Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-15 / 267. szám

2011. NOVEMBER 15., KEDD - HEVES MEGYEI HfRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 EGYPERCES INTERJÚ CSOSZOR GÉZA született: Jászárokszállás, 1931. május 18. CSALÁDI ÁLLAPOTA: tlŐS, há­rom gyermeke és hat unoká­ja van végzettsége: esztergályos, lakatos; 1962-ben gépipari technikumot végzett hobbija: a vas megmunkálá­sa, a rejtvényfejtés, illetve szívesen ultizik a Mátra Hon­véd Kaszinóban Romák a klasszikus muzsika szolgálatában Háború után hidat épített szakismeret A több évtizedes tudás ma sem hagyja cserben Harmadik alkalommal rendez­ték meg a hét végén az Egri Roma-Zenei Fesztivált a hevesi megyeszékhelyen, a Farkas Fe­renc Zeneiskolában. Az eseménnyel a szervezők célja, hogy a roma származású fiatalok számára olyan kiugrási lehetőséget biztosítson, amivel megalapozhatják zenei pályafu­tásukat. Az egri, a hevesi és a felsőtárkányi zeneiskolán kívül Szolnok, Aszód, Miskolc, Sáros­patak, Bocs és Salgótarján tanin­tézményei is képviseltették ma­gukat a fesztiválon. ■ A cél, hogy a roma fiata­lok számára kiugrási le­hetőséget biztosítsanak. A megnyitón Habis László, Eger polgármestere mondott kö­szöntőt, majd felolvasták dr. Kál­lai Ernő Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Jogok országgyűlési biztosának beszédét. Ezt követő­en a zsűri tagjai adtak koncertet, majd a diákok hangversenye kö­vetkezett zongorán, hegedűn, klarinéton, nagybőgőn, bariton­kürtön és ütőhangszereken. Barczi-Bennett Edinától, az egri Farkas Ferenc Zeneiskola igazgatójától, a program főszer­vezőjétől a Hírlap megtudta: fon­tosnak tartják, hogy a tanárok találkozzanak a tehetséges gyer­mekekkel, akiket hasznos taná­csokkal és útravalókkal lát­hatnak el az idősebb művészek. Az eseményen természetesen a kitüntetések sem maradtak el: az ifjú zenészeket a találkozó vé­gén értékes ajándékokkkal jutal­mazták meg. ■ Sz.V. Csoszor Géza: „A kardiológusom eltiltott a munkától, mert szívritmuszavarom van, ennek ellenére nem telik el úgy nap, hogy ne jöjjek ki a műhelybe..." Nem csak egynapos törődés Fontos, hogy a tehetséges tanárok és a diákok talál­kozzanak neteket vágok - avat be a napi­rendjébe Géza bácsi, aki tulaj­donképpen már 1947 óta űzi a szakmáját. - Hatvannégy évvel ezelőtt, kerültem Gyöngyösre, hogy két szakmát is megtanul­jak. Valójában hármat szerettem volna, de az autóvillamosság- szereléshez nem volt a városban kisipar, így maradt az esztergá- lás és a lakatosmun­ka. A mesterséget Dénisz Richárdnál tanultam bentlakó inasként, ami azt je­lentette, hogy szinte családtagnak számítottam. Hét­végéken vittek magukkal kirán­dulni, így ismertem meg a kör­nyező fürdőhelyeket. Amikor a kisiparosokat szö­vetkezetbe tömörítették, a Dénisz-műhelyből minden segé­det és inast elküldték, csak Csoszor Géza maradhatott, mert olyan kiválóan dolgozott. Talán ez volt az oka annak, hogy a má­sodik világháború után Gyön­gyösön három lebombázott híd újjáépítésében is részt vehetett. Géza bácsi azt mondja, szerveze­te évtizedekkel később is emlé­keztette rá, hogy a hídépítéskor mennyi hideg I-vasat kellett vé- gignyergelnie, hiszen akkoriban csak ő tudott a városban villany­nyal hegeszteni. De ott volt ak­kor is, amikor a régi Hungária Nagyszállóban, vagyis a későbbi Mátra Szállóban, 1947-ben bein­dították a kazánt, kivette a ré­szét a mátraházai szanatórium karbantartói mun­kájából is, és része­se lehetett annak is, amikor működtetni kezdték a tarnaörsi malmot. A Dénisz-műhelyből Csoszor Géza céhlegényként Diósgyőrbe került, ahol megtanult forgácsol­ni, de visszavágyott Gyöngyösre a családjához. Az éppen megala­kuló Agromechanikai Szövetke­zetben kapott állást, ahol hamar üzemvezetőnek nevezték ki. Nyugdíjba vonulása után is von­zotta a műhely varázsa, ezért a kilencvenes évek elején másod­állásban egy acélipari cégnek dolgozott. Ennek a munkának az árából vette aztán a még ma is használatban lévő gépeit és a szerszámokat. ■ Inas korában mesterének csa- ládja örömmel befogadta. Csoszor Géza életútja, szak­mai elkötelezettsége példa lehet a leendő szakembereknek. Tu­dását, szakértelmét szívesen to­vábbadta volna a fiataloknak, ám ez az egy vágya nem telje­sült. Az újabb nemzedéket már vagy nem érdekli a vasas szak­ma, vagy nincs hol gyakorlatot szerezniük. De lehet, hogy csak elég lenne Géza bácsihoz ellá­togatniuk, aki olyan öröm­mel és szeretettel beszél szak­májáról, hogy talán még a bi­zonytalan pályaválasztóknak is hitet adna. November 14. immár 20 éve a Diabétesz Világnapja. Az alkalomból a szintén két évti­zede működő Heves Megyei Diabetes Szövetség elnöke, Keller Józsefné beszélt a Hír­lapnak munkájukról.- Hány cukorbetegről tudni a megyében?- Pontos adatunk nincs, szövetségünk 690 diabéte- szes betegről tud, de sokan csak az orvosnál kerülnek nyilvántartásba. Világszerte 350 millióan küzdenek a be­tegséggel, s ez a szám évente mintegy 7 millióval nő.- Mivel foglalkozik a me­gyei szövetség?- A húsz év alatt rengeteg program - tizenhét cukorbe­teg-tábor, oktató és diétás tanfolyam gyerekeknek, idő­seknek, kirándulások, ingye­nes szűrések és falunapok - mutatta meg, hogy a cukor- betegség nem egyetlen nap az évben, hanem a nap hu­szonnégy órájában, az év minden napján odafigyelést és támogatást kíván. Azt szoktuk mondani, az orvo­sok gyógyítanak, mi pedig a lelkeket ápoljuk. Először ugyanis mindenkit sokként ér, amikor kiderül: ő is cukor- betegségben szenved.- Mi változott az évek alatt?- Az Inzulin 1922-es felfe­dezése óta rengeteget fejlő­dött a tudomány. Ma már korszerű inzulinos pumpá­kat használhatnak a cukor­betegek. A diabétesz fegyel­mezett életet kíván, de na­gyon fontos, hogy ne beteg­ségként éljük meg. Ez egy ál­lapot, amivel meg kell tanul­ni együtt élni. ■ P. A. Keller Józsefné: Először min­denkit sokként Ha sehol nem lehet hánto­lólécet kapni, akkor a jó szakember gyárt egyet magának. Csoszor Géza épp ezen dolgozik. Bár a 80 éves esztergályost or­vosa eltiltotta a munkától, azért tennivalót minden­napra talál műhelyében. Juhász Marianna* A gyöngyösi Csoszor Géza befű- tött műhelyében várt bennün­ket, ahol irigylésre méltó géppar­kot találtunk. Van ott minden, aminek egy szakmájáért lelke­sedő lakatos és esztergályos örülne. Igaz, az esztergapad már legalább negyvenéves, a síkköszörűt pedig még 1986-ban gyártották, na és per­sze a szerszámmaró sem fiatal darab már, de még ma is jól szol­gálják a gazdájukat.- A kardiológusom eltiltott a munkától, mert szívritmuszava­rom van. Ennek ellenére nem te­lik el úgy nap, hogy ne jöjjek ki a műhelybe, de már csak óvato­san dolgozgatok, különleges me­Zöldhulladék az andomaki zsákokban Kötélhídon átjutva látták el sebesült társukat járőrverseny Első országos bajnokságukon negyedikek lettek az egri rendvédelmis diákok Félreértésekre adott okot Andor- naktályán, hogy a HMÖ Fogyaté­kosok Otthona és Rehabilitációs Intézet mellett zsákokat helyez­tek el a napokban. A környékbe­liek ijedten találgatták, hogyan kerül ide hulladék és attól tartot­tak, hogy egyre nagyobb lesz a kupac. Am erről szó sincs.- Most zajlott a zöldhulladék­szállítás a településen, ám mivel szombaton már nem tudtuk el­vinni a szalóki telephelyre a zsá­kokba összegyűjtött szemetet, ideiglenesen itt tettük le ezeket - magyarázza Vámosi László polgármester. - Ez a terület az önkormányzat tulajdona, hama­rosan azonban elszállítjuk innen a zsákokat. ■ Sz. K. Nyolc kilométer hosszú pályát jelöltek ki a szervezők Balaton- almádi-Káptalanfüred és Alsó­örs körzetében az ország külön­böző részeiből érkezett csapa­tok számára. A második alka­lommal megrendezett honvé­delmi-rendvédelmi járőrverse­nyen harminchat gárda állt rajt­hoz. Közülük tíz indult a rend­védelmiek kategóriájában, ahol az egri Kossuth Zsuzsa gimná­ziumot az elsőéves rendvédel­mi előkészítő osztály négy ta­nulója képviselte. A fiatalokat kemény próbára tették a feladatok és a domborza­ti viszonyok. Az első állomáson a rendőrséggel kapcsolatos kér­désekre kellett válaszolniuk. A Dorina, Dávid, Dóra és Gábor Káló József r. alezredes segítségével a tér­képpel és a tájolóval való tájékozódást gyakorolja. neheze ezután kezdődött: a ver­senyzőknek ugyanis speciális kötélhídon kellett átjutniuk, majd gránátdobás, lövészet, s a tereptárgyak azonosítása szere­pelt a feladatok között. Másik he­lyen a rádión kapott utasítások alapján kellett ellátniuk és biztonságos helyre juttatniuk egy sebe­sültet. Számot adtak egészségügyi és pol­gári védelmi ismeretekből is. Elért eredményeik alapján az egri versenyzők összesen 840 pontot értek el, ezzel a negyedik helyet szerezték meg. A csapat tagjait Káló József nyugalmazott r. alezredes készítette fel az or­szágos járőrversenyre. Mint a rendvédelmi előkészítő szak szakmai osztályfőnök-helyettese elmondta, a lelkes diákok csak minimális különbséggel marad­tak le a dobogóról, amelyre most a tőlük jóval rutino­sabb ellenfelek áll­hatták fel. A versenyen szer­zett tapasztalatokat mind a következő járőrbajnokságon, mind leendő rendvédelmi szol­gálatuk során kamatoztatni akar­ják a diákok, akik közül Meny­hárt Dorina lovas, Urbán Dóra motoros rendőr, míg a két fiú, Se­bők Dávid és Tóth Gábor kom­mandós szeretne lenni. ■ Sz. I. ■ A fiatalokat ke mény próbára tették a dom­borzati körül­mények. •<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom