Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-19 / 296. szám
2 2011. DECEMBER 19., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI I Pétervéoára Sa aid. TISZA-TAVI KISTÉRSÉG Rettegett pillanatok. A nyugalmazott szaktekintély szerint már nem lehetne a folyót úgy a medrében tartani, mint a 2000-es és 2006-os nagy árvizek idején. Álcázott lesből figyelhetik meg a madárvilágot Egy négyzetméteres madáretetőt helyeztek el a Tiszavirág tanösvényen Tiszaörvényben. Ezzel a Ti- sza-tó régió legnagyobb madáretetője készült el, ami nemcsak az ártéri erdő madarainak jelent majd nagy segítséget a hideg tél könnyebb átvészelésében, hanem az álcázott fotósles segítségével a madármegfigyelés élményét is maradandóbbá teszi. A tanösvényt meglátogatók szabadon kipróbálhatják majd a madármegfigyelésre és fotózásra is alkalmas lest a téli időszakban.« Tuskóktól tisztítják meg a medencét A jövő évi idegenforgalmi szezonra megnyílik a poroszlói ökocentrum. A tervek szerint a vízivilágot bemutató látványosság évi 200 ezer vendéget vonz majd a térségbe, a megnövekedett vendég- forgalomra már a környékbeli kikötőtulajdonosok is készülnek.- A télen jelentős mederkotrásokat végeznek a valki medencében, amely eddig a feliszapo- lódás, a tuskók és a vízi növények miatt nehezen volt járható - jelezte Domán Zoltán poroszlói túravezető. - A csak júliustól látogatható madárrezervátum jól megközelíthető lesz elektromos kishajókkal. Az ökocentrumba érkező vendégek remélhetően gond nélkül tudják majd megközelíteni a valki medencét. ■ Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legközelebb 2012. január 16-án jelenik meg. IDEIGLENES PARKOLÓ A KI- ÉS BERAKODÁSHOZ A SÓLYAPALYA HASZNÁLATI DÍJA 1500 Ft/alkalom figyelem ft kikötő területén • horgászni • kutyát szabadon hagy TILOS A csodák nem ismétlődnek árvízvédelem Bármikor lehet gátszakadás Az árvízvédelmi biztonság az elmúlt száz évben soha nem volt ilyen alacsony szintű, mint napjainkban, és soha nem romlott olyan gyorsan, mint jelenleg — állítja dr. Nagy István, a Köti-Kövízig nyugalmazott igazgatója. Munkatársunktól- Csoda, hogy 2000-ben a töltések között tudtuk tartani az árhullámot, de a csodák sajnos ritkán ismétlődnek - fogalmazott dr. Nagy István, aki a rekorder árvíz idején a védelem első számú vezetője volt. A Köti-Kövízig nyugalmazott igazgatója szerint a gyakorlott, felkészült szakembergárdának köszönhető, hogy akkor nem történt töltésszakadás. Segített a szélmentes idő, s hogy a szlovákok leálltak a tározóik ürítésével, s hogy a gátőr időben észrevette, emelkedik a töltésláb Akolhátnál. Ha megismétlődne a 2000. évi árhullám, ma már nem lehetne a töltések között tartani a folyót. A szaktekintély hangsúlyozta: a mai napig nincs Tisza-völgyi ár- vízvédelmi koncepció.- Tűzoltó munka folyik az Új Vásárhelyi Tervvel kapcsolatos, 2003-as kormánydöntést követően is. A hullámtér rendezéséből lényegében nem valósult meg semmi, holott meggyőződésem, hogy kialakítható olyan hullámtérhasználat, amely lehetővé teszi az árvizek kedvezőbb lefolyását, a természet védelmét, s több munkalehetőséget biztosít helyben. A tiszai védművek kiépítése a jelenlegi előírásokhoz képest közel hatvanszázalékos. Ehhez jön az árvízszintek soha nem látott emelkedése, amelynek becsült mértéke a Felső-Ti- szán négy centiméter évente. Ukrán oldalon építettek maguknak egy nagyszerű tározót, ami számunkra sajnos hátrányos, valamint emelték a védműveket. Jelenleg ott két méterrel magasabbak a töltések, mint nálunk. Mivel Kárpátalján mindig voltak töltésszakadások, a jövőben ezek árvízszint-csökkentő hatásával már nem számolhatunk. Sőt, a nálunk végrehajtott árvíz- védelmi fejlesztések következtében az árhullámok gyorsabban, nagyobb vízhozammal, magasabb szinten és több hordalékkal érkeznek hozzánk. A Közép-Ti- szán évente három centiméter a növekedés, a szerbek pedig úgy leszűkítették a medret, hogy egy 2006-os árhullámnál 30-40 centis visszaduzzasztással kellett számolni Szegednél. Az árhullámok tehát gyorsabban érkeznek hozzánk és lassabban távoznak, következésképp több hordalékot raknak ki nálunk. Az övzátonyok, a középvízi meder szűkülése és egyes szakaszokon emelkedése, a hullámtér feltöltődése szintén mind-mind az árvízszintek emelkedését okozza. Dr. Nagy István aggasztónak nevezte a nagyvízi meder vízvezető képességének csökkenését, mivel ma már Európában a Tisza esetében a legkisebb a hullámtér-ártér arány, mert elvettük a folyó „életterét”, s ma jellemzően 80-120 méter széles szabad sávba kényszerül.- Végeredményben a Tisza menti térség árvízvédelmi biztonsága olyan mértékben lecsökkent és korábban nem tapasztalt mértékben romlik, hogy a folyó bármely szakaszán bármikor bekövetkezhet gátszakadás. Erre a lakosság sajnos nincs felkészítve. Holott az elmúlt évszázadban soha nem volt ilyen kicsi a legnagyobb árvízszint és a töltéskorona közötti különbség, mint napjainkban - mondta a nyugalmazott igazgató. Igaz, ami igaz: a leggyengébb láncszem számít dr. NAGY ISTVÁN (képünkön) szerint jelenleg hazánkban nincs árvízi biztonsági előírás. Az 1976-ban született, a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló rendelet csupán tervezési előírásként szolgál. Harmincöt éve erről azt állították, hogy az a százévenként egyszer előforduló vízállásnak felel meg. Ez azonban az akkori adatok szerint sem volt minden folyószelvényre érvényes. A Közép-Ti- szára 1976-ban meghatározott, százévenként előálló vízszint ma már négy-öt évenkénti gyakoriságúnak felel meg. A töltéskoronák kiépítési szintje többségében az 1934-es, illette az 1956 előtti előírást és az akkori állapotot veszi alapul, amely azóta lényegesen megváltozott, így mindez együtt hamis képzetet eredményez. Egy- egy terület árvízvédelmi biztonságát a védművek leggyengébb pontjának állapota határozza meg. Az utóbbi két évtizedben pedig az állagromlás következményeként sok helyütt a védelmi biztonság úgy lecsökkent, hogy újra kell értékelni a terület árvízvédelmi helyzetét. A szakember úgy véli, a térségünkben épülő két árvái tározó (nagykunsági, hanyi-tiszasülyi) ug}'an lélegzetvételnyi időhöz juttatja a Közép-Tiszát, de roppant fontos volna kihasználni az elkövetkező időszakot a nagyvízi meder rendbetételére. Újraélesztik Attila fejedelem legendáját a Tisza-tavon A téli hónapok leállását az Attila- emléktúra programjainak kidolgozására fordítják a sarudi kikötőben. Gál János kikötőüzemeltető szerint Attila hun fejedelem legendája mindig is kötődött a Tiszához, és az itt élők is ápolják ezt a mondabeli hagyományt.- Az ismert mondakör köré szeretnénk építeni egy olyan ví- zitúra-útvonalat, ahol feleleveníthető Attilának és a Tisza mentén élő népeknek a kapcsolata, s erre az útvonalra szeretnénk felfűzni a hun birodalom jeles eseményeit. Jövőre a kikötőben már látható lesz a legenda egyik jelképe, Attila kardja is. ■ Népszerű volt a GPSes túra a sarudi öbölben Jövőre is lesz GPS-es túra az újlőrincfalvi Neptun-kikötőben, és várhatóan megismétlik a lakóautó-találkozót is. Mindkét rendezvényt az idén Indították útjára hagyományteremtő szándékkal, és az érdeklődés azt mutatta: a természetjárók kedvelték a vízi környezet és a modern technika összehangolását. A kikötő ezúttal rekordhosszúságú ideig tudott nyitva tartani, hiszen csak december 15-én zárták a létesítményt. Jövőre az ide látogatókat várhatóan egy gyermekjátszótérrel lepik meg. ■ Egymedencés kikötő készül Tiszaörvényben A beruházás jövő tavaszra lesz kész a tiszaörvényi Szabics- kikötőben. A hathektáros terület kikötője már kicsinek bizonyult, ezért kezdődött el az az új létesítmény kialakítása.- Újabb negyven vízi jármű befogadására alkalmas, 2400 négyzetméteres kikötő kialakításához kezdtünk hozzá - jelezte Szabics Imre tulajdonos -, ahol hullám- mentesen lehet tárolni a vízi járműveket. A munkákat jövő tavaszra, a szezon kezdetére szeretnénk befejezni. ■ Fúrt kútból nem jó inni a gátőrnek értékelés A vízügynél befejezték a szokásos őszi felülvizsgálatokat- Az árvízvédelmi töltéseken a kaszálás ellenére az erősödő gyom- és cserjefertőzés ellen nem sikerült elég hatékonyan védekezni. A műtárgyak esetében az alapkarbantartásokat elvégezték, az őrtelepeken lévő építményeknél kisebb karbantartási munkákat végeztek. Továbbra is megoldandó probléma a vezetékes víz hiányában fúrt kúttal rendelkező őrtelepeken a megfelelő víztisztítás - összegezte a Köti-Kövízig őszi felülvizsgálatainak eredményét Lovas Attila igazgató. Az őszi árvízvédelmi, belvíz- védelmi, folyószabályozási és vízhasznosítási művek felülvizsgálata éves gyakorlat. A jelentésből kiderül, hogy az ár- és belvízvédelmi művek, illetve a szivattyútelepek legszükségesebb karbantartási feladatait el tudták végezni.- A tavalyi belvízvédekezés idején végzett beavatkozások, mint a növényzet eltávolítása, tisztítás, kotrás, látványosan javított a belvízcsatornák állapotán, de tavasztól a növényzet burjánzása több helyen ismételt beavatkozást igényelt. A fenntartásra fordítható forrás és a munkaerő hiánya miatt a csatornák kaszálása csak 52 százalékban történt meg. Forráshiány miatt az egyik leghatékonyabb módszert, a vegyszerezést sehol sem alkalmazták - jelezte Lovas Attila. A műtárgyak állapotáról folyamatosan készült jelentés. A tavalyi árvíz utáni munkák következő ütemében a Kiskörei Vízlépcső felvizén keletkezett ki- üregelődés, elhárításához a milléri buzgársor és tiszakürti buzgár helyreállítása valósulhat meg. A vízlépcső biztonságához elengedhetetlen a létesítmény revíziójának folytatása. Az idei szárazság a fegyverne- ki őrjárásban okozott gondot, mivel a mentett oldali rézsűn repedések keletkeztek, amik árvízkor veszélyeztetik a töltésszakasz állékonyságát. A jövő évi közfoglalkoztatással szeretnék az őrtelep-építést, a gátvédelmi út építését és a hullámtéri területek, véderdők, csatornák és töltések fenntartását biztosítani. ■ Száz évvel ezelőtt is azt mondták: százéves a fa Amint befagy a Tisza-tó, megközelíthetővé válik annak egyik jelképe, a százéves fa. Mára kevés maradt ezekből a hatalmas egye- dekből a környéken, hasonló a Mátyás-fa, amely Igar térségében látható.- Hogy a mi százévesünk valójában hány éves lehet, nem tudhatjuk, de nagyapáink is úgy hallották a nagyapjuktól, hogy az bizony már száz évvel ezelőtt is százéves volt - meséli Darabos László helytörténeti kutató. - A helyiek úgy határozzák meg az elhelyezkedését, hogy a varjasi részen van a foktól feljebb, a morot- va híd felőli farkában, a dinnyeárkon belül. A fa valóban olyan hatalmas, hogy elég csak figyelni, s megtalálható. Télvíz idején lombtalanul is észrevehető, mert valóban kiválik a többi közül. A felfedezők beszámolói szerint meglehetősen hosszú a séta a befagyott mederben, majd következik a náddal-sással benőtt hajdani vízfolyás.- A fa benőve, ágai töröttek, viseltesek voltak. A fa derékbősége öt méter nyolcvan centi volt, szalagot is elhelyeztünk rajta - emlékezik vissza az utolsó sétára Darabos László. - 2008 kora tavaszán még kisvízen beszöktünk, de már akkor borzalmas volt a környéke. A fa felfedezése biztonságos jégvastagságnál igazán kellemes tórát kínál. ■ « *
