Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-17 / 243. szám
4 HEVES MEGYEI HlRLAP - 2011. OKTÓBER 17., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI A jó házasság elsődleges titka a sok hallgatás Lőrinciben hosszú évekre visz- szanyúló hagyomány a nyugdíjasok köszöntése, ebben az esztendőben azonban formabontó módon ünnepelt az önkormányzat vezetése a szépkorúakkal. A rendezvényt ugyanis a mostani alkalommal nem a gondozási központban, hanem a Mátravidéki Erőmű lakótelepének főterén tartották meg, ahol hamisítatlan fesztiválhangulat fogadta az érintett korosztály tagjait az idősek világnapja alkalmából megtartott ünnepségen. A Napsugár Óvoda apróságainak műsorát követően Víg Zoltán polgármester köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy az általa vezetett település rendkívül szerencsés, mivel az itt élő nyugdíjasok is aktívan és példamutató módon részt vesznek a város mindennapi életében. A program következő részében a szokásoknak megfelelően szólították azokat a párokat, akik idén ünnepük házasságuk kerek évfordulóját. Köztük Varga Antal egykori polgármestert és nejét, Mártát, akik ötven éve kötötték össze életüket, s meggyőződéssel vallják, hogy a hosszú házasság titka a türelem, a megértés és a bizalom. Bacsa József, aki hatvan évvel ezelőtt vette feleségül Margit nénit, viszont határozottan állítja, hogy a tartalmas együttélés záloga: egy jó frigyben valakinek mindig hallgatnia kell... A rendezvény meglepetéssel folytatódott: Gregor Bernadett és Böröndi Tamás lépett színpadra, s kápráztatta el műsorával a hálás közönséget. ■ Oldalszerkesztő: Tari Ottó Telefon: 06-30 556-3165 Hirdetési ügyben: 06-36 341-051 Hatvani kistérségi oldalunk legközelebb november 21-én jelenik meg. Ahol senki nem várta a nyarat a gondviselés háza A közösség állapota, amelyben elvesznek a különbségek Az éjszakák már hidegek, de a hajléktalanszálló még két hétig csak nappal fogadja be a fedél nélkülieket. A megváltás novemberben jön el. Tari Ottó A strand bezárt, nagyobb üzemek errefelé nincsenek. Az Újhatvan szélén lévő Teleki út csendes ilyentájt. Jól benne járunk a délelőttben, amikor néhány férfi érkezik a város felől. Némelyikük biciklivel, mások gyalogosan. Rám pislognak, mit toporgok a rácsos kerítés előtt. Becsöngetnek. Egy nő nyitja ki a kaput, s az emberek beballagnak. Én is szeretnék bejutni, de nem szabad. Főnöki engedély kell hozzá, csakhogy a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett Gondviselés Házának vezetője éppen másfelé intézi a hivatalos ügyeket. Később kiderül a szigor oka: néha megjelennek errefelé olyanok is, akik nem szívesen látott vendégek. A helyzet mégsem reménytelen: ha a „lakók” közül kijönnének néhányan a kerítés elé, vállalva nevüket és arcukat, talán elbeszélgethetnénk. Nem vagyok meggyőződve ennek sikerességéről, ezért igencsak csodálkozom, amikor kérésemre többen is megjelennek, s az árokparton pillanatok alatt kialakul a köntörfalazás nélküli diskurzus. A száüó rangidőse - mind életkorát, mind az itt töltött éveket tekintve - a 60 esztendős Oláh Ernő. A nyitás, azaz 2005 óta tölti itt mindennapjait. A főnökasz- szonnyal együtt kezdtek, ő is részt vett a hajléktalanok „toborzásában", jól ismeri a körülményeket. Elmondja, hogy ma már húszán számítanak „hazajárónak”. Többségük férfi, de akad köztük egy-két nő is. Van főzés, közös bulik - például farsangi bálok -, énekelgetések, nagy beszélgetések. A sorsközösség bőven szolgáltat témát. A sorsközösség, amely ezer irányból torkollik abba az állapotba, amelyben nincsenek különbségek, csak azonosságok. És többnyire - bár ezt talán egyikük sem val- laná be saját magának sem - azonos kilátások. «s* Kényszerpálya. Legtöbbjük számára kegyetlen érzés szembesülni a hajléktalanság állapotával, ám azt mondják, ezt is meg lehet szokni.- Három szakmám van: kőműves, vasbetonszerelő és gépkezelő - meséli Ernő. - Volt rendes lakásom, két szoba, konyha, fürdőszoba. A feleségem meghalt, mindent elvesztettem, s így alakult az életem... Hogy milyen volt ezzel szembesülni...? Kegyetlen. Úgy mesél hányattatásairól, mintha ezzel saját magának tenne szolgálatot. Ugyanakkor óvatos, hiszen feltehetően nem mindegy számára, mennyit tud meg létük mozzanatairól a külvilág. Azt például, hogy nyaranta, amikor nincs éjszakai szállás, merrefelé sátoroznak, nem árulja el.- Egy erdőben, ide nem mesz- sze - közli tömören. - De nem szeretünk ott lenni, mert mindenünket ellopják. Hogy kik, azt nem tudom.'.. Ernő hamarosan jogosult lesz a nyugdíjra. Fogalma sincs, mekkora összeget kap majd, de úgy véli, 37 ledolgozott év után tisztes járandóság illeti majd meg. Az viszont egyelőre nem foglalkoztatja, hogy netán életmódot kellene váltania. A képviselő-testület tárgyal a változtatásról szinyei András hatvani alpolgármester (képünkön) úgy véli, valóban nem jó megoldás, hogy a hajléktalanszálló csak novembertől májusig fogadja be éjszakára is a rászorulókat, a többi hónapban pedig csupán nappali ellátást biztosít. Már készül az előterjesztés a változtatásra. A képvisel& testület várhatóan a következő ülések valamelyikén napirendre tűzi a kérdést, s kellő támogatás esetén már 2012 nyarán sem kell a padokon éjszakázniuk a fedél nélkül maradót- . taknak. Szinyei András azt mondja: támogatja a hajléktalanok számára kedvező döntést.- Jó itt - mondja. - Mindenünk megvan, kaja, fürdési lehetőség, meleg, a fejünk felett tető. Rendesen bánnak velünk. Egyedül a nyári hónapok rosz- szak, amikor az éjszakákat nem tölthetjük itt. Olyankor irány a sátor, a nyitva tartó várótermek vagy a padok. Ezen kellene változtatni, s akkor semmi panaszunk nem lenne. Szavaihoz Hordós Ernő is csatlakozik.- Megcsinálunk mindent, hogy takaros környezetben éljünk - mutat az udvar felé. - Füvet nyírunk, elhordjuk a gazt, vagy amire éppen szükség van. Nem tudjuk megállni, hogy a szálló érdekében ne tegyünk valami hasznosat. Csak azt kéne elintézni, hogy ne csak télen maradhassunk éjszakára. Ilyenkor már betyár hidegek a hajnalok... A Gondviselés Házának legfiatalabb lakója Kulacsik Gábor, aki mindössze 32 éves. Brutálisan őszinte, amikor arról kérde- Y zem, mit keres itt egy Rendnek kell a házban lennie! A HAJLÉKTALAN ÉLETFORMÁNAK megvannak az írott és íratlan törvényei. A közterületeken ezeknek nem mindig lehet érvényt szerezni, ám szervezett formában van mód arra, hogy kiközösítsék a „balhézókat”. Például oly módon, hogy a renitenseket eltanácsolják a szállóról. Itt alkoholnak nincs helye, a részegeket pedig nem engedik be. A Gondviselés Házában húsz ember mondható állandó lakónak, de a városban ennél jóval több hajléktalan él. Saját maguk úgy számolják, hogy mintegy hetvenen lehetnek; nagy részük helyi illetőségű, de olykor máshonnan is érkeznek sorstársak életerős, jobb sorsra érdemes férfi. - Jobb sorsra érdemes? Életerős? Öregnek érzem magam. Ennek saját magam vagyok az oka - sodorja meg a pléhdobozból csippentett dohányból cigarettáját. - Ittam. Aztán összevesztem anyámmal. De ha kibékülünk, hazamegyek. Nyílt hétvége a lángőröknél népszerű Százak ismerkedtek a tűzoltók munkájával Hatvanban jól járhatnak a bringások A boldog! óvodások komposzt-bulit tartottak Nem katona, nem vadakat terelő juhász, hanem - tűzoltó! Hatvanban nyílt hétvégét tartottak a városi tűzoltóságon. A kezdeményezés már hosszú ideje népszerű, amit bizonyít a rengeteg látogató is. A mostani két nap során is százak ismerkedhettek meg a hétköznapok során szerencsére legtöbbször csak távolról szemlélhető eszközökkel, a fecskendővel, a magasból mentő készülékkel, vagy éppen a közúti balesetek során használatos, életmentést vagy épp katasztrófa-elhárítást szolgáló berendezésekkel. Ezúttal is sok gyermek kereste fel a laktanyát, köztük megannyi óvodás, akik közül többen el is határozták, hogy ők bizony lángőrök lesznek, ha felnőnek... ■ A hatvani képviselő-testület döntött arról, hogy bővítik a városban a kerékpárutakat. Mivel a település ilyen irányú közlekedési fejlesztését nem lehet egészben megpályázni, ezért több részre osztották fel a helységet. A tervek szerint az egyik szakasz a Bibó úti bevásárlóközponttól a strandig vezetne. Az önkormányzat csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez is, amelynek keretében a Zagyvaparti kerékpárút-rendszert fejlesztik. Ez Szolnoktól egészen Salgótarjánig tartana. Ha megvalósul a terv, azon dolgozunk majd, hogy Hatvanban kezdődjön el a beruházás - közölte Szabó Zsolt polgármester. ■ Boldogon ragyogó napsütéses időben rendezte meg a Csicsergő Óvoda a Galga menti óvodások őszi környezetvédelmi jeles napját. A „komposzt-bulin” három település óvodásai vetélkedtek: a házigazdákon kívül a zsámboki Kacó Óvodából és a galgahévízi Csemetekert Óvodából érkeztek nagycsoportosok, hogy összemérjék ügyességüket. Csaknem tíz esztendeje már annak, hogy a községi óvodások körében különböző programokkal népszerűsítik a szelektív hulladékgyűjtést és a komposztálást. A gyerekek már az előkészületek során befőttesüvegben készítettek gilisztafarmot, de megfigyeléseket végeztek a talajban végbemenő változásokról is. Az intézmény udvarán rajzés kézimunka-kiállítás fogadta a gyerekeket, ahonnan a közeli parkokba vonultak. A csapatok dalokkal, mondókákkal köszöntötték egymást, majd különböző állomásokon kellett végighaladniuk, ahol mozgásos, vidám játékok követték egymást. Az óvó nénik erdőpedagógiai módszerek segítségével igyekeztek a gyermekek számára olyan pozitív érzelmeket kelteni, amelyek a szakemberek reményei szerint megalapozhatják a jövő nemzedékének természethez fűződő kapcsolatát, fontossá tehetik számukra a környezet védelmének szükségességét. ■ t é
