Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-26 / 251. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011 OKTÓBER 26., SZERDA HORGÁSZ - VADÁSZ HIRDETÉS /# .,Aic\äSL Lezajlott a XX. Országos Ifjúsági Vadászvetélkedo Minden évben más-más intéz­mény rendezheti az Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőt, az idén a nemes verseny rendezé­si jogát a Mátra Erdészeti, Me­zőgazdasági és Vadgazdálkodá­si Szakképző Iskola kapta. Az elméleti versenyszámok után gyakorlati tudásukat bizonyítot­ták a versenyzők; ■ Láncot is cseréltek időre a versenyzők. A trófeaminősítés és távol­ságbecslés versenyszámhoz a gím-, dám- és őztrófeákat a me­gyében ez évben elejtett és a va­dászati hatóságnál bemutatott agancsok közül válogatták ki. A fegyver-összeszerelés ver­senyszámnál egy sörétes bille­nő csövű és egy 0.22-es kispus­kát kellett időre bekötött szem­mel összeszerelni. A sörétes puskával lőni is kellett. A versenyt Panyor Diána, a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola hallgatója nyerte meg. Az idei versenyen nyújtott teljesítményéért külön serleggel jutalmazták az eddig legtöbb helyezést elért szegedi | iskolát. ■ Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 55-65-072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Horgász-vadász oldalunk legközelebb 2011. november 23-án jelenik meg. A kis sörétólmok ne legyenek harminc centinél közelebb a wobblerhez. A horgászat előtt feltétlenül úsztassuk meg a Rapalát a vízben. Próbáljuk ki különböző pergetési sebes­séggel. Ez a memorizálás nagy segít­ség lehet akkor, amikor a hosz- szú bedobásnál a wobbler már nem látható. A Rapala precíziós műszer­ként működik, amely könnyű fából, a balsából készül, ezért sérülékeny. Halvontatásra nem alkalmas, a zsákmányt kézzel vagy hálóval kell kiemelni. Vé­gezetül még egy tanács: nem ér­demes módosítani a műanyag lapocska állását. ■ Bánffy György színművészt jól ismerik a Hevés megyei vadá­szok, hiszen a tavaly nyáron ren­dezett megyei vadásznapot meg­tisztelte jelenlétével. Szenvedélyes vadász, a Mátra nagy ismerője és kedvelője volt. Kérésére - halála után - trófea­gyűjteményét az intézmény kap­ta. A Mátra Szakképző Iskola ve­zetőinek egyetértésével kisze­meltek egy tantermet, melyben a becses hagyatékot illendő körül­mények között tudják bemutatni és megőrizni. A kiállítás megnyi­tóját az iskolában megrendezett XX. Országos Ifjúsági Vadászve­télkedő megnyitó ünnepségén tartották. A Bánffy-terem avató­ünnepségét megtisztelte jelenlé­tével a családtagokon kívül dr. Székely István, aki személyesen méltatta elhunyt barátja életút­ját. A vadászkürtösök előadása után a versenyen résztvevő tíz is­kola diákjaival együtt közösen énekelték el a Vadászhimnuszt. Könnyű túrának számít. A látvány a nagy kategórába tartozik: az ősz sokakat kicsal a Bükkbe, az egyik kedvelt túraútvonal a Katonasírokhoz vezet. Az ősz a ragadozó halak fogásá­nak kedvez. Az egyik kedvelt módszernek, a rapalázásnak számos fortélya van. Minden Rapala-típus más-más kezelési módot igényel, ám vannak olyan alapszabályok, amelyeket Lauri Rapala és három testvé­re kísérletezett ki. Mindig a legfinomabb szerelést kell használni. A Rapalát közvetlenül az orrkarikában kell a zsinórhoz erősíteni. Amennyiben mégis forgókap­csot, karabinert, élőkét szeretnénk használni, úgy a legki­sebbet és a leg­Az őszi színek és fények kicsalják a természetba­rátokat a Mátra és a Bükk erdeibe. Kirándulá­sunk célpontja lehet ilyenkor a katonasírok felkeresése. Szuromi Rita- Elsőként érdemes valami iga­zi finom bort választanunk, ha olyan emberekkel szeretnénk megkedveltetni a bort, akiknek még nincs tapasztalatuk ezen a területen. így van ez a túrákkal is - mondja Kiss Balázs túrave­zető. - Az már önmagában egy „édes vörös”, ha felautózunk Szentiélekre, átsétálunk az út másik oldalára, kiülünk a Látó­köre, aztán visszamegyünk az étterembe, és egy kellemes ebéd után hazakocsikázunk. Vagyis irány a bélapátfalvi tó, ahol az autót hagyhatjuk. Innen a piros jelzésen haladva néhány méter az út melletti állandó for­rás, ahol vizet vehetünk ma­gunkhoz, majd a Vince-rétnél - nem engedve a lankásabb út csá­bításának - balra fordulva (P+) nekikezdünk az emelkedőnek. Ezt a hirtelen felszökő utat keve­sen választják, pedig szórja a „jutalmakat”, láthatunk itt muf­lont, őzet, vaddisznót, ráadásul 15 perc alatt kibukkanhatunk a völgy felett az erdőből, és meg­csodálhatjuk oldalról a Bél-kőt. Itt lehet tartani egy kis pihenőt, és fényképezés címén kifújhat­juk magunkat. A vádlikat jól el­lazítja az út folytatása a Katona­sírokig. Újabb kaptató kezdődik (P), előbb egy vízmosásban hala­dunk, majd egy igazi turistaút szerpentinén egyensúlyozha­tunk fel a következő érdekessé­gig. Az út mellett található egy mészégető maradványa, rendkí­vül jó állapotban. Láttak itt már leszálló UFO-kat is. Néhány lé­pés, és útkereszteződéshez érünk, ahol pad és asztal találha­tó. Ha az időbeosztásunk engedi, kényelmes körülmények között lehet falatozni - habár a többség itt már nem szeret megállni, Egyet név szerint ismerünk Bélapátfalván két katonasírt fedezhet fel a túrázó. Az egyik Horst Ostenburg német kato­náé, a másik „társáé”, akinek nevét nem őrizte meg az utókor. Horst Ostenburg halálának napja is ismert: 1944. decem­ber 17-én vesztette életét a Bükkben. Katonasírok esetében viszonylag ritka az ilyen pontos ismeret. mert várja a fennsík. Az út (P) to­vább egy jó illatú fenyves mellett halad. Ráadásul gyakran itt ta­nyázik egy uráli bagoly, amely­nek döbbenetes méretein elsőre igencsak elcsodálkozhatunk. A fenyves alatt, közvetlenül a lom­bos erdő első fáinak va­Túrázók gondozzák a sírokat térségünkben a második vi­lágháború legvéresebb harcait a Bükkben vívták 1944 telén. Az itt elhunytak többségét ha­láluk helyszínén temették el, s mivel fej faállítási lehetőség nem volt, ezért nevük feledés­be veszett. Csak évtizedekkel később rendezték ezeket a sí­rokat. Későbbi karban­tartásukról, a rendsze­res megemlékezések­ről a túraszakosz­tályok tagjai és a természetbarátok gondoskodnak. lamelyikén pihenget. Felérve ezen az emelkedőn is, jobboldalt látunk egy farakást, amelyen egy zöld polár hever évek óta. Nem érdemes megnézni, el van szakadva... Újabb elágazás, az új irányunk az Őr-kő-rét, majd on­nan maga az Őr-kő. A csúcs előtt egy jutalomfalat jár: a kis szikla­kapu, melyen keresztül belé­pünk az ördögszántásos szen­télybe. A hegy tetején aztán meg­kapjuk a fáradságunkért járó ju­talmat. Előttünk hever a Bükk déli része, Felsőtárkány, Eger, megcsillan a Tisza-tó a távolban, de tiszta időben keleten látszik a Kékes és Galyatető is. Itt meg­szűnik az addigi panaszkodás, nincs már jelentősége a mere­deknek és a távolságnak. Kis tú­ra, mondják a rutinos természet- járók, de nagy az élmény, amit kapunk. A visszautat a kék háromszög jelzésen kezdhetjük, onnan egy jelzés nélküli erdészeti úton ke­resztülvágva érjük el a híres Kál- mán-hegyi utat. Itt a sárga jelzé­sen jobbra, majd a piroson balra fordulva hamar a mészégetőhöz jutunk. A Katonasíroknál for­duljuk balra (P), így a hegy­re vezető népszerűbb útvonalat választva juthatunk vissza az autónkhoz. A Mátrába került a színész trófea­gyűjteményének egy része A művész 1927. június 19-én született Budapesten. Munkássá­gát Kossuth-díjjal és Jászai Mari­díjjal ismerték el, valamint meg­kapta a Magyar Köztársaság Ér­demes Művésze és Kiváló Művé­sze kitüntetést is. Színpadi isme­reteit a Színház- és Filmművésze­ti Főiskola tanulójaként szerez­te, 1955-ben házasodott, felesége Sátory Matild volt. Két gyerme­kük született, Eszter és András. Pályafutása alatt tagja volt a Nemzeti Színháznak, a Fővárosi Operettszínháznak, a József Atti­la Színháznak, Pécsett a Nemze­ti Színháznak, majd végül a Ze­neakadémia beszédtanáraként hasznosította több évtizedes tu­dását. Országgyűlési képviselő volt 1985 és 1994 között. Emellett 1990 és 1995 között a Magyar Va­dászok Országos Szövetségének elnöki tisztjét is ellátta. A színész tragikus hirtelenséggel hunyt el 2010. szeptember 3-án, 83 éve­sen, Korfun - hangzott el a Bánffy-terem megnyitóján. ■ könnyebbet válasszuk. Vala­mennyi Rapalát egyedileg tesz­telik és állítják be. Gyakran szükség lehet ólmokat rakni a rapalázó zsinórra. Ebben az eset­ben a legfonto­sabb, hogy mi­nél messzebb kerüljön a | súly a wobb- lertől. Lauri Rapala és három test­vére fejlesz­tette ki a módszert. VADÁSZTÖRTÉNELMI PERCEK A solymászok előjogairól a magyar középkorban A XII. században meginduló bir­tokadományozások hatására er­dőóvó és vadászszervezetek jöt­tek létre, melyek vadfajok sze­rint szakosodtak. A magyar ki­rályi udvar vadászszervezeté­ben fő tisztségviselő a királyi vadászispán volt, az ő aláren­deltjei a királyi vadászok, a ki­rályi bölényvadászok, a királyi solymászok, a királyi pecérek, ebfalkárok voltak, külön ispán­nal, s rajtuk kívül megjelentek a királyi madarászok, valamint a hálóvivők és a hálóhordozók. Ezeknek a szervezeteknek a fel­adata az erdő őrzésén túl a va­dászat volt. Általában az erdő mellett telepedtek le, kiváltsá­gokat élveztek, mesterségük apáról fiúra szállt. A királyi ma­darászok rendje a solymászat elterjedésével jött létre. A soly­mászok feladatai közé tartozott a ragadozó madarak fész­kelőhelyeinek felkutatása, a va­dászmadarak beszerzése. így jutottak el a Mátrába, ahol bő­séggel költött a kerecsen- és a vándorsólyom, és telepedtek le a Mátra környékén. Előjogokat élveztek, külön falvakban lak­tak, és sólymaikat, mint sze­mük fényét, őrizték. Település- neveinkben megőrződött a múlt, Gyöngyössolymoson soly­mászok telepedtek le, Kerecsenden kerecsensólymok éltek, Horton vadászkútyákat tenyésztettek. (Folytatjuk) 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(3) horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Őszi bükki túrakóstoló természetjárás Katonasírokat rejtenek a lankás dombok Bánffy György- tantermet avattak a mátrafüredi szakképzőben Ragadozók ellen rapaláznak , .............................................1 , ..................................................... ho rgászat Halvontatásra az eszköz egyáltalán nem alkalmas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom