Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-09 / 262. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 9., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Helyreállításra és felújításra is költhető majd a támogatás Buldózer vár a kincsekre régészet Pusztulásra ítélt leletekről, árulásról beszél a szakma A tragédia után nem tartózkodhat senki a kórház emeleti teraszain Folytatás az 1. oldalról A régióban benyújtott 127 érvényes pályázat közül hetvenkettőt támogatott a tanács. Borsod-Aba- új-Zemplén megyében 42 település összesen 2,54 milliárd forintot kap, Hevesben pedig két település - Pálosvörösmart és Nagy- visnyó - 129 milliók Nógrádból 28 város és község pályázott sikeresen, így ezek összességében 1 milliárd 318 millió forinthoz jutnak. A régióban még három helység esélyes támogatásra, pályázati hiánypótlás után. ■ Helyreállításra, felújításra költhető a pénz. Az elnyert összegek a csapadékvíz-elvezetésre, a megrongálódott közterületek és középületek helyreállítására, felújítására költhetők. Az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program keretéljen Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében 10,1 milliárd forintot oszthatnak szét az árvíz utáni helyreállításokra, ennek része a településeken keletkezett károk felszámolására most odaítélt négymilliárd forint. Emellett 3 milliárd az alsóbbrendű utak helyreállítására, 3,1 milliárd pedig a helyi vízvédelemre jut. ■ P. A. Az állam átveszi Heves megye teljes adósságát A Parlament elfogadta a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslathoz Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Habis László egri polgármester által benyújtott két módosító indítványt. Az egyik szerint november közepéig meg kell szüntetni az adósságrendezési eljárást, s a törvény erejénél fogva Heves megye mintegy 7,5 milliárd forintra rúgó teljes adósságállománya bekerül az országos „közös nagy kalapba”, az állam átveszi ezt a terhet. A másik módosító indítvánnyal a társulásos formák esetében kívántak egyértelmű helyzetet teremteni. ■ K. G. Ellehetetleníti a régész szakmát egy nemrég módosított törvényjavaslat. A szakemberek vállalha- tatlannak tartják az új rendelkezést. Barta Katalin- Emberek, van egy jó meg egy rossz hírem! - hirdeti ki a hajcsár az evezősöknek a gályán. - A jó hír az, hogy holnap mindenki dupla fejadagot kap, a rossz az, hogy a kapitány vízisíelni akar! Ezzel a régi viccel kezdődik a „Végveszélyben a magyar régészeti lelőhelyek” című írás a hazai régészek közkedvelt blogján, egy módosított törvény kapcsán. Utánanéztünk, mi vár a Heves megyei régészekre és a földben rejlő kincseinkre. A Heves Megyei Vármúzeum szakemberei a közelmúltban láttak hozzá a Budapest-Miskolc vasúti nyomvonal (56 kilométer) régészeti örökségvédelmi munkáihoz. Jelenleg bejárják a területet, meghatározzák a lelőhelyeket. E munkákkal optimális esetben jövő tavasszal végezhetnek. Ezt követi, követné a feltárás, amelynek részleteiről egyelőre semmi biztosat nem tudnak. A bizonytalanság oka a kulturális örökség védelméről szóló törvényhez benyújtott, a kormánypárti képviselők által szeptemberben megszavazott módosító javaslat, amely előtt az egész hazai régésztársadalom értetlenül, s felháborodottan áll. A megyei vármúzeum régészeti osztályán Fodor Lászlóval és dr. Domboróczki Lászlóval beszélgettünk, akik évtizedek óta dolgoznak földben lévő értékeink megmentéséért. Őket kértük meg, tegyék értelmezhetővé olvasóink számára is a szakmájukra érvényes, módosított jogszabály lényegét, illetve azt, mi váltotta ki a régésztársadalom egységes tiltakozását. A lényeg: az új rendelkezések szerint a nagy beruházásokat megelőző, a törvény által kötelezően előírt régészeti feltárás költségei a jövőben nem haladhatják meg a beruházás értékének 1 százalékát, illetve a 200 millió forintot. Ez az érték a korábbi előírás alapján minimum 0,9 százalék volt, a gyakorlats 2. ■< O 3 0 1 Rejtett múlt. A régésztársadalom egységesen tiltakozik az új törvény ellen. Attól tartanak: a földben lévő értékeinket végképp pusztulásra ítélik. A leletek sorsa is bizonytalanná válik így jövőre arra a kérdésre, hogy a fentiek ismeretében miként végezhető felelősséggel a továbbiakban hivatásuk, a megyei régészek - köztük fodor László (képünkön) - egyelőre nem tudnak választ adni. Véleményük szerint a módosított törvény mind szakmai, mind szervezési szempontból abszurd. További probléma, hogy a feltárást végző intézmények a lehetetlen időhatárok és anyagi körülmények között a leletek mentésére koncentrálnak majd, így a dokumentációk elkészítésére, a leletek mosására, restaurálására, leltározására, raktározására, tudományos feldolgozására és közzétételére már nem jut pénz. Örökségünkre pincékben, padlásokon vár majd az enyészet, a fel nem tárt lelőhelyeket pedig egyszerűen buldózerek temetik be. Megyénk régészeinek főbb munkái 2000-től ■ A visontai külszíni fejtés környékének feltárása, m MOL-ásatás (Tiszaájváros és Százhalombatta között), m Miskolc-Budapest vasúti nyomvonal feltárása. m ■ Érdeklik-e a hazánkban feltárt régészeti leletek? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ban pedig a nagyobb beruházások 2,6 százalékát tette ki a valós kutatási összeg. Ezzel óriási mértékben megvonják a régészettől a forrásokat. Véleményük szerint teljes egészében szakszerűtlen a törvény azon kitétele, amely maximálisan kétszer 30 napra csökkentené a próba- és a megelőző feltárások időtartamát, abban az esetben, ha a beruházó nem hajlandó tovább meghosszabbítani. Ilyen rövid idő alatt a feltárás sok esetben nem végezhető el teljeskörűen, tehát a jogforrás ezzel lényegében ellehetetlenítheti a régészek munkáját. Pusztulásra ítélik azokat a leleteket is, amelyeket a rövid határidő miatt már nem lehet majd megmenteni. Sajnálatosnak tartják azt is, hogy a szakma véleményének kikérése és bármiféle egyeztetés nélkül hoztak meg egy ilyen súlyú döntést.- Sajnos túl sokat nem tehetünk a hasonló esetek ellen - nyilatkozta kedden a Hírlapnak dr. Zámbó László, a hatvani Albert Schweitzer Kórház főigazgatója annak kapcsán, hogy hétfőn egy 62 éves férfi kiugrott az épület negyedik emeleti teraszáról, és életét vesztette. A főorvos elmondta: egy nyitott intézményben nem szerelhetők fel rácsok valamennyi nyílászáróra, s az sem megoldható, hogy egy negyvenágyas osztályon minden betegre külön ápolószemélyzet vigyázzon. A kórház vezetése mindazonáltal elrendelte a teraszok ajtajának zárását, és - noha csak jövő januártól lenne kötelező - azonnali hatállyal megtiltották a dohányzást az intézmény területén. A betegek ugyanis a teraszokra jártak ki cigarettázni. ■ Nem őrködhet személyzet minden beteg ágya mellett. A mostanihoz hasonló tragédia nem jellemző az Albert Schweitzer Kórházra, viszont máskor is előfordult már a városban, hogy valaki egy magas épületből kizuhanva vesztette életét. Az egyik legemlékezetesebb eset az volt, amikor pár éve egy ismert helyi festőművész lelte halálát az említett módon. ■ T. O. Egri bor dukál a libalakomához Debrecenben Kultúra és gasztronómia találkozása a november 11-13. között a debreceni Kossuth téren megrendezendő Márton-napi Libalakoma Egri Borcsillagokkal elnevezésű rendezvény. A programot idén immár harmadik alkalommal szervezi közösen a két megyeszékhely. A cívisváros az étkekért felelős, Eger a borokról gondoskodik. A látogatók tucatnyi libaételből és hat egri borászat 70 fajta borából választhatnak. Az ingyenes eseményre mindkét varos saját fellépőkkel készül, Egerből a Blackrose’ Night, a Buszkasi, a Gajdos zenekar, Rácz Kati és a Gonda László Quartet zenél. ■ P. A. Összekötő művészet és üzlet találkozó Hat ország vett részt a gyöngyösi konferencián Marian Szewczyk és fia, Michal Szewczyk lengyel fotóművészek kiállításával kezdődött az a testvérvárosi konferencia, amit idén Gyöngyös szervezett meg. A tárlat az északkeleti Kárpátokat mutatja be, különösen a Bieszczady-hegységet, amely híres a virágok elragadó szépségéről. Marian Szewczyk természet- fotóit Homoki Nagy István „Gyöngyvirágtól lombhullásig” című albuma ihlette. Az Olaszország, Kazahsztán, Szlovénia, Románia és Lengyelország részvételével megrendezett konferencián a házigazdák és a vendégek a városok közötti üzleti, idegen- forgalmi kapcsolatok lehetőségeiről tárgyaltak. ■ J. M. Rácsodálkozás. A kazah vendégek a tárlaton. A lengyel művészek fotókiállítása december 4-ig látható a Mátra Művelődési Központban AZ A GYANÚS, AMI NEM GYANÚS... vannak közös élményeink bőven. Amikor a falunk két végén nyolc kémény ontotta a füstöt, és ha balról fújt a szél, fekete pernye, ha meg jobbról, akkor finom cementpor borította az udvarokat. Söpröget- ni nem volt érdemes, mert nem söprögethet az ember éjjel-nappal. tovább is van, mondom még. Amikor a teherautó a bolt ajtajához tolatott, összeállt az élőlánc. Aki épp az üzletben tartózkodott, felsorakozott a plató és a pult között, és kettesével repült a kenyér kézről kézre. A háromhatvanas kenyér, ami héthúsz volt, mert csak kétkilósban gyártották, és ha valakinek kisebbre volt szüksége, az eladó kettészelte a hosszú pengével. Kesztyű nélkül, szemre. tejet És tejfölt is lehetett kapni. A tej kannában érkezett, merítve mérték a kisebb edénybe. Félliteres volt a merítőeszköz a szertartáshoz. A tejfölt zöld-fehér papírdobozban szállították, szétázott már annak előtte, hogy megvásároltuk, de mit sem számított. Nyaltuk útközben a papír mancsos oldalát. szálanként vettük a cigarettát. Ha Tóth Pista bácsi a harmadik szomszédból megkért, elugrottunk egy fél pakli Tervért. Vettünk gyufát is, harminc fillérért rövidet, negyvenért hosszabbat, falemezkékből összeragasztott indigókék skatulyákban. És szódavizet a fröccshöz; a vastag falú üvegekből öröm volt egymásra locsolni, míg haza nem értünk. Akkoriban eszméltünk nemiségünkre. A porban ülve öntöttük a lótetűt, úgy néztünk a szoknyák alá. Ám hiába vizslattuk volna a filmekből ismert előkelő cuccokat, csak a harisnyát a térd fölött rögzítő gumipertlit láttuk. Mégis titokzatos volt, semmihez sem hasonlítható módon izgató. mackónadrág volt a szabadidőruhánk. Abban bicikliztünk, a váz alatt tekerve, és vártuk a klottgatyás tavaszt. Télen ország-várost játszottunk, nyáron bodzapuskával céloztunk a másik homlokára. Gumilabda volt a focink, műbőr iskolatáskánk a kapufa. Örökölt cipőnkben tapostuk a sarat. vannak közös élményeink bőven. Tudod, még azokból az időkből, amikor a legtöbb gyerek született Magyarországon. ■ Tari Ottó Klottgatyában vártuk a tavaszt i á i á
