Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-28 / 278. szám

6 2011. NOVEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG Palettára építene Erzsébet együttműködés Felhasználnák a posta étkezési jegyének rendszerét Még nem tudni, hogy néz majd ki az Erzsébet-utalvány, és azt sem, hol lehet januártól beváltani Évi százezer síkesztyű Rakamazról magyar-svéd síkesztyű- gyárat avattak a hét végén Rakamazon. Az üzemeltető Hestra Hungary Kft.-t a svédországi Hestra Hands- ken AG és a magyarországi Union Trade Kft. alapította májusban, 140 millió forint­ból. A vegyes vállalat több mint 100 millió forintot fize­tett a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei kisvárosban vá­sárolt korábbi cipőipari te­lephelyért, amelyet felújított és átalakított. 51 fővel kezdi meg az évi 100 ezer síkesz­tyű gyártását. A Kogas építené az AGRI terminálját a koreai Kogas társaság megépítené a magyar rész­vétellel tervezett AGRI gáz­vezetékprojekthez tartozó, romániai cseppfolyós gázt (LNG) fogadó terminált. A létesítmény éves kapacitása négymilliárd köbméter len­ne, a beruházás ötmilliárd euróba kerülne. Ötödével esett a Lukoil profitja csökkent a Lukoil, a máso­dik legnagyobb orosz olajcég adózott eredménye a harmadik negyedévben. A 2,24 milliárd dollár éves szinten 20 százalékos esés az amerikai számviteli szabvány szerint. A Lukoil árbevétele 34,56 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 26,52 milliárdról, az -adózás, kamatterhek és értékvesztés előtti nyere­sége (EBITDA) pedig 4,63 milliárdra a tavalyi 4,55 milliárdról. Termelése éves összevetésben 5,3 százalékkal, napi 2,11 mil­lió hordó olajegyenértékre esett, mezői kimerülése miatt. Stratégiai megállapodást köthet a közeljövőben egymással az Erzsébet- utalványt kibocsátó MNÜA és a Posta Paletta Zrt., a leendő együttmű­ködés részleteiről inten­zív tárgyalások folynak. Németh Márk Az Erzsébet-utalvány zökkenő- mentes január elsejei bevezeté­se érdekében a Magyar Posta májusban bevezetett étkezési jegye, a Posta Paletta hálózatá­ra, infrastruktúrájára és elfoga­dói hálózatára is építene a kibo­csátó Magyar Nemzeti Üdülési (MNÜA) Nonprofit Kft. - szá­molt be pénteken Guller Zoltán az MNÜA-hoz tartozó NÜSZ Kft. ügyvezető igazgatója. A terve­zett stratégiai megállapodásról a Világgazdaság kérdésére kö­zölte: elképzelhető, hogy az Er- zsébet-utalványt a Posta Paletta meglévő, 14 ezer üzletből álló elfogadóhálózatában is lehet majd használni, hogy ne vesz- szen el azt a tudás és infra­struktúra, amelyet a Magyar Posta kiépített az étkezési je­gyével kapcsolatban. A két álla­mi társaság között zajló tárgya­lások hamarosan megállapo­dáshoz vezethetnek. Közlése szerint ha minden­ki, aki jelenleg étkezési jegy­ben mint cafeteriajuttatásban részesül, áttérne januártól az Erzsébet-utalványra, akkor ez 2,5 millió felhasználót jelente­ne, az MNÜA pedig eddig 1,5 millió embert szolgált ki az üdülési csekkel. „A következő hetekben arra kell megoldást keresni, hogy az eddig 1,5 mil­lió emberre használt rendszer alkalmas legyen 2,5 millió ügy­fél kiszolgálására is” - magya­rázta, hozzátéve, hogy a NÜSZ jelenleg is kiterjedt elfogadóhá­lózattal rendelkezik. Becslései szerint ennyi felhasználóval és havi 5000 forinttal számolva 150 milliárd forintos lenne az Erzsébet-utalvány lehetséges piacának plafonja. A Világgazdaság úgy tudja, az Erzsébet-utalvány bevezetésével kapcsolatos rizikók csökkentése érdekében szinte bizonyosra ve­hető, hogy együttműködésre „kényszerül” az MNÜA és a Pos­ta Paletta. Egyes szakértők igen­AZ ERZSÉBET-UTALVÁNY kibo­csátása során keletkező pénz­ügyi eredményből a szociális és gyermekétkeztetés új, kib& viteti rendszerét hoznák létre a bölcsődés gyermekeknek és az anyagi helyzetük miatt rá­szorulóknak. Az Erzsébet csak kétségesnek, szinte lehe­tetlennek tartják, hogy az MNÜA önmagában képes lenne kiépíteni a teljesen új utalvá- nyos rendszert minden infra­struktúrával, értékesítési és lo­gisztikai rendszerrel, leszer­ződött elfogadóhely-hálózattal együtt a kivezetés alatt álló üdü­lési csekk rendszerének marad­ványain. Az együttműködés mi­kéntje azonban még távolról sem eldöntött, értesüléseink program pályázatok útján va­lósulna meg. Az új utal­vánnyal főként fogyasztásra kész ételt lehet majd vásárol­ni, ám minimum 2012. de­cember 31-ig meleg étkeztetés igénybevételére is fel lehet használni. Erre az átmenetre szerint több, eléggé eltérő lehet­séges javaslat merülhet fel ez­zel kapcsolatban. A Magyar Posta akár valami­féle alvállalkozói szerepkörben is segítheti az Erzsébet-utal­vány bevezetését, felhasználva a Posta Paletta számára kiépí­tett hálózatot. De be is olvadhat a Posta Paletta a NÜSZ-be, de meg is maradhat az önálló Pos­ta Paletta utalvány az Erzsébet- utalvány mellett. Bármelyik azért van szükség, hogy jövőre is maradjon papíralapú étke­zési utalvány, amíg a SZÉP kártya - annak „melegétel- zsebének” elfogadó - hálóza­ta nem épül ki annyira, hogy a kártyaalapú juttatás felvált­hassa az utalványokat. Megváltozott rendszer A HÉT ELEJÉN elfogadott adótörvény-módosítások ér­telmében januártól étkezés­re szánt kedvezményes adó­zású béren kívüli juttatást három formában nyújthat­nak a cégek a dolgozóik­nak. A SZÉP kártyára, an­nak „melegétel-zsebébe” évi 150 ezerforintos keretösz- szegig lehet étkezési célú juttatást adni. Emellett mű­ködik majd a Magyar Nem­zeti Üdülési Nonprofit Kft. által kibocsátott Erzsébet- utalvány, havi 5000 forin­tig kedvezményes adózással adható kerettel, illetve az üzemi étkezdével rendelke­ző vállalkozások havi 12 500 forintnyi összeget nyújthatnak az abban tör­ténő étkezésre. változat lesz a befutó, úgy tud­juk, hogy az elkövetkező egy­két hétben mindenképpen meg kell születni a döntésnek, ugyanis vészesen közeledik a január elsejei határidő. Emiatt az sem lehetetlen, hogy végül mégis nagyobb átmeneti idő­szakot adnak majd meg az Er­zsébet-utalvány kizárólagos piacra lépéséig. Ugyanis még egy esetleges Posta Palet- ta-MNÜA együttműködés ese­tén is bizonytalan lehet, hogy 2012 elejére valóban működő­képes és használható rendszer­ré váljonüZ Erzsébet-iÜMvány. Például ahhoz, hogy a Posta Pa­letta 14 ezres elfogadói bázisát az Erzsébet-utalvány is magáé­nak tudhassa, minden egyes üzlettel új szerződést kellene kötni, ami a karácsonyi ünne­pekkel tarkított december so­rán szintén nehezen kivitelez­hetőnek tűnik. Szociális étkeztetés a profitból Máris jelentkeznek a klímaváltozás felerősítő hatásai intézkedések Niel Morisetti brit ellentengernagy: Katonai feladatokat is felvethet a konfliktusok erősödése A világszerte létező meglévő gazdasági, politikai és társadal­mi folyamatainak multipliká- toraként viselkednek a klíma- változás következményei. A megoldások keresésében meg­van a hadseregek szerepe is - mutatott rá Niel Morisetti, Nagy- Britannia klíma- és energiabiz- tonság-ügyi különmegbízottja. A klímaváltozással járó ter­mészeti folyamatok megsok­szorozhatják azokat a veszélye­ket, amelyek világszerte egyéb­ként is fenyegetik egészségün­ket, biztonságunkat, sőt létün­ket. A hőmérséklet emelkedése és a vele párosuló szárazság például a mezőgazdasági ter­melésen keresztül a víz- és élel­miszer-ellátás elé állít extra fel­adatokat, a tengerszintek emel­kedése pedig élő- és mezőgaz­dasági területeket von el. E ne­gatív hatások a gazdaságilag kevésbé fejlett, gyakran sze­gény, társadalmilag és politika­ilag instabil térségekben jelent­keznek fokozottan, így Dél- Amerikában, Észak-Afrikában vagy egyes délkelet-ázsiai or­szágokban - mutatta ki a klí­maváltozás hatásairól a brit honvédelmi minisztériumban tavaly készült, 2030-ig szóló előrejelzés és stratégia. „A klímaváltozás előbbi kö­vetkezményei növelni fogják a helyi elégedetlenség, a feszült­ség, a bűnözés, a terrorizmus és a kalózkodás veszélyét az egyes országokon belül és azok között is. A várható zavargások miatt kockázatossá, a természe­ti események következtében ­áradások, vízszintemelkedés - pedig használhatatlanná is vál­hatnak a világ fő szállítási útvo­nalai. Mindezek elvághatják az európai importőröket a fő nyers­anyagoktól és a közel-keleti energiaforrásoktól” - mutatott rá Niel Morisetti brit ellenten­gernagy Világgazdaságnak adott interjújában. A különmegbízott szerint van további veszély is: felgyorsulhat, felerősödhet s közben egyre nehezebben el­lenőrizhető méreteket ölthet az a népvándorlás, amely a lakha­tatlanná váló területekről a lak­hatók felé, jórészt a gazdasági­lag fejlett országokba irányul. Összességében jelentősen nőni fog a klímaváltozás által legin­kább sújtott térségekben az in- stabilitás. „E kedvezőtlen folyamatok már tartanak. Afrika sok orszá­gában nincs elég élelmiszer, munka, beindult az elvándor­lás. Az ezzel kapcsolatos kocká­zatok csökkentésében megvan a hadsereg szerepe is” - vála­szolta Niel Morisetti. 2030-ig várhatóan a mostani egyharma- dával nő a megromlott életkö­rülményekre visszavezethető népvándorlás. A brit védelmi minisztérium tanulmányának egyik fő felis­merése, hogy a klímaváltozást a meglévő kihívásokkal való köl­csönhatásában kell vizsgálni, s hogy a klímaváltozás a már lé­tező kockázatok multiplikátora- ként viselkedik. Ezekre két fő válasz adható. Egyrészt világszerte törekedni kell a klímaváltozás hatásai­nak visszaszorítására, főként a szén-dioxid-kibocsátás csök­kentésével. Ehhez mérsékelni kell az energiafelhasználást, javítani az energiahatékony­ságot, növelni a megújulóala­pú energiatermelést és eljut­tatni a korszerű energiatech­nológiákat a gazdaságilag ke­vésbé fejlett térségekbe. Más­részt alkalmazkodni kell a megváltozott környezet feltét­eleihez. Ez is globális összefo­gást követel. A klímaváltozás­nak leginkább kitett térség­ben a fő cél a stabilitás megőr­zése. Fontos eszköz az érin­tett gazdaságok erősítése, de szükség van segélyezésre is. Nagy-Britanniában megindult a segélyezés leghatékonyabb módjának felmérése. ■ Az a cél, hogy ne kelljen katonai eszközökhöz folyamodni az erősödő bűnözés miatt. A klíma­változásnak nincs, nem lehet nyertese. „Az a fő kihívás, ha semmit sem teszünk” - szögezte le Niel Morisetti. Az ellentengernagy nem tart attól, hogy a klímavál­tozással is összefüggő globális változások a világ mai erőviszo­nyainak érdemi átrendeződésé­hez vezetnének. „Éppen ezen kockázat csökkentésén kell együtt dolgoznunk. Senkinek nem érdeke, hogy a kedvezőt­len folyamatok konfliktusokba torkolljanak. A klímaváltozás­nak nincs nyertese” - jelentet­te ki. ■ B. Horváth Lilla Globális stressz, kontra világkereskedelem * Szűk szállítási keresztmetszet Fd kereskedelmi útvonal VG-GRAFIKA FORRÁS: BRIT VÉDELMI MINISZTÉRIUM ) < i ( 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom