Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-24 / 275. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozta a közpon­ti írásbeli felvételi vizsgát szer­vező középiskolák listáját. A mostani felvételiken mint­egy ötszáz intézmény írta elő, hogy a hozzájuk jelentkezők elő­zetesen vegyenek részt a köz­ponti írásbeliken. A jelentkezé­si határidő december 10. Heves megyében 15 intéz­mény szervez írásbeli vizsgát a 9. évfolyamra jelentkezőknek (a teljes lista a heol.hu hírportálon olvasható), a hatosztályos gim­náziumok közül az egri EKF Gyakorló Gimnáziuma és a Dobó-gimnázum szervez köz­ponti felvételi vizsgát. A nyolc- osztályos gimik közül pedig a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban kell központi felvételit írni. Az ország iskoláinak több mint fele nem tart majd felvéte­li vizsgát, hanem az általános is­kolai tanulmányi eredmények alapján rangsorolja és veszi fel a tanulókat. Mintegy ötszáz kö­zépfokú iskola viszont előírta, hogy a hozzájuk jelentkező ta­nulók előzetesen vegyenek részt a központi írásbeliken. Ha tehát egy tanuló úgy tervezi, hogy feb­ruárban ilyen iskolába is beadja felvételi jelentkezését, részt kell vennie a központi írásbeli vizs­gákon. A mostani eljárásban 625 iskola szervez ilyen vizsgát. A tanév rendje szerint a köz­ponti írásbeli vizsgákat országo­san meghatározott időpontban kell megszervezni, így a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba je­lentkezőknek 2012. január 20­án 14 órától, a 9. évfolyamra az általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezőknek ja­nuár 21-én 10 órától. A pótló írásbeli vizsgákat január 26-án 14 órától tartják. Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer te­het azonos típusú és fajtájú köz­ponti írásbeli vizsgát. ■ November második hétvégé­jét töltöttük együtt egy fél bennmaradós hétvége erejé­ig, mivel a hónap harmadik hétvégéjét már Budapesten töltjük. Pénteken délután önisme­reti órát tartottunk, majd a csapat egyik fele angolozni ült le. Ekkor még sűrű homály fedte a közeledő esti progra­mot. Amikor volt osztályfőnö­künk lerántotta a leplet, meg­lepődtünk. Vetélkedőt rendez­tek nekünk, és a végén min­den tizennyolcadik évét betöl­tött társunkat felköszöntötték tanáraink. Activity, tojáshab-felverés, kókuszgolyó-készítés állt a műsorrendben, többségünk még nagyon fáradtan is szíve­sen aktivizálta magát. Szombat reggel a várva várt program következett: együtt elmentünk paintballozni az egri pályára. Vacogva, lefa­gyott kezekkel érkeztünk, és alig bírtuk kivárni, hogy beöl­tözhessünk. A fejenként száz lőszert kevésnek találtuk, de mégis kitartott egész délelőtt, és egyszerűen imádtuk. Né­hány lila folttal megúsztuk, és a kaland alatt egyáltalán nem fáztunk. Egyébként sem volt időnk két összecsapás között a hidegre gondolni, ráadásul jól ki is melegedtünk. Azt hiszem, meghatározó élmény^volt ez a hétvége, és reméljük, még egyszer elme­hetünk paintballozni. A tár­saság biztos, hogy megsza­vazná. ■ Pörögi Éva Neumann János Középiskola Megújult érdekképvisele ács Két nap alatt megalapozták a szervezet jövőjét Közösen a diákokért. A városi diáktanács mindenkit úgy segít, ahogy tud. A közösség tagjai nem csak együtt dolgoztak, hanem jo barátok is lenek. Szabályokba foglalták az egri diáktanács mun­káját, és a szervezet élé­re új elnököt is válasz­tottak a tizenévesek. Mint minden évben, az egri Városi Diáktanács (VDT) idén is megrendezte őszi diákparla­mentjét. Igaz, a munka kicsit több volt a szokásosnál, de örömmel láttam, hogy a leg­újabb tagok is csatlakoztak hozzánk. A két nap alatt minden isko­la bemutatta saját diákönkor­mányzatát, tudtunk egymás­tól ötleteket lopni, és a problé­mákra is együtt kerestük meg a megoldást. A foglalkozás után mindenki beszélgethe­tett, játszhatott kedvére. Másnap reggel, egy vidám játék után bele is csaptunk a lecsóba, de nem ám a közepé­be! Kiscsoportokra bontva ötleteltünk, és a délután végé­re összeraktunk egy szuper Szervezési és Működési Sza­bályzatot (SZMSZ). Megbe­széltük, hogy hogyan lehet be­kerülni a VDT-be, hogyan ha­tározzuk meg, hogy ki számít aktív tagnak, hogy mi a felté­tele a táborozásnak. Ez azért úttörő dolog a VDT életében, mert ez lett a mi első SZMSZ- ünk. De határtalan energián­kat még ennek kidolgozása sem szívta le. Este még volt erőnk meghallgatni a volt el­nökünk, Szabó Mátyás diák­jogi előadását. Végül megválasztottuk az új elnökséget. A régiek közül há­rom tag, Énekes András Előd, Stefán Dániel és Bodnár Cintia nem vállalta el az el­nökségi feladatot az idei évre, de helyettük három másik szuper tag Csatlakozott Szancsihoz és Matyihoz. Te­hát a VDT új elnöksége az alábbiak szerint változott: az elnök Vladár Anita lett, az ő munkáját Báder Alexandra, Molnár Johanna, Nagy Viktó­ria és Szabó Mátyás segíti. A régi elnökség munkáját és az új elnökséget meg kellett ün­nepelni, így az este hátralevő részében játszottunk és buliz­tunk. Másnap közösen értékeltük a táborban elvégzett munkát. Jó érzés volt azt tapasztalni, hogy mindenki maximálisan meg volt elégedve az együtt el­töltött idő hangulatával és a tá­bor vezetőivel is. uBodnár Cintia EKF Gyakorló Gimnázium Te tudod már, hol tanulsz majd tovább? sen beleéltem magam, hogy végre látha- - De hát érted jöttem, kicsikém... Gye­tom a családom. Ekkor felriadtam. Az re velem, hogy örökre együtt maradhas- erdő mélyéről hangokat hallottam. Biz- sunk! tos voltam benne, hogy ez egy emberi Nem figyeltem rá, csak szaladtam és hang. Megtaláltak. Hahó! Hahó! Itt va- szaladtam kifelé az erdőből. Megpróbál- gyokü - ordítoztam. tam vízre tenni a hajót, de nem sikerült. Csak egyetlen éjszaka É ppen négy éve vetődtem partra itt. Meddig maradok még? Mikor kerü­lök el innen? Állandóan erre gon­dolok, de bármennyit is töprengtem, mindig arra a megállapításra jutottam: csak úgy mehetek el, ha csónakot építek. Azonnal munkához láttam. A fa fenn volt egy magaslaton. Húsz délelőtt és délután küszködtem a kivágásával. Min­denekelőtt a koronáját távolítottam el, azután mindjobban kivájtam. Nemsoká­ra elkészült. Ott feküdt a hajóm. Lejjebb vinném a vízhez, de nem mozdul. Minden erőmmel megpróbáltam eltol­ni, de nem sikerült. Már este volt. Úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni, majd reggel újra próbálkozom. Este már vár­tam, hogy másnap elmehetek. Nehezen tudtam elaludni. Mikor már épp behunytam a szemem, valami zajt hallottam. Elindultam, hogy körülnézzek. A bokorban megpillantot­tam egy egeret. Biztosan csak ez zörgött - gondoltam magamban. Visszamentem és megpróbálkoztam az alvással. Ál­momban már a tengereket jártam. Érez­tem, hogy közeledik az otthonom. Telje­Mikor megtaláltam a hang forrását, egy síró nőt láttam. De nem csak egy nő volt, a mostohaanyám.- Mit keresel te itt?! Hogy kerülsz ide!? Életben vagy?! Ezt nem értem... - mond­tam aggódva. Ő nem válaszolt, csak sírt. Közelebb mentem hozzá. Igazából már azt hittem, hogy csak képzelődöm. Rám nézett. Az arca csupa vér volt.- Te jó ég! - kiáltottam, majd olyan gyorsan szaladtam, ahogy csak tudtam.- Hová mész? Váááááárj! Várj meg, kislányom! Gyere ide! - ordított utánam és követett.- Hagyj békén! Te már halott vagy! Nem lehetnél itt! A mostohaanyám utolért, megragadta a lábam, és bevonszolt az erdő közepére.- Segítség! Segítség! - ordítoztam. De minek? Hiszen nincs itt senki! Megpróbáltam kiszabadulni. Egy pil­lanatra lazábban szorította a lábam. Megragadtam az alkalmat és elrohan­tam. Visszamentem, hogy újra és újra próbálkozzam a meneküléssel, de a ha­jóm eltűnt. Mindenhol szétnéztem, de a fákon s a sötétségen kívül semmit sem láttam. Észrevettem, amint közeledik felém a mostohaanyám. Már nem volt erőm semmihez. Összekuporodtam és vár­tam. Nem történt semmi, ezért kinyitot­tam a szemem. Minden eltűnt. Az anyám, a sötétség... A hajóm is megvolt. De már nem törőd­tem vele. Csak elindultam a tenger felé. Lemerültem, majd szépen csendesen megfulladtam. Igazából azért döntöttem így, mert akkor a halál könnyebbnek látszott... Majd minden elhomályosodott és vége... ★ * * Másnap jött értem a hajó, hogy haza­vigyen... a hajón utazott a családom is. Csak egy napot kellett volna várnom. Mégis mindent feladtam egyetlen éjsza­ka miatt. A családom úgy jött rá, hogy meghaltam, hogy a hajó horgonyára akadt a testem. Ok kihúztak, szembe­süljek azzal, ami velem történt. E n ezt az egészet a szigetről néztem végig. A szellemem ugyanis örök­re ott maradt. Fájdalmasabb volt azt látni, ahogy a családom sír, mint az, hogy megöltem magam. így végződött a történetem. Aki megtalálja a naplómat, annak sok sikert... bizonyára találko­zunk... ■ Gombár Csenge EKF Gyakorló Gimnázium Egy felejthetetlen tábor részesei ter hettek az Eszterházy Károly. Qva- korló Gimnázium 11.a osztályosái. Az idei alkotótábor Petőfibányán volt, bár szálláshelyül.m. rózsa- szentmártoni diákszálló szolgált Még mielőtt belelendülhettünk volna a szürke iskolai hetek soka­ságába, máris egy nagy kihívással kellett megbirkóznunk: alkotása­inkkal kellett szebbé varázsolni a helyi óvodát és a művelődési házat Tudtuk, hogy nem lesz könnyű fel­adat. Ám csak akkor döbbentünk rá a munka valódi nagyságára, amikor az első napon szembesül­tünk azzal, hogy müyen nagvfelü Tétekéi kell níegiölténi a fantázi­ánkkal. A Mini Manó óvodásainak négy táblaképpel és egy nagymé­retű, mozgatható játékkal kedves­kedtünk, míg a művelődési otthon­ba egy három méter átmérőjutes- tett körablak került. A napi 6-7 óra kemény munka ellenére lelkesek voltunk, hiszen megtapasztalhattuk az önzetlen segítségnyújtás örömét Természe­tesen időt kerítettünk a szórako­zásra is. Petőfibányán megnéztek a helyi lignitbányát, és az ovisok­kal is jól összebarátkoztunk, akik­nek egy közösen eltöltött, felszab»*- dúlt játék után megmutattuk a ké­szülő alkotásainkat. Szívmeleng^- tő érzés volt hallani a csöppségek szájából a dicsérő szavakat. A táborban a rajztagozatos osz­tályunkból valódlMzösség ková- csolódott. Megtanultuk, hogy csak egymás segítségével tudjuk a lehe­tő legjobbat, legértékesebbet meg­teremteni. A tanév hátralevífiel- adatait immár a segítő szándék szellemében, egy ütt oldjuk meg, ■ Borik Anna, Francsics Gyöigyi EKF Gyakorló Gimnázium Egészségnevelési hetet tartanak a nagyfügedi általános iskolában, ahol mindennap ellenőrzik az osz­tályok tisztaságát. A diákoknak az egészség jegyében vetélkedőt szerveztek, és a védőnő is tart előadást például a helyes táplál­kozásról és a higiéniáról. ■ Két abasári diák is első helye­zést ért el a Magyar Élelmiszer­bank Egyesület idei országos rajzpályázatán. A 14 éven aluli gyermekek kategóriájában az Aba Sámuel Általános Iskola 4. osztályos tanulói, Sántha Petra és Erdélyi Anna is a zsűri tagja­inak tetsző alkotással nevezett be a versenyre. Felkészítő taná­ruk Medve Tamásné volt. Az ügyes kezű diákok könyvjuta­lomban részesültek, valamint egyéb ajándékot és oklevelet is kaptak. A nyáron kihirdetett rajzverseny-pályázatra a Ma­gyar Élelmiszerbank Egyesület mintegy 150 támogatott partner- szervezetétől összesen több mint ezer rajz érkezett. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom