Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-16 / 13. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JANUÁR 16., HÉTFŐ A háromból a legnagyobb árapasztó Négymillió köbméternél is több földet mozgatnak meg TISZA-TAVI KISTÉRSÉG A kezdés utáni pillanatok az árapasztó létesítésén. A munkások télen is dolgoznak, ennek köszönhetően a kivitelezők tartani tudják a határidőt. Belvízelvezető főcsatornákat fejlesztenek NYÁR Végére négy közép-tiszai belvízelvezető főcsatorna re­konstrukciója fejeződik be. A KÖTIKÖVÍZIG uniós forrásból, 1,6 milliárd forintból javíthatja a Dél-Hevest érintő Sajfoki-, va­lamint a Kákát-, a Nagykunsá­gi- és a Csáti-csatornák belvíz­levezető képességét. Az egyre intenzívebb esőzé­sek miatt a vízelvezető képes­ség növelése a lakosság és a me­zőgazdasági termőterületek vé­delme miatt is fontossá vált. Nagy Béla, a KÖTIKÖVÍZIG mű­szaki igazgatóhelyettese el­mondta: az 1,6 milliárdos fej­lesztés földmunkát éppúgy tar­talmaz, mint a műtárgyak át­építését, javítását. A főcsator­nák tisztítása mellett a települé­sek fejlesztik csatornahálózatu­kat is, hiszen a belvízelvezetés. csak rendszerben hatékony. ■ TUDJA-E ÖN? Hogyan alakul ki a csérsziget? A nyárádi-ér és a Szartos rehabilitációja során a me­der aljáról felszínre került iszapot mesterséges dom­bokba rakják és tömörítik. Egy idő után a víztartalom távozik, és stabillá válik. Ezeken a szigeteken tele­pednek meg a csérek, ame­lyek szerencsés esetben köl­tési időben egész kolóniát alkotnak. A csér védett madár. Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36/513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legköze­lebb február 13-án jelenik meg. Közel tízezer ember ár­vízbiztonságát növeli a készülő Hanyi-tiszasülyi árapasztó. A Közép-Tisza- vidék harmadik ilyen lé­tesítménye a Heves me­gyei Pély határában épül. Szuromi Rita Befejezéséhez közeledik a Közép-Tisza-vidék legnagyobb árapasztója, a Hanyi-tiszasülyi kivitelezése. Az 55,7 négyzetki­lométer kiterjedésű Hanyi-ti­szasülyi tározót Jászkisér, Pély és Tiszasüly települések között alakítja ki a Vízügyi és Környe­zetvédelmi Központi Igazgató­ság. A 4,4 méter magas, 25 kilo­méter hosszúságú töltéseket 4,3 millió köbméter földből alakítják ki a szakemberek. A tározó tel­jes feltöltésével pontosan 247 millió köbméter víz befogadásá­ra lesz alkalmas. A tározó kivite­lezésének költsége közel 19 mil­liárd forint. A Hanyi-tiszasülyi árvízvé­delmi tározó a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése elnevezésű program keretében kiépítendő tározórendszer harmadik eleme, az elkészült Cigánd-tiszakarádi, a Tiszaroffi, valamint az épülő Nagykunsági tározók mellett. A 247 millió köbméter kapacitá­sú tározó vízszintcsökkentő ha­tása a mértékadó árvízszintet (MÁSZ) egy méterrel meghaladó árhullám érkezése esetén a víz­be eresztés szelvényében 47 cen­timéter, amely Szegednél még 18 centiméter marad. A Hanyi-tiszasülyi tározót ár- vízvédelmi célból akkor kell megnyitni, ha a Tisza vízszintje a beeresztő műtárgy szelvényé­ben várhatóan a mértékadó’ár­vízszint fölé emelkedik, és az előrejelzések alapján további vízszintemelkedésre kell számí­tani. A tározó építése három tele­püléssel - Tiszasüllyel, Jász- kisérrel és Péllyel -, így közvet­lenül összesen 9180 emberrel kapcsolatos. Ezekben a közsé­gekben az árvízi veszélyeztetett­ség eltérő - a legközvetlenebb a komoly árvízi fenyegetéseket is megélt Tiszasülyé -, de közös ér­dekük, hogy a megáradt folyó ne veszélyeztesse a lakosság életét, vagyonát. A Hanyi-tiszasülyi tá­rozó létesítése hozzájárul a folyó mentén lévő négyszáz település 300 ezer háztartásában élő 570 ezer ember vagyonának, illetve szélsőséges esetben életbizton­ságának védelméhez is. A beruházáshoz kapcsolódó egyik legfontosabb elem, hogy tájgazdálkodási szakértő segíti a tározó területén földtulajdon­nal rendelkező gazdákat a táj- használatváltásban. Ennek ré­vén a Tisza menti árterekre jel­lemző tájbarát gazdálkodási for­mák alakulhatnak ki az elkövet­kezőkben. Poroszlón a tónál és a folyó mellett horgásztak tavaly a legszívesebben nehéz, de sok problémát meg­oldó esztendő volt a 2010-es, eredményes a 2011-es - jelez­te évértékelőjében Hegedűs Gábor, a Tisza-tó halászati hasznosítója, a Sporthorgász Kft. ügyvezetője. A horgászat rendjére tíz halőr és egy halőri vezető ügyelt. Jövőre ezt a lét­számot, valamint a technikai feltételeket javítani kell. ■ A szabálysértések kö­zött a jogosulatlan hor­gászat vezet. A 2010-es árvizek az elmúlt fél évszázad legeredményesebb halszaporulatát hozták a tóban. Ehhez a társaság is hozzájárult a 2011-es telepítésekkel. Két­százezer ivadékot hoztak csuká­ból, süllőből és harcsából. Két- nyaras pontyból tízezer, három- nyaras pontyból 42 ezer kiló ke­rült a tóba. Nem kötelező, csak önként vállalt feladata volt a tó partszakaszainak takarítása. Er­re 3 millió forintot fordítottak. Tavaly a halőrök a tó 11 szaka­szán rendszeresen megszámol­ták, hány horgásszal találkoztak. A adatokból elkészült összesítés azt mutatja, hogy 80 ezer napot töltöttek el a tónál, a legkedvel­tebb hónapok az augusztus, a szeptember és az október voltak. Horgászhelyek közül a Tisza fo­lyó és Poroszló térsége a legláto­gatottabb. ■ E hónapban még érvényes az engedély haladás. Az elmúlt évre kiadott gátközlekedési engedélyek janu­ár végéig érvényesek, az idei en­gedélyek kiadása eddig az idő­pontig ugyanis szünetel. Ha va­laki január 31. előtt szeretne éves, illetve térítésmentes enge­délyt váltani, de nincs tavalyi gátközlekedési engedélye, azt a KÖTIKÖVÍZIG szolnoki központ­jában teheti meg. Az engedélyek árai nem változnak. Mostantól csak engedéllyel le­het közlekedni minden forgalmi rendszám viselésére kötelezett gépjárművel, óránként 40 kilo­méteres sebességgel a Tisza-tó töltésein. ■ Közép-tiszai árapasztók kapacitása Ttewoffl Hanyi-tiszasülyi NagyfaúWéfit Nagysága: (km2) 22,8 55,7 40 Térfogata: (millió m3) 97 247 99 Átadás ideje: 2009. december 2012 nyár vége 2012 tavasz_________________________ FORRÁS: VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG Télen is folyamatosan dolgoznak az építők- A LÉTESÍTMÉNY készültségi foka jelenleg 75 százalékos- mondta el a Hírlapnak Varga Balázs projektvezető. A földmunkaépítés 97', a vasbeton szerkezetek kiala­kítása 65 százalékos. Össze­sen 4,3 millió köbméter föl­det kell megmozgatni és 30 ezer köbméter vasbeton épít­ményt kialakítani. A munká­latok során ki kellett váltani egy MÓL termékvezetéket, két elektromos légvezetéket, és fel kellett újítani egy régi őr- és szivattyútelepet. A be­ruházás a téli hidegben sem áll, folyamatosan dolgoznak a területen. Az átadás nyár végére várható. Melegből meg aszályból bőven kijutott rekordok Szeptember a hőségben, november a csapadékhiányban jeleskedett Éppen egy évvel ezelőtt volt utol­jára olyan árvíz a Közép-Tiszán, amikor készültségi fokozatot kel­lett elrendelni. Ahhoz képest, hogy a 2010-es év pont a csapa­dékátlag megduplázódását hoz­ta, tavaly aszállyal küzdöttek a szakemberek. Az elmúlt 365 napban azonban egyszer sem jött jelentősebb árhullám, sok­kal inkább a csapadékszegény­ség és a szokatlan meleg okozott gondot. A Közép-Tisza-vidék egyéves időjárása rekordokban bővelkedett. A tavalyi esztendő - a 2010- es év szokatlanul sok csapadé­kának köszönhetően - belvi­zekkel indult. Mostanra azon­ban 100-200 centiméterrel alacsonyabb a talajvízállás, mint az ezt megelőző év fordu­lójakor. Árvízre egyetlenegyszer sem volt példa a Tiszán: a 2011. janu­ár 3-án tetőző árvíz még az elő­ző év „maradéka” volt. A Tisza egyik legfontosabb vízgyűjtőjén, a Zagyván is kétszer kellett ké­szültségi fokot elrendelni, janu­ár és március közepén. Az esz­tendőre a folyamatos csapadék­szegénység nyomta rá a bélye­gét. Sokéves átlagot meghaladó esőt csak májusban és júliusban mértek, áprilisban és augusztus­ban a sokéves csapadéknak csu­pán 27 százaléka esett, novem­berben pedig nem volt mérhető mennyiségű eső, illetve hó sem. Csapadékmérés egyszerű módszerrel A 2011-es év átlaghőmérsék­lete viszont 2 Celsius-fokkal volt több a sokévesnél. Ezek kö­zül is kiemelkedő volt a szep­tember, amikor 4,4 Celsius-fok­kal melegebb volt, mint a meg­szokott. A hideg napok száma februárban, márciusban és no­vemberben volt kiemelkedő, a zord napok száma a sokéves át­lagérték alatt maradt. Forró nap (35 Celsius felett) összesen hat volt, viszont a hőségnapok szá­ma (30 Celsius felett) májustól szeptemberig minden egyes hó­napban megdöntötte az addig mért értékeket. Szeptemberben a hőségnapok száma is kiugró volt, 400 százalékkal haladta meg az átlagot. ■ Töltődő tó a téli, egy méterrel alacsonyabb vízszint jól mutatja a Tisza-tó fo­lyamatos feltöltődését. Az egykori árteret évtizedek óta növeli a hordalék és a meder alján bomló növényzet. Képünk a tiszaörvényi Laposon készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom