Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-20 / 297. szám

4 2011. DECEMBER 20., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA A tavalyi év négytizedét hozza a megyei építőipar Az albánok a konkurensek pékáruk Mostanában az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók Országos szinten nyolc és fél szá­zalékkal esett vissza októberben az építőipar teljesítménye. A tava­lyi tizedik hónaphoz mért terme­lés csökkenését az út- és vasút-fel- újítási munkák mérsékelték, ám folytatódott az épületberu­házások visszaesése. Az év első tíz hónapjának adatai tizedével maradnak el 2010 hasonló idő­szakáétól. Az építőipari cégek ok­tóber végi szerződésállománya harmadával volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A szerelési és szakipari munkákkal foglalko­zó vállalkozások sem zártak ed­dig jó évet, csupán az út- és vas­útépítések növekedtek tavaly óta. Eszak-Magyarországon az or­szágosnál is rosszabb a helyzet, a romlás mértéke az első tíz hóna­pot és októbert tekintve is megha­ladta az egyharmadot. A Heves megyei építőipari vállalkozások teljesítménymutatói pedig to­vábbra is elkeserítőek. Január-ok­tóber viszonylatban a 2010-es számok 41 százalékán (14,185 milliárd forint értékű munka) áll­nak, a tizedik hónapban pedig mindössze másfél milliárdos be­vétellel számolhattak, ami a ta­valy októberi 38 százaléka. ■ Kétszázmillió a Heves megyei településeknek Döntöttek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkor­mányzatok támogatásának idei harmadik üteméről. Ez alapján 329 települési önkormányzat 3,13 milliárd, 16 megyei önkormány­zat pedig 2,45 milliárd forint tá­mogatást kap. Heves megyéből 13 önkormányzat 131,5 millió forin­tot, a megyei önkormányzat 72 millió forintot kap. A legtöbb for­ráshoz Gyöngyös, Mezőtárkány és Atkár (30, 20, illetve 15 millió forint) jut, de tízmillió forinttal se­gítik Boldogot, Füzesabonyt, Hortot, Kömlőt és Szihalmot is. Egerbocs nyerte a legkevesebbet, 700 ezer forintot. ■ Oldaiszerkesztö: Tóth Balázs Telefon: 06-30387-3204 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Gazdasági oldalunk legközelebb december 27-én jelenik meg. Kisült. Kenyérből idén többet vásároltunk, zsömléből és kifliből viszont kevesebb került az asztalra vagy az uzsonnás táskába. Emelkedtek a sütőipar költségei, a szakmai szö­vetség aggódik az egyre jobban terjeszkedő albán pékségek miatt. Tóth Balázs A Magyar Pékszövetség szerint átrendeződik a magyarországi sütőipari piac: a lakosság egyre nagyobb része keresi az olcsóbb pékárukat, miközben szűkül azok köre, akik a középkategóri­ás, illetve a prémium termékeket meg tudják fizetni. Erről beszélt Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke a szervezet évzáró sajtóebédjén. Az MTI szerint egyidejűleg je­lezte, hogy a liszt árát kivéve a költségek növekednek. A szövet­ség adatai azt jelzik, hogy az idén a magyar sütőipari vállalko­zások összes árbevétele elérte a 125 milliárd forintot, ami közel 6,5 százalékkal több átlagosan a múlt évhez viszonyítva. A szövetség aggódik amiatt, hogy hazánkban a valamivel több mint ezer magyar tulajdonú sütőipari vállalkozás vetélytár- saként az utóbbi 2-3 évben el­szaporodtak az albán pékségek, amelyek általában családi vállal­kozások, és számuk a becslések szerint megközelítheti a 300-at. E cégek nagy konkurenciát je­lentenek a magyar pékségek számára, mivel gyakran olcsób­ban állítják elő a termékeket, mint a magyar cégek. A szövet­ség kezdeményezte átfogó felül­vizsgálatukat, hogy nem jutnak- e jogosulatlan versenyelőnyhöz a munkaügyi és munkavédel­mi előírások be nem tartása Egy főre jutó cereália- fogyasztás Magyarországon Év Cereálla ebből: kenyér (kg/fő/év) (kg/fő/év) 2002 105,6 62,7 2006 90 47,9 2009 83 43 Gondolni kell a cukorbetegekre A HESl KFT. idén tíz új termék­kel rukkolt elő, olcsóbb pékkiflikkel és kenyérrel is. A cégvezető szerint az újdonsá­gok száma attól is függ, hogy ki milyen piacra gyárt, mekko­ra forgalmat vár. - Új diabeti­kus termékeket is szeretnénk bevezetni, az Egerfooddal kö­zös pályázatunkon leveles tésztát fejlesztünk, amelyet ott­hon bárki ízlése szerint elké­szíthet. jelenleg is folynak a kísérletek. Ezenkívül dia betikus töltött réte­sekkel kevés he­lyen találkozni, amennyiben lesz rá kereslet, elfo­gadható áron ilyen termékek­kel is szeretnénk megjelenni - fo­galmazott NAGY Lajos (képün­kön). miatt. Az albán pékségek olyan kihívást jelentenek a magyar sü­tőipar számára, mint amilyet ko­rábban a multinacionális élelmi­szerláncok pékségei jelentettek. A fehér kenyér fogyasztói ára az országban térségtől függően 160-330 forint között mozog ki­logrammonként, de a nagy áru­házláncokban akár 129 forintos kilónkénti áron is kapható. Nagy Lajos, a HESI Kft. ügyve­zetője szerint a szabályokat ma­radéktalanul betartó cégeknek sokkal nehezebb a piacon ma­radni, mint az esetlegesen régi gépekkel működő vál­lalkozásoknak. Náluk pél­dául évente kétszer is IFS- ellenőrzést tartanak, s külföldi labora­tóriumokban vizsgálják a ter­mékeket. Sok pék tiltakozik például a mozgóáru­sok ellen is. Saját piacuk alakulásáról el­mondta, az ő alap­termékeikből több fogyott, forgalmuk Tavaly átlagosan 50 kiló kenyeret fogyasztottunk a gfk Hungária tanulmánya sze­rint az idei első fél évben kenyér­ből öt százalékkal többet, ám kifliből és zsemléből újra keve sebbet vásároltak a háztartá­sok. Bár a fehér kenyér fogyasz­tása fokozatosan csökkent, még mindig a leggyakoribb öt élelmi­szer közé tartozik. A kifli és a zsömle a tíz leginkább feltálalt élelmiszer közé sorolható. A ha­zai háztartások vásárlási adatai alapján az egy főre jutó fogyasz­tás kenyérből 50 kiló, kifliből 60, zsemléből 150 darab volt 2010-ben. Kenyeret a háztartá­sok egy év alatt 67 alkalommal vettek. Tavaly az összes kenyér és pékáru majdnem felét kisbolt­ban, 16 százalékát pékségekben szerezték be a vásárlók. októberig közel 30 százalékkal nőtt. Véleménye szerint országo­san egyébként csökkenőben van a kereslet, terjed a bóvli, illetve a helyettesítő anyagok haszná­lata. Egyre több helyen kapha­tók az elősütött francia, olasz, cseh termékek. Szerinte inkább a magyarokat, helyi ízeket kelle­ne előnyben részesíteni. Úgy gondolja, hogy akár egy Heves megyei termék címke bevezeté­se növelhetné a regionális gyár­tók forgalmát. Mindenkinek lehet véleménye az agrárpolitikáról európai unió A mezőgazdaság megfelelő működése minden embert egyformán érint A következő évtized mező- gazdaságát és az abból élők jövőjét alapjaiban ha­tározza meg a Közös Agrár- politika (KAP) 2014-2020 közötti szerkezete, finan­szírozása. A KAP az adófizetők pénzét használ ja fel, és emiatt jobban meg kell felelnie %yj a mai társadal- ^ mi elvárásoknak ' és a jövő kihívásai­nak egyaránt. Mint azt Simon At­tilától, a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesz­gfím.-. tési Hivatal Heves Megyei Kirendeltségének vezető­jétől megtudtuk: nem mindegy, hogy az unió tagországai milyen politikát fogad­nak el a közeljö­vőben, s hogy ebben meny- L nyire jelen- Ä nek meg az új tagor- v szágok ér­őt dekei. A KAP átdolgozá­somon Attila:- Menedzselni kell a szűkös erőforrá­sokat sa 1995 óta folyik, s ennek ered­ményeképpen jött létre az a ja­vaslat, aminek lényeges elemei közé tartoznak a népesség növe­kedése, a klímaváltozás, a köz­egészségügyi kérdések, és nem utolsósorban az, hogy megfele­lő jövedelmet adjanak az állam­polgároknak, különösen a gaz­dálkodóknak, akik jövedelme 60 százaléka az európai népes­ség átlagának. Nagy kihívás a világ növekvő népessége, most 7 milliárdnyi- an vagyunk, de 2050-re 9 milli- árdan leszünk. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar legfontosabb kihívása tehát növelni és biztosítani az elegendő, tápláló és magas mi­nőségű élelmiszert az egyre nö­vekvő populáció számára, amíg ezzel egy Időben használni és menedzselni kell a szűkös ter­mészeti erőforrásokat.- A jó minőségű élelmiszer előállítása, fogyasz­tása közegészség- ügyi szempontból is fontos kérdés, hi­szen ha megtanít­juk a gyerekeknek, hogyan egyenek jól, életük során keve­sebbet kell költeni gyógyíttatá­sukra - véli Simon Attila. A klímaváltozásban a mező- gazdaságnak is fontos szerepe van, egyrészt termeli az üveg­házhatást előidéző gázokat, másrészt meg tudja kötni, tárol­ni tudja a szén alapú szerves anyagokat. Összegzésként elmondhat­juk, hogy az elmúlt ötven évben az emberek elmozdultak a me­zőgazdaságtól, nem akartak farmerek lenni, városba köl­töztek, de most rájö­vünk, hogy minden visszatér az agrári- umhoz. Ezért is ki­emelt feladat, hogy a KAP politikai vitájába bevon­junk minden embert, nemcsak azokat, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. Fontos, hogy min­den társadalmi csoport képvi­selhesse álláspontját. ■ ■ A népesség nö­vekedése, a klí­maváltozás és az egészségügy is kapcsolódik az agráriumhoz. GAZDASÁGI HÍREK A mai napon még lehet nyilatkozni az eváról heves megye Fontos adózási határidőre hívja föl a figyel­met a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgató­sága. December 20-ig kell je­lezni a vállalkozásoknak, ha jövőre már nem szeretnének az eva hatálya alá tartozni, s ugyaneddig kell jelentkezni­ük azoknak is, akik most lépnének be a rendszerbe. Azokat a társasági adóala­nyokat, akiknek a 2010. évi árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, társaságiadó- feltöltési kötelezettség terhe­li, melyet 2011. december 20-ig kell teljesíteniük. Fon­tos, hogy a feltöltési kötele­zettség alá eső összeget a 1101-es nyomtatványon be kell vallani. Jövőre folytatódik az iskolatej-program Magyarország A Vidékfej­lesztési Minisztérium 2012- ben 1,2 milliárd forinttal tá­mogatja az iskolatej-progra- mot, 400 millió forinttal töb­bel, mint az idén. Jövőre ke­firt, natúr és ízesített jog­hurtot is kaphatnak tanítási napokon az óvodások és az általános iskolások. A tele­pülések - adóbevételük és hátrányos helyzetük figye­lembevételével - 20, 50 és 100 százalékos támogatást kaphatnak. A kérelmeket személyesen vagy postai úton lehet benyújtani az igénylő székhelye szerint il­letékes megyei Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hi­vatal kirendeltségéhez. A támogatást a termékek elő­állítói is igényelhetik. Mezőgazdasági utakat tehetnek rendbe Magyarország Januárban mezőgazdasági utak fejlesz­téséhez - építéshez, szélesí­téshez, felújításhoz, s a kap­csolódó egyéb létesítmények­hez - igényelhetnek támoga­tást helyi önkormányzatok, továbbá azok a mezőgazda- sági termelők, akiknél a gaz­daságuk mérete meghaladja a 4 európai méretegységet. A keretösszeg 3 milliárd forint lesz, egy kérelemmel legfel­jebb 215 ezer eurónak meg­felelő forintösszeg nyerhető. Számot kell adni a nitrát használatáról Kötelező adatszolgáltatással zárják az évet az állattartók és a nitrát-érzékeny területen gaz­dálkodók, a mulasztók bírságot is kaphatnak, hívta fel a figyel­met a Magyar Agrárkamara. A háztartás igényeit meghaladó mértékben állatot tartóknak, va­lamint a nitrát-érzékeny beso­rolású területen - ezek főleg me­gyénk északi, illetve középső ré­szét érintik - növényt termesz­tőknek 2012. január 2-ig kell be- küldeniük a 2010. szeptember és idén augusztus közötti idő­szakról szóló nitrát-jelentést. Tavaly óta elektronikus for­mában is teljesíthető az adat­szolgáltatás a www.mgszh.gov . hu weboldalon. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom