Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-14 / 12. szám

2012. JANUAR 14., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP ÁLLÁSPONT Pelle Sándor szerint fel kellene tárni végre már az egész közelmúltat. A hatos karton csak azt bizonyítja, hogy nyilvántartásba vették. Újabb közszereplő hatos kartonja került elő: ezút­tal Pelle Sándor detki pol­gármesterről állítják, hogy a szocialista rend­szerben ügynök volt. Az érintett cáfol. Tari Ottó- Közszereplő vagyok, s tudatá­ban annak, hogy így múltbeli te­vékenységem a nyilvánosságra tartozik. Azt azonban, hogy ügy­nök lettem volna, cáfolnom kell- mondja Pelle Sándor detki pol­gármester azt követően, hogy az ő beszervezését dokumentáló karton is napvilágot látott. - Semmilyen, általam aláírt belé­pési nyilatkozat nem létezik. Detken már a bő öt évvel ez­előtti helyhatósági választások során is téma volt Pelle Sándor múltja. Fénymásolatokat terjesz­tettek róla, amelyeken Moldova György önéletrajzi regénye, az „Az utolsó töltény” négyoldalnyi citátuma volt olvasható. A közis­mert író 2005 legelején kikérte a rá vonatkozó iratokat a Történe­ti Levéltárból, s ezekből számára az is kiderült, hogy a gyöngyösi könyvtár igazgatója „Péterfalvy” fedőnév alatt III/III-as jelentése­ket írt az ő íróolvasó találkozói­ról. Közlése szerint 1986. április 10-én így jelentett: „Az elmúlt hó­napban Moldova György író két alkalommal járt a vidéken. Az anyagiasságáról ismert író me­rész kijelentésekre ragadtatta magát. Bírálta a jelen pártveze­tést, Berecz Jánosról, ül. Pozsgay Imréről tett sértő nyilatkozatot. B. Jánost az egyén „gazember­nek” nevezte, aki a hatalomra tör. E kijelentéseket nem a találko­zón tette, hanem a két találkozó közbeni időben, illetve után. E nyilatkozata nagy feltűnést kel­tett a ’közönsége’ körében. Az előadásokat a városi TIT szervez­te.” Korábban - 1982. március 29-én - „Péterfalvy” szóban je­lentette, hogy a detki művelődé­si házban Moldova író-olvasó ta­lálkozót tart. Pelle Sándor szerint mindez azért sem lehet igaz, mert sze­mélyesen soha nem találkozott Moldovával. Ugyanígy az az in­formáció is fals, amely azt állítja, hogy ugyancsak jelentett Mold- vay Győző hatvani irodalmárról (akinek a beszervezési, úgyne­vezett hatos kartonja ugyancsak a közelmúltban került elő), szin­tén az 1980-as évek közepén. Utóbbit valóban ismerte - jelen­ti ki -, de kapcsolatuk a jelzett dátumnál tíz évvel korábban megszakadt, s azt követően még csak nem is találkoztak.- Falubeli ellenlábasaim áll­hatnak a lejáratásomra irányuló törekvések mögött - állítja Pelle Sándor, hozzátéve: az 1970-es években politikai okokból kellett a gyöngyösi főiskolán betöltött nevelőtanári állásából távoznia, mivel a rendszernek nem tetsző cselekményeiért - egyebek kö­zött erdélyi kirándulások szer­vezéséért - két hallgató feljelen­tette. Úgy gondolja, ezért kerül­hetett a nyilvántartásba, ráadá­sul cinikus módon a családja származási helyére utaló fedő­névvel. Ebből következik, hogy a tartótisztként megnevezett rend­őrt sem ismerhette - jelenti ki. A polgármester igaza alátá­masztására a Történeti Levéltár­hoz fordult. Tavaly ősszel meg­kapta a levelet, amely szerint semmiféle, rá nézve terhelő do­kumentumot nem találtak. Az ügynökről is jelentettek a hatóságoknak a szocialista rendszerben „PÉTERFALVY” FEDŐNÉVEN titkos megbízott (tmb) jelentett Moldvay Győzőről is; 1986. má­jus 20án például arról, hogy Moldvay magánkiadásban megjelentette a Délsziget első számát, ami 30 évvel korábban Vásárhelyen jelent meg; most a helyi tanács elzárkózott a tá­mogatástól, de Moldvay bízik benne, hogy a további példá­nyok megjelentetéséhez talál a megyében támogatókat. „Vár­ható, hogy a folyóiratban »megnemértett« értelmiségiek és művészek fognak majd pub­likálni” - jövendöli a tmb. Nagy Károly tartótiszt értékelé­se szerint azért jelentette meg a folyóiratot az „elüldözött” író­szerkesztő, hogy „visszaidézze a hódmezővásárhelyi emlékeit, valamint felélessze a Németh László munkásságáról folyó vi­tát Ebben a vitában feltehető­en megnyilvánulnak olyanok is, akik nacionalista álláspon­tot képviselnek. ” (Az Állambiz­tonsági Szolgálatok Történeti Levéltára anyagából) TARI OTTÓ Az egyik édes, a másik nem az egyik só, a másik cukor. Valaki alaposan összekever­te, s a szűz hóra öntötte. Nyugodt lehetsz, előbb szét­válogatod a makkot és a korpát - gyorsabban a disz­nóknál, amelyek rávetnék Úiagukat mint a sót és a cukrot. De talán még a kö­lest is a lencsétől amúgy Hamupipőke módra, vagy - hogy emelkedettebbek le­gyünk - az ocsút a búzától. Jézus tudott valamit. fehér ez is meg amaz is, de még a hó is patyolat. Első látásra tiszta, érintetlen, a tapasztalatlannak sok min­den eszébe jutna, csak épp az nem, hogy miért ne le­hetne vegyíteni. Aztán megkóstolná és megtapasz­talná: na, éppen azért. Mert funkcionálisan több a kü­lönbözőség, mint az azonos­ság. Mert másra valók. Az egyik édes, a másik pedig nem. Pedig mindkettő fe­hér. Első látásra is egyszerű ez, mint a szegényházi konyha filozófiája. ESS HÁT NEKI, válogasd! ízleld egyenként a kristályszeme­ket, nyalogasd és szelektáld! Ahol a hó sárga, arrafelé óvatosabb legyél, mert érhe­tik az embert meglepetések, főként ott, ahol már más is járt előtte. Türelemmel megtöltheted tégelyeidet, berakhatod a kredencedbe, de a sziszifuszi munka örök tanulsággal tömi meg ta­risznyádat. Soha ilyen lec­két még egyszer! van sód is, cukrod is, még­sem jött még el a mennyek országa. Okot nyomozol, mert a történéseket mozgat­ni szokták, és te szeretsz ezek mögé látni. Hátramész az ólak közé a hóban: a láb­nyomok beszédesek. Már messziről hallik a ropogás, a makk őrlődése. Sokáig nyal­tál, nem tudtál másra figyel­ni. Bezzeg a disznók résen voltak. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A hatos karton nyomában ügynökvád Pelle Sándor szerint tisztázni kellene végre a múltat IHEHiQjHI eger Erőss István képzőmű­vész nyitotta meg pénteken este Budapesten Kántor Ani­ta, az Eszterházy Károly Fő­iskola Vizuális Művészeti Tanszéke hallgatójának Mint-a tér című kiállítását. A Galéria IX-ben (Ráday u. 47.) január 26-ig tekinthető meg a tárlat. ■ (S. B. S.) erdőkövesd Ünnepi megem­lékezést tartottak a község­ben az 1943. januári doni át­törésben elesett hősök tisz­teletére. A szentmisét köve­tően a világháborús emlék­műnél rótták le kegyeletü­ket a település lakói, majd koszorút helyeztek el az ál­dozatok emlékére. ■ (B. K.) feldebrő Változik az ivóvíz ára a településen. Ettől a hó­naptól nettó 321 azaz bruttó 407 forintt kell fizetni az a vízért a faluban. ■ (Sz. K.) hatvan A Petőfi utcai lakók tették szóvá, hogy nem fo­lyik el rendesen a csapadék­víz, veszélyes a közlekedés.. A gázvezeték fektetésekor süllyedt meg az út, ez idézte elő időnként a szinte bokáig érő vizet. A hibát a héten ki is javították. A munkálatok a városrészben még nem ér­tek véget: tavaszra tervezik, hogy folytatják az utak ká­tyúzását. ■ (S. B. S.) mátrafüred Átadták a Mát­ra Erdészeti Szakközépisko­lában a Bánffy György-em- léktermet, ahol a nemrég el­hunyt színművész vadászati hagyatékát mutatják be. A 120 őzbakból, több mint egy tucat gímszarvasból, afrikai vadakból és zergékből álló hagyaték nagy része az isko­lához került és állandó kiál­lításként látogatható. A tró­feák a diákok erdészeti és vadgazdálkodási tanulmá­nyaihoz is segítséget nyújta­nak. A gyűjtemény másik része a budapesti Bánffy György-emlékparkban lesz látogatható. ■ (J. M.) nagyvisnyó Egy hónapon be­lül döntést várnak a tavaly benyújtott mederrekonst­rukciós pályázat ügyében. A 2010-es árvíz tette tönkre a Szilvás-patak medrét, és megrongált egy nagy teher­bírású hidat is. Az önkor­mányzat ezek helyreállításá­ra vár forrást. ■ (T. B.) Fényes parti jutalmakkal a városházán eger Azokat díjazták, akik az advent legszebb fényeit hozták el Kocsonyarekord várható a tárkányi fesztiválon Az Eger Ünnepi Fényei pályázat díjkiosztó partiját tartották pén­teken a Városháza dísztermé­ben. Habis László polgármester hat kategóriában hirdetett győz­test, többen részesültek elisme­rő oklevélben és különdíjban. Ez volt az ötödik verseny a Polgár- mesteri Hivatal, az Egri Lokál- patrióta Egylet és a Városszépí­tő Egyesület közös szervezésé­ben. A fényeket idén is cégek, vállalkozások és magánszemé­lyek gyújtották meg. A legszebb ünnepi kirakat a Szent János utcai Per Solo Diva­té lett. A lakossági családi há­zak között Kegye Attila és Ba­logh József ért el megosztott el­ső helyezést. Ablak-erkély kate­góriában dr. Szemerkényi Lászlóné lett a győztes. Társas- és sorházak csoportjában a Kiss Sándor képviselte társasház lett az első. A vendéglátóegységek közül a Caffé Negro bizonyult a legszebbnek, polgármesteri kü­löndíjban a Senátor Ház része­sült. Az idegenforgalmi kategó­ria győztese az Abbázia Vendég­ház lett. Az oktatási intézmé­nyek sorából a Lenkey János Ál­talános Iskola, a kereskedelmi egységek versenyében a Dió Gyógyfűszertár, intézmény és iroda kategóriában az Eger Ter­mál Kft. és a Közterület-fenntar­tás végzett az élen. A nyertesek névsora és kép­galéria a heol.hu-n. ■ B. R. Gyöngy Lilla veszi át díját az Eger Arcának választott Nagy Boglárkától felsőtárkány A határon túlról is érkeznek már a nevezések az idei kocsonyafesztiválra, amit a Park Hotel Táltos szervezésében tartanak a községben. Mint Jan­kó István szállodavezető elmond­ta, az amatőr kukták február 4- én állnak a tűzhelyek mellé, hogy megfőzzék a saját recept­jük és ízlésük szerinti szezoná­lis ételt. A szakmai zsűri ezúttal is a hagyományos sertés-, a hungarikumnak számító man­galica-, illetve az egyéb - példá­ul baromfi, gyümölcs - kategóri­ába tartozó legjobb kocsonyát ju­talmazza. Amíg a csapatok főznek, ad­dig az érdeklődő ínyenceket ze­nés folklórműsorral szórakoztat­ják a szervezők, akik az idei fesz­tivált vadászati, halászati és bo­rászati témájú programokkal is kiegészítik. Ezekhez kapcsoló­dóan előadás hangzik el a bükki vadgazdálkodásról, valamint számos további szakmai érde­kességről. Este az asztalokra kerül az íz­letes étel, miközben a zsűri kihir­deti a verseny eredményét. A nap fénypontjaként ekkor mutatják be a világ legnagyobb tányérján felszolgált farsangi specialitást, amivel a hotel szakácsai várható­an megdöntik az eddigi rekordju­kat. Tavaly egy 97-szer 87 centi méretű, átlagosan öt centi mély tányéron remegett a tárkányi ko­csonya. ■ Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom