig. Háztartásbeliként a cáaláddal, a kerttel foglalkozott, az utóbbi időben azonban már ke­vésbé kommunikatív. De a kertbe még kimegy egyedül is. Sanyi bá­csi viszont még 98 évesen is elül­tetett tizenöt darab diófát, és a szőlőt is metszegetí.- Napközben tévét nézek, pi- hengétek, kimegyek az udvarra, nézegetem a fákat - sorolja. - Én csináltattam a házat, én telepí­tettem a szőlőt. Szép rózsafák voltak az udvaron, orgona még most is van. Sanyi bácsi ezeket is nagyon szereti. Lányai azt mesélik, volt, hogy egy fába oltott be három színt. De nem csupán a kertről, hanem az életéről, a vasútnál töl­tött időkről is szívesen beszél. Azt is elárulja nekünk, hogyan ismer­te meg a feleségét. TTTTTTT!----------------(TE-----............... Boc si Sándor SZÜLETETT: 1913. április 21. Jenyó Ágnes SZÜLETETT: 1918. július 18. házasságkötésük: 1937. no­vember 6. családjuk: 2 gyermek, 2 uno­ka, 4 dédunoka Koccintani a százhúsz esztendőre kell Sanyi bácsinak határozott vá­lasza van arra, hogy mit csi­nálna másképp, ha tehetné: tovább járna iskolába, mert csak a hatodik elemiig volt er­re lehetősége. A szokásos kér­désre pedig, hogy vajon mi­nek köszönheti a hosszú éle­tét, elmeséli, hogy amikor a barátaival koccintottak, ő viccből mindig azt mondta: Isten éltessen százhúsz évig! Hát, talán ez lehet az oka - mosolyodik el.- Katona voltam Gyöngyösön, és Alsóvadászra voltam kihe­lyezve 4 hónapig - emlékszik vissza. - Ott a legények rábeszél­tek, hogy menjünk el a szom­széd faluba, mert bál van. De nem volt bál, ezért elmentünk egy másik faluba is. Végül Felső­vadászon kötöttünk ki. A kocs­mába mentünk be, ahol megis­merkedtünk több helyi fiúval, és az egyikük mondta, hogy bemu­tat egy szép lánynak. így ismerte meg Sanyi bácsi Ági nénit, és előfordult, hogy ló­háton, sőt, biciklivel látogatott el hozzá Füzesabonyból.- Akkor még csak udvaroltam - emlékszik vissza. - A szom­szédból elkértem a kerékpárt, és 100 kilométert bicikliztem. Elin­dultam hajnalban, de akkor még köves utak voltak. Miskolcra be­értem, ott meg kilyukadt a gu­mim, de az utamba esett egy gu­mijavító. Aztán még aznap visz- sza is kerékpároztam, hajnali 3 körül értem haza. Amikor Erdő­telken vásár volt, anyámmal ket­ten elindultunk malacot venni. Volt időnk beszélgetni az úton, és ő beszélt rá, hogy házasodjak meg - folytatja Sanyi bácsi, aki aztán meg is kérte Ági néni kezét. Csakhogy ő majdnem meggon­dolta magát, még levelet is írt er­ről Sanyi bácsinak. Végül mégis házasság lett a dologból, méghoz­zá immár 75 éve tartó. Heves Megyei Területi Család­ügyi Tanácsot alakítottak ked­den Egerben a megyeszék­hely, Gyöngyös és Hatvan nagycsaládosainak helyi szer­vezetei. A Nőj nagyra családtá­mogató programsorozat része­ként civilszervezetek, intéz­mények, önkormányzatok képviselőinek bevonásával egy szakmai műhelyt is létre­hoztak. A családügyi tanács motorja, Molnárné Brinza Edit beszélt lapunknak az új szer­veződés céljairól.- Miért érzik fontosnak az összefogást?- A családok által képviselt értékeket szeretnénk apró­pénzre váltani, megtalálni azokat az utakat, amelyekkel segíthetjük a gyermekeket ne­velőket. Úgy gondoljuk, össze­fogva hatékonyabban képvi­selhetnénk a családok érdeke­it a települési és megyei ön- kormányzatoknál.- Kik vesznek részt a szak­mai műhely munkájában?- Helyben működő civil- és érdekképviseleti szervek munkatársait, önkormányza­ti szakembereket, illetve olyan intézmények munkatársait hívtuk meg, akiknek tevé­kenysége valahogyan kapcso­lódik a családokhoz.- Milyen segítséget kaphat­nak a családok?- Nemcsak a családok jólé­téért dolgozunk, hanem azt Is fontosnak érezzük, hogy le­gyen egy védőernyő körülöt­tük. A jórészt felbomlott kö­zösségi hálókat szeretnénk új­raépíteni. Nemcsak segíteni szeretnék: a család értékeit is erősítenénk a köztudatban: szorgalmazzuk az Év családja díj megalapítását Heves me­gyében. ■ G. R. Molnárné Brinza Edit: A család ér­tékeire hív­juk fel a fi­gyelmet FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON Udvarhelyi Nóra a kultúra ünnepén az egri színházban Földszinti trágárszínház és egy női sors fül, gége, kés Horvát szerző, németországi színész, magyar rendező Tűzifát kapnak a rászorulók Felsőtárkányban vendégelőadás Henrik Ibsen Nó­ráját hozza el Egerbe a székely­udvarhelyi Tomcsa Sándor Szín­ház a Magyar Kultúra Ünnepén, január 20-án, délután öt órától a Gárdonyi Géza Színház stúdió- színpadára. Csurulya Csongor rendező szerint a mai emancipált társadalomban már nem tűnik olyan fontosnak, hogy Nóra meg­próbálja legalább fenntartani az elvárt családmodell látszatát, mégis gyakorta érezzük, hogy nem jó irányba haladunk. A Ba­baház - ez Ibsen művének másik címe - siralomház lesz, ahol em­berek régi létezéseket keresnek, de már csak emlékeikbe kapasz­kodhatnak, mert a valóság kö­nyörtelen és magányos. ■ A horvátok tán még nálunk, magyaroknál is trágárabbul be-' szélnek. E feltételezést igazolta pénteken este az egri Földszint 2. szobaszínházban rendezett vendégjáték, melyen a horvát írónő Vedrana Rudan Fül, gége, kés című, a délszláv háború ide­jén játszódó kegyetlen regényé­ből készült darabot láthatta a közönség Holler Márta fősze­replésével. A darabot átható trágárság azonban az egriek számára jól is­mert Dávid Zsuzsa, a darab ren­dezője szerint nem öncél. A hábo­rú, valamint a szerb és a horvát nép közti kibékíthetetlen ellentét­ből fakadó megrendítő történetet egy nő sorsán keresztül mutatja meg a szerző kíméletlen őszinte­séggel. A rendező úgy gondolja, hogy a déli határaink közvetlen közelében zajlott háború vala­hogy elsiklott a magyarok mel­lett. Amit annak idején „viccként” éltünk meg, arra e darab kapcsán kell rádöbbennünk, mennyire mélyen gyökerezett, milyen tra­gédiát jelentett a szomszéd népek életében, az egyéni sorsokban. Ezért is fontos, hogy egy olyan művészszel közösen vitték színre a darabot, mint Holler Márta, aki Németországban vált színésszé, ott, ahol érdekes módon sokkal inkább átérezték azt a sorstragé­diát, mely a háborút jelentette.- Németül egyszerűen elő sem lehetne adni a Fül, gége, Holler Márta Vedrana darabjában kést - véli a színésznő, aki 1970- ben hagyta el Magyarországot, s nemrégiben tért ismét haza. - A német nyelvben egyszerűen nincsenek meg azok a szavak, melyek a magyarban léteznek, s visszaadják a horvát káromko­dásokat. Bár nem ez a lényeg. A lényeg az a női sors, melyen keresztül meg lehet mutatni azt a kiszolgáltatottságot, ami egy nő osztályrésze egy háborúban. S azt is, milyen mély tragédiát jelenthet a kisebbségi lét, ha erőszakos integráló törekvések­kel párosul. Az eddig a Merlin színházban játszott darabot először mutat­ták be ez alkalommal vidéken, méltán nagy sikerrel. ■ E. B. segítség Összesen 60 köbmé­ter fát osztanak szét a napok­ban a településen. A községben kiemelt figyelmet fordítanak ar­ra, hogy a településen ne legye­nek lemaradó, leszakadó csalá­dok. Ezért az önkormányzat - anyagi lehetőségeinek függvé­nyében - igyekszik támogatni a szociálisan hátrányos helyzetű helybelieket. Két pályázatnak köszönhetően 40 család kap másfél köbméternyi tüzelőt, ami mintegy 25 ezer forintos se­gítséget jelent. Juhász Attila Si­mon polgármester a Hírlapnak elmondta: a kiszállítást és a ra­kodást is az önkormányzat inté­zi, már tegnap megkezdték a munkát. ■ P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom