Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-17 / 295. szám

2011. DECEMBER 17., SZOMBAT 5 MEGYEI KORKÉP Helyi értéket visznek a kis falvak lakóinak Gonda és társai Megyében élő művészekkel a megyében élőknek készített ad­venti műsort Gonda László eg­ri zeneművész. A több mint tíz településre eljutó Álomkará­csony című produkcióval to­vábbra is eddigi ars poeticáját erősíti: a fővárosiak helyett a helyi értékeket szeretné nép­szerűsíteni, mégpedig úgy, hogy az előadásban minden művészeti ág helyet kapjon.- Az idei műsorunkat is a mű­fajok kavalkádja jellemzi - mondja Gonda László ráadá­sul egyre több kistelepülésre ju­tunk el, hogy az ott élők adven­ti napjait színesítsük. Az idén Szabó Krisztina énekművész, Varró Emese színművész, Győ­ri Zsuzsa énekesnő és Báder Er­nő prímás csatlakoztak az alkal­mi formációhoz, az egri fellépé­sen pedig látható lesz még Bódi Anita népi énekes, akit Tóthné Gál Judit kísér egy régi hang­szeren, a tekerőn. ■ Sz. R. Túl az utolsó jegyzői értekezleten Az idei utolsó jegyzői szakmai­koordinációs értekezletet tartot­ta meg a hét közepén Egerben, a Megyeházán a Heves Megyei Kormányhivatal. Dr. Balás István, a kormányhi­vatal főigazgatója megnyitójában úgy fogalmazott: a legfőbb elvá­rást sikerült teljesíteni, a megyei közigazgatás az ügyfelek megelé­gedésére jól ellátta a feladatát. Egyúttal megköszönte a több év­tizedes közös munkát a nyugdíj­ba vonuló kollégáknak, dr. Illés Endrének, a törvényességi ellen­őrzési és felügyeleti főosztály és Lohrmann Péternek, az infor­matikai főosztály vezetőjének. Az értekezleten szó esett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény módosításáról, a ka­tasztrófavédelmi szervezet vál­tozásairól, a Start munka minta- programokhoz kapcsolódó jövő évi célokról is. ■ K. G. Szarvaskőnél járt a medve legendás vadászatok Egerben szerzett sólymot II. Lajos Megpihennek a puskások. Főúri sport és vadgazdálkodás. Vonzotta a külföldi nemeseket a vadgazdagság még a XX. század elején is. Képünk Illusztráció. Ki hinné, hogy Eger hatá­rában Estei Hippolit püs­pök egy dárdával ejtett el medvét fél évezrede? A régi korok vadgazdagsága ma már csak legenda. Szuromi Rita Farkasok üvöltöttek az éjszaká­ban és medvék járták erdeinket néhány évszázada. Az emberi beavatkozás hiánya miatt nem­csak a táj arculata volt más, ha­nem a vadbőség is mesébe illő volt. Nem a mondavilágból ered, hogy a gímszarvasokat megsze­lídítették és kocsi elé fogták azo­kat. 1724-ben szarvashintónjárt a Békés megyei pap, de Hunya­di Mátyás is használta az erdei vadat kocsija vontatására.- A vadbőséget mi sem jellem­zi jobban, mint az, hogy 1744- ben Heves megyében 179 farkas, 100 ezer veréb, 20-30 ezer szar­ka és varjú kiirtását rendelték el - idézi a múltat dr. Csiffáry Ger­gely, a történelemtudományok kandidátusa. - Tizenhárom év­vel később már nem falvanként, hanem vagyon alapján határoz­ták meg a vadgyérítési kötelezett­séget. Egy négyökrös gazdának 50, a kétökrösnek 25 verebet kel­lett elpusztítania. Egy 1909-es Heves megyei vadgazdálkodási adat szerint évente 300 szarvast, 400 őzet, 120 vaddisznót, 25 ezer nyulat és 12 ezer foglyot lőhettek ki er- deinkben. A vadgazdagság majd1 ezer éven át jellemezte hazánkat. 1517/18 telén Estei Hippolit püspök Szarvaskő hatá­rában egy óriási vadkanon kívül zsákmányolt egy dárdával elejtett medvét is. Akko­riban e környé­ken még bölé­nyek is éltek. A felsőtárkányi 12 ezer hektáros érseki vadaskertben 1929. január 21-én gróf Bethlen István mi­niszterelnök főúri hajtóvadásza­tán 12 vaddisznót lőttek ki, közü­lük négyet ő maga ejtett el. A va­daskertek etetett vaddisznói közt nem ment ritkaságszámba a 160-170 kilós példány sem. Hí­res vadászat zajlott 1937 nya­rán a közeli Borsod- ivánka Prónay-bir- tokán. E 36 szo­bás kastélyban töltötte vadásza­tokkal nászútját VIII. Edward angol király, aki akkor már lemondott trón­járól polgári szár­mazású felesége, Dr. Csiffáry Gergely: - Dobó esküvőjén is nagy vadászatot rendeztek. Átalakult napjainkra a körülöttünk lévő vadvilág- A KÖRNYEZETÜNKET BENÉPE­SÍTŐ vadvilág napjaikban is változik. A két világháború között a kabasólyom még mindennapos látvány volt az Eged-hegy oldalában, mára eltűnt. Szentdomonkos hatá­rában 1902-ben még láttak medvét. A változás oka ab­ban keresendő, hogy a csúcsragadozók eltűnésével megszűnt a természetes el­lenség, nem volt már farkas, amely a kisvaddisznókat megtizedelte volna. Márpe­dig a táplálkozási lánc egészséges aránya segíti a túlszaporodás megakadályo­zását és a vadminőség meg­őrzését. Wallis Warfiel miatt, s mivel nagyon szerette a barackpálin­kát, hát Magyarországot válasz­totta úti céljául. ■ A nagybirtokrendszer megszűnésééig léteztek vadaskertek Magyaror­szágon.- A vadbőség nemcsak erde- inknek, de az egri meleg víznek is köszönhető - folytatja a történész. - Igazi vadparadicsom alakult itt ki, így amikor II. Lajos 1520-ban Egerben vadászott, olyannyira megtetszett neki Süveges Bene­dek vámagyúr idomított sólyma, hogy rekord összegért szerezte meg magának a madarat. A főúri vadászatok az esküvőnek is kellé­kei voltak, így amikor Dobó Ist­ván 1550. október 17-én nősült, hatalmas vadászatot rendezett Felsőtárkányban. Feljegyezték, hogy a fiatalasszony szarvast lőtt nyíllal a mulatság idején. Magyar­jainkra egyébként jellemző volt, hogy a puskával való vadászatot hosszú ideig lenézték, a nyíllal, dárdával történő harcot sokkal férfiasabbnak tartották. S hogy mi történt a mesés vad­világgal? Az ember közbeavat­kozott. Jó példa erre, hogy az 1850-es években, amikor tilos volt a fegyverhasználat, a farka­sokat sztrichninnel kiirtották.. EGYPERCES INTERJÚ Szaloncukrot is kapnak a véradók Adventi véradóhetet tart de­cember 19-23. között a Ma­gyar Vöröskereszt Heves Me­gyei Szervezete és az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat Eger Területi Szervezete Egerben. A részletekről Katona Beáta donorszervezőt kérdeztük.- Már hagyomány az ad­venti véardóhét megszerve­zése. Idén mennyi résztve­vőre számítanak?- Több mint egy évtizede rendezzük meg ezt az akciót, és népszerű a véradók köré­ben. Tavaly 90-95 donor jött el az egy hét alatt, reméljük, az idén is hasonló lesz az ér­deklődés. Azért fontos ilyen­korjelentkezni, mert vérre az ünnepnapok alatt is szüksé­gük van a betegeknek.- Mikor és hol lehet vért adni?- Egerben, az Árva köz 1. alatt várjuk a véradókat hét­főn, kedden és csütörtökön 8- tól 15 óráig, szerdán 8-tól 17 óráig, pénteken 8-tól 13 óráig.- A véradóknak milyen ajándékkal kedveskednek?- Idén nemcsak a vérellátó állomás munkatársai készítet­tek apróbb ajándéktárgyakat a donorok számára, hanem mindenki, aki eljön vért adni, kap egy csomag szaloncukrot, és még csokoládét tartalmazó adventi naptárral is kedveske­dünk. De nem csupán nekik köszönjük a segítséget, hanem mindenkinek, aki az év során vért adott. ■ Sz. K. Katona Beá­ta: - Re­méljük, idén is so­kan eljön­nek vért adni. RAKTA KATALIN TARCAJA K ész az ebéd - kurjantott az asz- szony, mire a család tagjai egy­más után tünedeztek fel a kis konyhában, hogy elfoglalják szokásos helyüket. Apa az asztalfőn, a két gyerek a jobbján és a balján. Az anya most is csak késve telepedett közéjük, hiszen a tálalás is az ő feladata volt. Az évek so­rán úgy alakult, hogy csupán a vasárna­pi ebéd maradt meg az egyetlen olyan családi étkezés, amikor mindannyian körbeülték az asztalt. Ilyenkor dukált a húsleves, a rántott hús, krumplipüré- vel, salátával, a végén valami egyszerű süteménnyel.- Mit főztél, anyaaa? - nyafogott a ka­maszlány, mielőtt a levesestül az asztal­ra került.- Tojásleves, krumplis tészta - csat­tant a válasz ingerülten, amit dermesz­tő csend követett.- Utálom, edd meg! - lökte ki a szé­ket maga alól a lány, s beviharzott a szo­bába. - Én csak másodikat kérek - je­gyezte meg halkan a fiú, tartva a közel­gő vihartól. Az apa nem szólt, némán kanalazta a levest, s a krumplis tésztá­ból kétszer szedett. Később, amikor az asszony már tünte­tőén a mosogatóban csörömpölt a lesze­dett edényekkel, s a két gyerek is sértet­ten visszavonult kuckójába, a férj végül csak megszólalt:- Ha elmosogat­tál, hozz egy kockás papírt. Számolunk!- jegyezte meg minden indulat nélkül, miközben felciccentett egy üveg sört.- Nincs mit számolni. Befizettem a re­zsit, a lánynak megvettem a télikabátot, s a kosztpénznek annyi...- szűrte a sza­vakat a nő.- Nyugalom! Most szépen megnéz­zük, hogy mi mindenünk van, amiért fi­zetünk, és azt is, hogy mi az, amire fi­zetünk, ám valójában nincs szüksé­günk rá - válaszolt a férfi, miközben a kockás lap közepén húzott egy vonalat, s a két oszlop felé komótosan felírta: Ki­adások, Bevételek...- Meglátod, a végé­re lesz itt költségcsökkentés, nem is akármilyen - mosolyodott el. Az asszony fáradtan végigsimított a haján, kitöltötte magának a kávét, s le­telepedett az ura mellé. Tudta, hogy já­ték kezdődik, ami nem ellene, hanem a nyomoruk ellen irányul. Azt is tudta, hogy a játék végére jobb kedve lesz, s nem csalódott.- No lássunk hozzá - dörzsölte össze Miénk ez a cirkusz két kezét tettetett izgalommal az ember, azzal bőszen jegyzetelni kezdett. A Bevé­telek alá került kettejük soványka, évek óta kurtuló fizetése, majd a Kiadások rubrika alá a követ­kező tételek: fűtés, világítás, iskola, óvoda, bérletek, élelmiszer, tisztítószer, ruha, cipő...ezekre költeni kell, ha tet­szik, ha nem, ugye, Drága? - kacsintott a nőre, aki némán bólintott. - Nyaralás, színház, mozi, étterem... Jó lenne, de ezekre már évek óta nem telik, ugye, Drága? - jött a kérdés, s válasz helyett az újabb bólintás. - No, akkor most nézzük meg, mi az, amire sokat költünk, nem vá­gyunk rá, ráadásul semmi hasznunk be­lőle! Itt vannak mindjárt a politikai pártok... Megkérdeztük mi valaha, hogy menynyibe került nekünk az őszödi be­szédet megelőző tanácskozás? Megtud­tuk valaha, hogy mit ettek, ittak ott az emberek, mielőtt elhangzott a sokat vi­tatott, kiszivárogtatott beszéd? Összeszá­molta vajon valaki, hogy mennyit költöt­tek a közösből az ezt követő utcai zavar­gás nyomán keletkezett károkra? Elszá­molt nekünk bárki azzal, hogy mit kós­tál manapság egy háromnapos kormány­tanácskozás? Bemutatták nekünk a számlát a poltikus urak, akik október 23-át a világ minden táján töltötték köz­pénzből? Ugye, nem, Drága? No, látod. Ezeket a tételeket lehúzzuk, s máris egy csomó pénzt megtakarítottunk...- Hülye vagy! - nevette el magát vég­re az asszony. I gen, drágám, azt hiszem tényleg hü­lye vagyok. Sose szerettem az operát, de most fizetem, hogy egy politikus Párizsban nézhesse, az egzotikus utak mindig vonzottak, de most azért fizetek, hogy egy másik politikus mehessen Bra­zíliába. Aztán ott a foci. Már meccsre se járok, mert lassan nincs olyan klub, aminek nem politikus az elnöke. Per­sze, ezt is az én fizetésemből... Soroljam még? Tudom a válaszod: szerinted de­magóg vagyok, meg kicsinyes. Mégis az van, hogy itt ülünk egy cirkusz kellős közepén, aminek jól megkérték az árát, de bennünket egyáltalán nem szórakoz­tat Vagy annak örüljünk talán, hogy leg­alább ezt a cirkuszt meghagyták ne­künk? Ha ez jutott, hát örvendezzünk! Mondjuk olyasformán, mint a lányunk a vasárnapi tojáslevesnek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom