Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-09 / 262. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 9., SZERDA SZÓLÓ, BOR, GASZTRONÓMIA Aki Márton- napon libát nem eszik, egész éven át éhezik A Márton-nap országszerte alkalmat teremt a kisebb-nágyobb helyi rendezvényeknek, melyeken fontos szerepe van a bornak, a libalakomának, a szórakoztató hagyományőrző programoknak. A népszokás szerint november 11. zárja le az éves gazdasági munkákat, ezt követően pedig kezdetét veszi a természet téli pihenő időszaka, és e napon kóstolják meg az újbort, illetve vágnak le először tömött libákat. Úgy tartják: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ma már elterjedt, hogy az éttermek november folyamán külön . Márton-napi étlappal várják e szárnyasételek kedvelőit. A német nyelvterületekről ismert fáklyás felvonulás, a Martinsumzug szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni. ■ Pétervására védőszentje Szent Márton, így ott Márton napján tartják a búcsút. A naphoz kötődik Szent Márton legendája is, mely szerint Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. Azonban Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban. A libák viszont hangos gágogásukkal elárulták rej- tekhelyét, és így vált belőle Tour püspöke. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők is. A lúd fogyasztásának hagyománya szorosan kapcsolódik az újborhoz is, hiszen novemberben fejeződik be a must borrá alakulása. Márton emiatt a borvidékeken az újbor védőszentje is. Német területeken például már a XII. században a Márton- ludat „szüreti” vagy „préslibának” is nevezték. ■ Sz. E. Oldalszerkesztő: Kühne Gábor Telefon: 06-30 556-2621 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Szőlő, bor, gasztronómia oldalunk legközelebb 2011. december 7-én jelenik meg. Más lesz a szőlő, más a bor klímaváltozás Új kihívások elé néznek a termelők, a pincészetek Szüret. A klímaváltozás hatása egyebek mellett a fenofázisok előrébb tolódásában is megnyilvánul, így például rövidebb lesz a szüreti időszak. Folytatás az 1. oldalról- Az öntözés drága, ezért célszerűbbnek látszik a szárazságtűrő alanyok, esetleg fajták telepítése. Bár ez sem olcsó, de hosszabb távon kifizetődő megoldás lehet - jelentette ki dr. Pók Tamás. Hozzátette: mindez mélyebben is kihathat az Egri Borvidékre, jelentősen átalakulhat a fajtaszerkezet, de átértékelődhetnek a dűlők is. Például az egyik legértékesebbnek tartott Eged-hegyen a vékonyabb termőréteg miatt jobban kiütköznek a szárazság káros hatásai, így - véli az alelnök - a jobb vízgazdálkodású talajjal bíró dűlők kedveltebbek lehetnek. Ami pedig a fajtaszerkezetet illeti: a csapadékhiány különösen árthat egyebek között a Hárslevelűnek, a Zenitnek, illetve a Portuguisernek. Ezek helyett jobban előtérbe kerülhet a Furmint, az Olasz- rizling és a Cabernetek, illetve általában a kis fürtű, kis bogyójú fajták. Persze, pozitív hozadéka is van a klímaváltozás nak: a késői szü- retelésű fajták jobban beérnek, ami segíti a régi magyar szőlők, így például a KaMire számíthatunk a következő évtizedekben? SZŐLŐTERMESZTÉSI ZÓNÁK .AZ ÉSZAKI ÉS A DÉLI FÉLTEKÉN FORRÁS: GREGORY JONES 2010 OREGON, USA- A napjainkban megnyilvánuló klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata várhatóan melegebb, de szélsőségesebb lesz hosszabb szárazságperiódusokkal, heves esőzésekkel. Előrébb tolódnak a fenofázisok, azaz korábbi lesz a fakadás, virágzás, érés, s lerövidül az optimális szüreti ' időszak - háta fel a figyelmet a várható válté «X m zásokra dr. bálo borbá- y f la (képünkön), az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. Rámutatott: várhatóan csökken a talaj- nedvesség, ami talajtakarást, esetleg öntözést, illetve szárazságtűrő alanyok telepítését teszi szükségessé. Szavai szerint csökken a talaj szerves- anyag-tartalma. Mindez oda vezet, hogy a termés mennyisé ge, minősége változhat, miként a borok stílusa is. Például megnő az alkoholtartalmuk. A szakember szerint két szőlőbetegség is nagyobb jelentősé get kaphat az elkövetkezőkben: délnyugatról, a mediterrán területekről Szlovénián keresztül északkelet felé halad a kábé cák által terjesztett fitoplazma nevű kórokozó. Ennek terjedé se a szárazabb, melegebb évjáratokban fokozódhat. A másik kórokozó viszont épp a túlzottan csapadékos időszakban csap le: ez a feketerothadás, amivel először épp tavaly találkozhattak az egri termelők, amikor is a szokásos 500-600 helyett egy év alatt 1200 milliméter csapadékot mértek. 1 :j*J W'í1’j darka, a már említett Furmint, a Juhfark, a Kéknyelű térnyerését. Új kórokozókkal és kártevőkkel is számolni kell hosszabb távon, miközben a már meglévők is komolyabb kihívás elé állíthatják a gazdákat. A kórokozók közül a tavalyi roppant csapadékos, hűvös időjárás elhozta az addig Egerben inkább csak hírből ismert feketerothadást, de a szintén ilyen időjárásban tenyésző peronoszpóra is sok fejfájást okozott. A száraz, meleg időt a lisztharmat kedveli, így dr. Pók Tamás szerint az ez elleni védekezésre kell majd koncentrálni.- Noha eddig még nem kaptunk hírt róla, számolnunk kell azzal, az egyre enyhébb telek miatt mind északabbra húzódik a mediterrán területek kártevőinek élettere, miközben a már itt tanyázó rovarok sem fagynak ki a hideg hónapokban. így a jó idő beköszöntével az áttelelő kártevők, az általuk terjesztett betegségek, gombafertőzések szinte robbanásszerűen támadják meg a növényt. Ez pedig gyakoribb permetezést, illetve új fajta növényvédő szerek alkalmazását eredményezheti, miközben a fogyasztók egyre inkább azokat a borokat keresik, amelyek vegyszer- mentes alapanyagból készülnek - mutatott rá a borászok előtt álló másik kihívásra. ■ K. G. Simon Pinot Noir-ja lett Szentendre bora Bár a forgalmi adatok szerint a hazai közönség jobban kedveli a villányi vagy épp az etyeki Pinot Noir-okat, a vakkóstolásokon rendre az egriek viszik el a pálmát. Ezt támasztja alá az is, hogy az egri Simon József 2007-es Pinot Noir-ját választotta meg „Szentendre Város Borának” a dr. Mészáros Gabriella vezette, borászokat, szakértőket is soraiban tudó zsűri. - Évek óta távol maradunk mindenféle megmérettetéstől, ezt a felhívást is a marketing menedzserünk találta. A verseny után a város lekötötte az összes még meglévő tételt e borból - árulta el Simon József. Újborokkal nyit a bemutatósorozat Immár a nyolcadik szezonját kezdi csütörtökön az egri Bikavér Borházban tartott borbemutató-sorozat. A hagyományokhoz híven most is az újborok kerülnek majd a poharakba. Márton-nap apropóján várhatóan 15 egri pincészet mintegy húszféle kiválóságát kóstolhatják meg majd a vendégek. December 2-án derül ki, ki az „Év Bortermelője” Ebben az évben már összesen közel ezren adták le jelölésüket az „Év Bortermelője 2011” címre. Nagy meglepetés nincs: az öt legtöbb jelölést kapott borász közül négy már tavaly is bemutatkozhatott. Áts Károly (Tokaj) második alkalommal került be az öt legjobb közé; Dúzsi Tamás (Szekszárd) szintén második alkalommal tagja a döntőnek; Heimann Zoltán (Szekszárd) az új versenyző,' ő kapta a Németországban alapított „Év Európai Borszakértője” díjat; Gálné Dignisz Éva (Kunság) Magyarország első hölgy jelöltje, afti már harmadik alkalommal került az elitbe; Vida Péter (Szekszárd) pedig negyedik alkalommal szerepel itt. Közülük döntik el szavazással a Magyar Bor Akadémia tagjai, hogy ki legyen a 2011. Év Bortermelője. Az eredményhirdetésre december 2-án kerül sor. Csatát már nyertünk Kínában szóvédjegy A borvidékek és a HNT fellépése sikert hozott Sikeresen lépett fel Kínában a magyar bormegnevezések védelmében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a négy érintett borvidék hegyközségi tanácsa - tájékoztatta a HNT az MTI-t. Ennek nyomán a Kínai Szabadalmi Hivatal törölte annak a kínai magánembernek a védjegyoltalmát, amely négy magyar borvidék, Eger, Mátra, Tokaj és Villány nevét kívánta a Kínai Nép- köztársaságban szóvédjegyként bejegyeztetni.- Örülök, hogy közös fellépéssel a HNT sikerrel járt el ebben az ügyben. Erre azonban számítani is lehetett, hiszen a borokon árujelzőként szereplő földrajzi nevek oltalma végre az egész világon elfogadottá vált - reagálta hírre dr. Gál Lajos, a Magyar Bor Eredetvédelmi Tanács és a HNT elnökségi tagja. Szavai szerint a földrajzi nevekkel nem lehet játszadozni, adni-venni, csak úgy levédetni, ahogyan azt korábban bárki kénye-kedve szerint megtehette, miként történt ez az Egri Bikavér szóvédjegy esetében is. A termelői közösségek, illetve azok képviselői ugyanis minden gond nélkül sikeresen megtámadhatják ezeket a kezA földrajzi nevekkel nem lehet játszadozni, adni-venni, csak úgy levédetni. deményezéseket, ahogyan megtette ezt a közelmúltban Oroszországban az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa az Egri Bikavér érdekében. A jelen eset kapcsán a HNT emlékeztetett: sikerült megakadályozni, hogy a mátrai, a villányi, az egri és a tokaji termelők kiszoruljanak a világ egyik legdinamikusabban fejlődő borpiacáról. A fellépés hiányában a kínai bejelentő ugyanis bármilyen bort értékesíthetett volna a magyar borvidékek nevével Kínában, a valódi mátrai, egri, tokaji és villányi bort exportáló magyar borászokkal szemben pedig jogbitorlási eljárást indíthatott volna. ■ Még az idén jöhet az új kiírás egervin Ha volt is érdeklődő, pénzt senki sem hozott Miután a legutóbbi értékesítési kísérlet is kudarccal zárult, várhatóan még ebben az évben újra meghirdeti az egy kori Egervin, ma á Integrált Borgazdaság Zrt.-t a társaság felszámolója.- Egyelőre várjuk a hitelező pénzinté- ’ zet iránymutatásait, így a kiírás feltételeiről sem tudok nyilatkozni - jelentette ki a Hírlap kérdésére Szűcs Zoltán (képűn- 1 kön), a felszámoló Ratis Kft. regionális igazgatója. (Ismeretes: a lényegében működőképes állapotban lévő cé- . get mintegy nettó egymil• liárd forintért kínálták a legutóbbi, összes- ségében nyolca- dik felhíváSzűcs Zoltán. ~ A felszámoló még nem adta fel, iránymutatást vár. son. Ezért a pénzért egyebek között működőképes technológiát, karbantartott ingatlant, mintegy 150 ezer hektoliteres jr tárolókapacitást, illetve egy 4,5 kilométeres pincerendszert szerezhetett volna a vevő.) A szakember emlékeztetett: bár legutóbb már voltak érdeklődők az ingatlanra, a tárgyalások során kiderült, az ajánlatok „pénzügyileg megalapozatlanok” voltak. Az Integrált Borgazdaság Zrt. tulajdonában lévő 200 ezer palacknyi muzeális borra sem sikerült üzletet kötni, ezeket ugyanis lényegében egy tételben szeretné értékesíteni a hitelező. ■ * •1 ■J ■
