Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-15 / 267. szám

2011. NOVEMBER 15., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP. 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Andomaktálya pályázatok Két pályázatot nyújt be az önkor­mányzat a napokban. Az egyiket a falu térfigyelő-rendszerének ki­építésére, a másikat a belterüle­ti utak korszerűsítésére és kö­zösségi terek kialakítására. Az utóbbira maximum 100 millió fo­rint nyerhető 95 százalékos tá­mogatottsággal. Ha sikeres lesz a pályázat, az összegből az öt tó­réti utcát újítják fel. (Sz. K.) Eger TALÁLKOZÓ „Madárbarát kert” címmel szerveztek találko­zót az állatbarátoknak a hét vé­gén az Érsekkertben. Az érdek­lődőknek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai tartottak előadást arról, hogy miként biztosítsanak ele- séget a madaraknak a fagyok beálltával. A látogatók hasznos tippeket kaptak a madáretető elkészítéshez is. (Sz. V.) Istenmezeje ELUTASÍTVA For­ráshiány miatt utasította el az Észak-magyarországi Területfej­lesztési Ügynökség az önkor­mányzat idén nyáron benyújtott pályázatát, amelyből a tavalyi ár­vízkárok során keletkezett mű­szaki gondokat szerették volna orvosolni. A Szabadság és a Kossuth utca erősen megrongá­lódott szakaszát kívánták helyre­állítani az igényelt negyvenmillió forintból, azonban a napokban kézhez kapott határozat szerint erre pénzhiány miatt belátható időn belül nem lesz lehetősége a helyhatóságnak. (B. K.) Lőrinci SIKER Szép sikert ért el Kómár Adrián a Balassagyarma­ton megrendezett Országos Pa­lóc Mesemondó versenyen. A Lőrinci Általános Iskola tanuló­ját, a kilencéves kisdiákot a zsű­ri kiemelkedően tehetségesnek ítélte, s produkcióját a verseny harmadik legjobb helyezésével jutalmazta. (B. K.) Mátraderecske MOFETTA Éven­te közel kilencezer gyógyulni vá­gyó beteg keresi fel a község­ben működő szén-dioxid száraz­fürdőt, épp ezért rendkívül fon­tos lenne, ha a társadalombizto­sítás támogatná ezeket a speci­ális kúrákat - hangzott el egy minap megrendezett kistérségi turisztikai fórumon. Forgó Gá­bor, a település polgármestere arról is tájékoztatta a résztvevő­ket, hogy az egyeztetéseknek köszönhetően 2012-től kezdő­dően minden bizonnyal zöld utat’ kaphatnak a támogatott kezelések Derecskén (B. K.) Iskoláért cserébe panziót csak a lakossági felveté­sek között szerepelt. Kö­inkban az ingatla­nok jócskán veszítenek értékük bői, főként a korlá tozott célokra hasz­nosíthatók. így van az iskola ese­tében is. A panzió önkormányzati Víg Zoltán polgár- mester: - Növeljük a bevételeket, hogy ne kelljen adót kivetni működtetésével elérhető len­ne, hogy az önfenntartásra késztetett település pluszbevételhez jusson, és ne kell- ■ jen helyi adókat ‘1 kivetnie. Az ingat- ‘Ái?® Ionokat független értékbecslőtel is r ■ ,1 megnézették, ő ;iÁ® azonos árat állapi ' B tott meg a két ölt­ig!® jektumra.- Az erőműiek ® többsége megértet- W te törekvéseinket - W jelentette ki a városve- r zető..- Érveink hatásá­ra megnyugodva távoz­tak az ülésről. Volt egyszer egy tanoda: az erőműi iskolaépület nagy­jából egyidős a lakóteleppel, amelynek házait az üzemben dolgozók részére építették az 1940es évek végétől. A két­szintes, valaha korszerűen felszerelt tanodában - első­sorban a rohamosan fogyat­kozó gyermeklétszám miatt - az 1990-es évek közepén szüntette meg a tanítást az önkormányzat vezetése. ebek harmincadján A képvisel&testület évekig ke­reste azt a vállalkozást, amely valamilyen tevékenysé­get folytatott volna a létesít­ményben, de az érdeklődők sorra visszaléptek. Rövid ide­ig ide járt néhány osztály a helyi gimnáziumból, majd az elhagyott ingatlan garázdák és tolvajok martalékává vált. A helyiek többsége érzelmileg kötődik volt iskolájához. holt tőke A város nagyobb hasznát látná a Arányok. A független szakértő azonos értékűnek ítélte meg a régi épületet (balra a volt iskola belseje) és a nemrég létesített panziót. Lőrinci vezetése nem zár­kózik el attól, hogy az egykori mátravidéki erő­műi iskolaépületet átadja egy nemrég épült vendég­látóipari egységért cseré­be. Igaz, az ötlet nem tet­szik mindenkinek. a bevételek növelésére is alkal­mas lehet. Néhány helybeli vi­szont úgy vélte, a hajdani iskola- épület többet ér, mint a panzió, az pedig az elmúlt évek képviselő­testületeinek mulasztása, hogy nem használták ki, illetve nem őriztették az objektumot. Víg Zoltán az utóbbi felvetése­ket azzal utasította vissza, hogy a a korábbi városvezetések sokszor évtizedekkel ezelőtti tevékenysé­géért aligha vállalhat felelősséget a jelenlegi grémium, ami pedig az őrzést illeti, az milliókat vett vol­na ki a közös kasszából. Az isko­lát 15 évvel ezelőtt zárták be, s a hasznosítási elkép­zelések eredmény­telennek bizonyul­tak, így az épület ma már holt tőkét képvisel. A cserét felajánló vállalkozó - szóbeli tájé­koztatása alapján - idősek ottho­nát alakítana ki, ez az egész tele­pülés hasznára válna. A város- rendezési terv egyébként is szi­gorúan szabályozza az itt folytat­ható tevékenységet, így a helyi­eknek nem kell aggódniuk, hogy a vállalkozás bármilyen veszél­lyel járna - tette hozzá. A polgármester kitért az ár-ér­ték viszonylatra is, amelynek fel­tételezett aránytalansága ugyan­Tari Ottó Érdekes tranzakció lehetőségéről számolt be Víg Zoltán polgármes­ter a lőrinci képviselő-testület leg­utóbbi kihelyezett ülésén a Mátravidéki Erőmű lakótelepén. Elmondta: egy vál­lalkozó kereste meg ■ Az idősek ottho- azzal, hogy felajánl- na az egész tele- ja a 21-es főút mel- pülés hasznára letti, általa működte- válhatna, tett egységet - amelyhez konyha, étterem, te­rasz, parkoló, valamint az emele­ten több, szobának és reprezenta­tív célra is használható helyiség tartozik - cserébe a volt erőműi iskolaépületért. A városvezetés több tagja azonnal reagált az öt­letre. A többség szerint a telepü­lésnek kifizetődő lenne az üzlet: egy használaton kívüli, rohamo­san amortizálódó és részben ki­fosztott épületért kapnának egy újszerű, modern létesítményt, ez EHHUEH PÓCSIK ATTILA r Államilag megmentve korábban beszélték, ami ma már tény: január elsejé­től állami irányítás alá ke­rülnek az önkormányzati tűzoltóságok. Az okok elvi­leg nyilvánvalóak, hiszen át­szervezni kell, hogy jó hely­ről, jókor induljanak el az egységek. A cél tehát - a többi között - az optimális logisztika és a költséghaté­konyság. Időben érjen oda, aminek oda kell érnie. Ne­mes elgondolás. FENNTARTÁSSAL fogadjuk azonban, ha azt halljuk: át­szervezés. Főleg, ha szóba kerül, hogy majd az állam... Itt a végeken sokszor ez sar­kítva azt jelenti, hogy köz­ponti pénzelosztás lesz. Mi pedig messze vagyunk a centrumtól, nagyot kell nyúj­tózni, hogy odaérjünk. S ta­lán joggal érezzük, hiába az erőlködés. Kapásból tudnánk sorolni a kátyúkat, amelyek azért vannak ott, mert ide nem jut pénz betömni őket. Távoli kilométerekről e göd­rök egész kicsik, talán nem is tűnnek annak, amik. tegyük fel azonban, hogy mindenki logikusan gondol­kodik, a baj pedig minden­hol baj. De nem lehet nem belegondolni abba, mi lesz,„v ha majd gazdasági mínuszt produkál egy-egy kéklám­pás csapat. Legyen cél a szervezettség és az egysé­ges irányítás, de óvatosan kell bánni a statisztikában megjelenő pluszokkal és mí­nuszokkal. A változás előtti tapogatózás időszaka ez, amikor még csak próbáljuk megfejteni, mit takarnak a nagy bejelentések. nem kell ahhoz minősítés és komoly gazdaságpolitikai szakértelem, hogy lássuk, mikor van pénzügyileg szószban a haza. S ha oda jut kevesebb, ahol éppen a pácból kimentést segítik, nagy gond lehet. Ne legyen! VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A Szentföld fényképeken kultúra Bárok András képei a zarándokhelyről Verset mondtak és meséltek gárdonyi-találkozó Heves megyei kisdiákok versengtek Szentfóldön tett látogatásának emlékeit mutatja be Bárok And­rás azon a fotókiállításon, amit Gyöngyösön a Mátra Honvéd Kaszinóban nyitottak meg. A fo­tós - aki a Hírlap egykori mun­katársa volt - a zarándokhely több arcát is elénk tárja beszé­des képein. A jellegzetes épüle­teken és a helyiek portréján kí­vül bepillantást nyerhetünk az ott élők mindennapjaiba, de leg­inkább a keresztény és az isz­lám vallási életbe. A tárlat a szentség és a spiri- tualitás bemutatását tűzte ki cé­lul, bebizonyítva, hogy a Szent­föld a zsidó-keresztény kultúr­kör forrása. A kiállítás decem­ber 2-áig látogatható. ■ I. M. Ezerévek kincsei. Épületek, arcok és gondolatok - minden fotó mást üzen A hét végén rendezték a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ­ban a nagy múltra visszatekintő Gárdonyi Géza Versmondó Talál­kozót alsó tagozatos Heves me­gyei diákoknak. A megmérette­tésen Eger szinte minden általá­nos iskolája részt vett, valamint érkeztek diákok többek között: Kaiból, Besenyőtelekről, Gyön­gyösről, Makiárról, Novajról és Sírokból is, akik több otthoni for­duló után juthattak el idáig. Dsupinné Milány Anna, az Eg­ri Kulturális és Művészeti Köz­pont munkatársa elmondta, hogy idén a nagy érdeklődésre tekintettel két napon tartották a legjobbak versenyét: pénteken huszonegy versmondó, szomba­ton pedig a mese- és prózamon­dók - összesen huszonötén - mérhették össze tudásukat. A gyermekek helyezéséről egy há­romfős zsűri - Venczel Valentin, a Gárdonyi Géza Színház társulatá­nak tagja, Szél An­csa, a Babszem Jan­kó Gyermekszín­ház művésze, vala­mint Pauer Erika, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyermekrészlegének könyvtárosa - döntött. A Gárdony Gázáról elnevezett versmondó verseny díjazottjai lettek: Arany Alma Díj: Lisz- tóczki Péter Boldizsár (Figedy Já­nos Általános Iskola, Noszvaj), Arany Dió Díj: Bíró Máté Bence (EKF Gyakorló Általános Iskola, Eger). Arany Napsugár Díj: Rozovits Lili (Felsővárosi Általá­nos Iskola, Gyöngyös) A prózamondó verseny díjazottjai: Arany Dió Díj: Tóth Zoltán (Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Eger), Arany Kakas Díj: Koncsos Emese (EKF gyakorló Általános Iskola, Eger), Arany Napsugár Díj: Simon Réka (Országh Kristóf Általános Iskola, Sírok). ■ H. A. HE0L.hu A helyezettek teljes listáját elérheti honlapunkon: nww.HEOLIhi ■ Idén a nagy ér­deklődésre tekin­tettel két napon tartották a leg­jobbak versenyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom