Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-12 / 239. szám

2011. OKTÓBER 12., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Burkolati jelek, KRESZ-táblák koptak el vagy hiányozták A Heves Megyei Kormányhiva­tal Közlekedési Felügyelősége az őszi tanévkezdés előtt kiemelt fi­gyelmet fordított a gyerekek biz-. tonságosabb közlekedése érde­kében végzett ellenőrzésre. Ez az iskolák környezetének közúti forgalomszabályozását és az is­kolák közelében lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyek forgalom- szabályozását érintette Egerben, Gyöngyösön, Mátrafüreden, Hatvanban, Füzesabonyban, He­vesen, Pétervásárán, Bélapátfal­ván, Kiskörén, Kálban, Kompol- ton, Kápolnán, Sírokban, Verpe- léten, Balatonban, Noszvajon és Makiáron. ■ Hiányosságokat har­minckilenc esetben állapítottak meg. Augusztus 31. és október 6. között a rendőrséggel, illetve az útkezelőkkel közösen 76 oktatá­si intézménynél végzett ellen­őrzést a hatóság. A felügyelőség 39 esetben állapított meg ki- sebb-nagyobb hiányosságokat. A leggyakoribb problémák ezek voltak: elkoptak, illetve hiá­nyoztak a burkolati jelek és a KRESZ-táblák, vagy szabályta­lanul helyezték el azokat - tájé­koztatta a Hírlapot Gombály László igazgató. ■ K. G. Hiába láncolta le a robogót, elhajtottak vele Az egri rendőrök még keresik azt az eddig ismeretlen elköve­tőt, aki egy 60 ezer forintot érő, Yamaha Jog típusú robogót tu­lajdonított el. A kétkerekű jár­mű gazdája ugyan lánccal zár­ta le a járgányt a megyeszék­hely egyik parkolójában, ám a tettes - eleddig ismeretlen mó­don - mégis elvitte a helyszín­ről a gépet. • Szintén egy Egerben lakó fér­fi tett feljelentést ismeretien tet­tes ellen, aki még az elmúlt hét végén egy helyi járatú autóbu­szon elemelte a bevásárlósza- tyorja tetejére helyezett kézitás­káját, benne személyes irataival és készpénzével. A bűncselek­ménnyel okozott kár pontosan 58 ezer forint. ■ P. A. Tanácskozik a levéltáros szakma Ugatással gyógyul a hát denevérpad Bujdák Attila találmányával elkerülhető a gerincműtét Az élet nagy aján­déka, ha egy betegség nem le­gyűr két, hanem inspirál. Különös figyelmet érdemel az, aki arra használja a saját betegségét, hogy másoknak példát mutas son és segítsen. Háton a hátfájás ellen. A nagyrédei férfi saját' betegsége apropóján találta fel a gyógyítóeszközt. Juhász Marianna Bujdák Attila nagyon elkesere­dett, amikor kiderült, hogy porc­korongsérve van. Az orvosa által felkínált gyógymód sem tarto­zott a legbarátságosabb lehető­ségek közé. A doktor szerint az igazán hatásos megoldás az lett volna, ha lábánál fogva fellógat­ják a férfit, hogy nyúljon a gerin­ce. Ám ez megfelelő eszköz híján igen kíméletlen lett volna egy be­tegnek. A nagyrédei férfit ez ösz­tönözte arra, hogy feltalálja a de­nevérpadot.- Nagyon sok időm volt, mert a fájdalmaim miatt csak feküdni tudtam. Ilyen helyzetben az em­ber legjobb társa a könyv. Ezt használtam ki én is, és nagyon sokat olvastam a betegségemről. Miután megismertem a problé­mám okát, és kellő rálátásom volt a betegségre, elkezdtem azon gondolkodni, mit tehetnék azért, hogy a kínoktól megszabaduljak - emlékezett a megoldáshoz ve­zető útra. Bujdák Attila türelmet­lensége gyorsan átütő sikert ho­zott, amikor elkészült az első „összetákolt” szerkezet, amivel magát megnyújtotta. A próbálko­zás jól sikerült, és sokkal alapo­sabb munkába kezdett. Ebben orvosa is segített, aki végig támo­gatta, és ha bizonytalan volt, tő­le mindig kapott választ és állás- foglalást. A gép már működött, amikor a végső tervek elkészül­tek, így mindig munka közben, folyamatosan finomíthatta az eszközt, végül a tökéletesítésben mérnökök is segítették. Egyéb­ként nehezen talált olyan part­nereket, akik nem csak anyagi hasznot láttak a gerinc nyújtásá­ra szolgáló gépezetben. A denevérpad megálmodója könyvet is írt találmányáról. A kötetben a szakzsargont mellőz­ve, hozzáértően, a laikusok által is ért­hetően szól a porc­korongsérvről, be­mutatja találmá­nyát és tanácsokat ad ahhoz,.hogy a gerincnyújtás után is meg tud­juk őrizni jólétünket. A leírtak saját tapasztalatain alapulnak. Attilának nem volt egyszerű elfogadtatnia meglátásait az or­vosokkal, ám azok a gyógyítók, akik megértik, hogy a denevérpad jó hatással van a betegre, elfogadják a feltaláló vélemé­nyét, sőt javasolják is pácienseiknek az eszköz használatát. A dene­vérpadot már befogadta a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem, ahol a szakemberek a gyó­gyításban nagy hasznát veszik a gerincnyújtó gépnek. Attila szerint akkor lenne teljes a si­ker, ha a társadalombiztosítás is támogatná a gép megvásárlá­sát, ám ennek elfogadtatása évekig is eltarthat. Bujdák Attila azt vallja, ha nem lesz beteg, talán ma nincs a denevérpad. A szer­kezettel elégedett, hiszen jó érzéssel tölti el, hogy nem csak saját magán, hanem má­sokon is segíthet. Az orvosilag is igazolt hatású gépet valójában a beteg maga szabályozza MINDEN DEGENERATÍV jellegű leépüléses gerincproblémám - melynek kísérő jelensége fájda­lom - jó hatással van a dene­vérpad. A készülékkel bizonyos esetekben akár a gerincműtét is elkerülhető. A denevérpad a gerincen bárhol kialakult ge­rincsérv gyógyítására alkal­mas, hiszen részarányosán nyújt minden csigolyát a ge­rinc kíméletes széthúzásával. Ehhez a gép a gmvitáció erejét használja. A módszer sajátos­sága a fokozatosság elve, és az, hogy a beteg saját testének visszajelzései alapján maga dönti el, milyen mértékű nyúj­tást kapjon a gerince. Ez azért fontos, mert például az időjá­rási front, a stresszhelyzet, il­letve a megterhelés is meghatá­rozza a gerinc aktuális nyújtá­si igényét.A gép mindenben megfelel az orvostechnikai elő­írásoknak. A denevérpaddal sok esetben érhető el olyan mértékű állapotjavulás, amely javítja a beteg munkavégző ké­pességét és fizikai komfortérze­tét. A denevérpadot egyébként bárki kipróbálhatja Bujdák At­tila nagyrédei otthonában. ■ A denevérpaddal már gyógyítanak Debrecenben, az orvostudományi egyetemen. Csütörtöktől a Heves Megyei Levéltár rendezésében ta­nácskoznak Egerben az or­szág önkormányzati levéltá­rai. A találkozóról dr. Nemes Lajos, a megyei levéltár igaz­gatója beszélt.- Milyen apropóból talál­koznak az önkormányzati levéltárvezetők?- A szokásos éves közgyű­lés rendezője a Heves Megyei Levéltár, s mint minden ilyen rendezvényen, három napon át most is a szakma aktualitá­sait tekintjük át és készülünk a várható változásokra. Janu­ártól az önkormányzati levél­tárak átkerülnek a kormány- hivatalokhoz, változik a finan­szírozás, ezekre a szakmának készülnie kell. Milyen változások elé néz a szakma?- Az eddig me­gyei fenntartású intézmények a kormányhivatalokon keresztül állami finanszíro­zásból működnek majd. Eh­hez meg kell vizsgálni azokat a forrásokat, amelyek a fenn­tartást, a működést segítik. Jö­vőre várhatóan új levéltári tör­vény is készül. Külön szekci­óban tanácskoznak majd a gazdasági szakemberek, kü­lön a levéltárosok.- Hány levéltár képviselője érkezik Egerbe?- Az ország 26 önkormány­zati levéltárát hívtuk meg hely­ségünkbe. A szakmai szekci­ókban szó lesz a kárpát-me­dencei levéltárak fond- és ál­lagjegyzékének bemutatásáról is, amely a határokon átnyúló kutatásokat segíti. A munka- megbeszélésen túl igyekszünk a város értékeit és szépségeit is ■ Sz. R. Dr. Nemes Lajos: -Januártól a kormányhi­vatalokhoz kerülünk. EGYPERCES INTERJÚ Tábort vertek az emlékező örökifjak évforduló Tizedszer találkoztak az egri parkban az öregcserkészek Parlagfű-szezon: 12 millió forint bírságot szabtak ki „Fiúk, fel a fejjel, a harc a mi­énk...” - hangzott a cserkészin­duló, amikor a nemzeti lobogó a magasba kúszott. Azok a „fiúk”, akik most tisztelegve álltak a zászlórúd előtt, a maguk 70-80-90 évével, már az öreg­cserkészek közé tartoznak, s na­gyon összetartó közösséget al­kotnak. Immár tizedik alkalom­mal találkoztak az egri Berva- völgyi cserkészparkban.- E tábort mi hoztuk rendbe, amikor hosszú évtizedek után 1989-ben visszakaptuk - említette a 90 éves Bartos László, aki 1930- ban, elsős gimnazista korában tett fogadalmat Balassagyarmaton. Örökifjú társait dr. Báthory László, az egri 212. sz. Bornem­Zászlónak tisztelegj! A legkorosabb öregcserkész, a 93 éves budapesti Socó András húzta fel a lobogót a zászlórúdra. issza Gergely Cserkészcsapat vezetője köszöntötte, majd arról számolt be, hogy előző nap két helybeli és egy budapesti csapat tagjai vettek részt az 1930-as években rajvezetőként, majd tá­bori szakácsként tevékenykedő Wlk József emlékére rendezett akadályversenyen. Az ország legkülönbözőbb ré­szeiből érkezett húsz öregcser­kész a zászlófelvonás után, illet­ve az ilyenkor elmaradhatatlan bográcsgulyás kanalazása köz­ben elevenítette fel a jövőre százéves mozgalom emlékeze­tes eseményeit. A találkozó vé­gén azzal búcsúztak, hogy jövő­re ugyanitt szeretnék viszont­látni egymást. ■ Sz. I.- Ugyan a parlagfű már elvi- rágzott, és a közérdekű védeke­zés elrendelése már nem indo­kolt, de továbbra is szabunk még ki növényvédelmi bírságo­kat - mondta el a Hírlapnak Breznai Sándor, a Heves Me­gyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságá­nak igazgatója. Heves megyében jelenleg 302 ingatlan esetében tartanak a parlagfű-eljárások, összesen 583 hektár területen. Ebből 134 in­gatlanon, együttvéve 271 hektár­nyi földterületen rendeltek el közérdekű védekezést. Utóbbit hat ingatlanon, 24 hektáron már el is végezték az arra felszólított gazdák. A kiszabott növényvé­delmi bírság összege eddig 11,8 millió forint. A két héttel ezelőt­ti összesítéshez képest az ellen­őrzött terület hatvan hektárral nőtt, a védekezést pedig 17 hek­tár új területen rendelte el az igazgatóság. Ez területben és bír­ságban is jelentősnek mondható növekedés, hiszen így az eddig kiszabott bírság összege 1,3 mil­lióval gyarapodott. Az eddigi meleg, száraz időjá­rás rendkívül kedvezett a pollen­koncentráció növekedésének, ezért a hivatal munkatársai to­vábbra is nagyobb odafigyelést kérnek a földhasználóktól, nem­csak a szankciók elkerülése vé­gett, hanem a pollenhelyzet javí­tása érdekében is. ■ Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom