Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-01 / 230. szám

2 DETK HEVES MEGYEI HlRLAP - 2011. OKTÓBER 1., SZOMBAT A község első embere szerint mindez annak köszönhető, hogy elkötelezett emberek vezetik a te­lepülést.- Én megszállottan szeretem a szülőfalumat, és küldetéstudatot érzek arra, hogy minél jobb le­gyen az itt lakók élete. A hátralé­vő időben is a község érdekeit szem előtt tartva fogok cseleked­ni, mert büszke vagyok arra, hogy detkinek születtem - hang­súlyozta a polgármester. ■ A szoboravatás lesz a jubileum fénypontja A település jubileumára egy újabb Varga Gábor-alkotással gyarapodik Detk. A szobrászmű­vész pirogránit és kő kombináci­ójából alkotta meg azt a román kori kaput, amely a településala­pítás időszakában uralkodó IV. Bélának és korának is emléket ál­lít. A műalkotást egy Szózatból vett idézet, valamint Detk címere díszíti majd, valamint egy felirat figyelmeztet arra, hogy a falu 750 éves évfordulójára állíttatta az ön- kormányzat. A szobrot méltó kör­nyezetben, a falu központjában állítják majd fel, és a hétvégi há­romnapos ünnepségsorozat csúcspontjaként, vasárnap az ün­nepi szentmise után 11 órakor avatják fel. Az évforduló tiszteletére több mint negyven év után felelevení­tik a szüreti felvonulás hagyomá­nyát is. A jelmezes program, melyben aktív szerepet vállaltak az általános iskolás pedagógusok és diákok, vasárnap 15 órakor kezdődik. ■ Jövőjüket építik a detkiek értékek Kiváló alkotók egyedülálló munkái szépítik a községet Méltó módon, ünnepélyes keretek között emlékeznek meg a hét vé­gén Detken arról, hogy a település idén ünnepli fennállásának 750 éves évfordulóját. Detk kiemelkedő települése a mátrai tér­ségnek. Az ott élőknek mindig nagyon fontos volt a hagyományok és az elődök emlékének őrzése, ugyanakkor egy dina­mikusan fejlődő, a kor kihívásainak és elvárásainak megfelelő községgé lett Detk. A falu jó példa arra, hogy kis lélek­számú települések is lehetnek látványo­san sikeresek. Detken minden folyamato­san átalakul, minden fejlődik. A község műemlékekben és műalko­tásokban is igen gazdag. Az utóbbiak többsége az elmúlt húsz évben gyara­pította és tette szebbé, hangulatosabbá a település köztereit, intézményeit. Fontos látnivaló a településen az a ré­gészeti múzeum, ahol a község határá­ban 1998 és 2002 között végzett régé­szeti ásatások „kincsei” láthatók. A hely- történeti forrásként is szolgáló leletek a térség történetének a paleolitikumtól a honfoglalás koráig terjedő több százezer éves szakaszáról mesélnek. A detki állandó régészeti kiállítás 2005- ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Itt a diákok rendkívüli történelemórákon ismerhetik meg múltunk titkait. A múzeum melletti parkban látható az a pirogránitból készült szökőkút, melyet Varga Gábor dombóvári szobrászművész készített és az Életfát ábrázolja. A település határában mindkét irány­ból erdélyi fafaragók által készített ke­reszt köszönti az érkezőt. A falu központ­jában lévő hídnál Nepomuki Szent János szobra áll, melyet a Gosztonyi család ál­líttatott 1837-ben. Erre utal a család itt látható épen maradt címere is. éves emlék a Tarródy-csaladtol Az általános iskola is műalko­tásokban gazdag. A „Vajk s* megkeresztelése” című kompozíció Gáspár Gé­za nevét dicséri. A Pe- tőfi-teremben látha­tó Varga Gábor műve, az első felelős magyar miniszter- elnök mellszobra, csakúgy, mint egy régi különleges térkép, és a te rém névadójául szolgáló dombor­mű. Az ólomüveg ablakot Máté Ist­ván és Lantos Györgyi készítette. A színes alkotást a reneszánsz év zárása­ként kapta az intézmény. A történelmi Magyarország térképét 2009-ben avatták fel. A faluház falán lé­vő dombormű Gáspár Géza detki ke­ramikusművész munkája. A falu Szentháromság-szobra csak­nem 300 éves. A Tarródy-család készíttet­te barokk stílusban, 1832-ben a Gosztonyi-család felújíttatta empire stí­lusban. A település büszkesége az erdélyi Bodok község és Detk barátságának tisz­teletére épült emlékpark, amely az új plé­bániával szemben áll. A Népművészetek Házában bárki elsa­játíthatja a szövést, a nemezelést, a hor­golást és a hímzést. A detkiek szintén büszkék lehetnek a millenniumi emlékparkra, ahol a ki-, de el nem szakított nemzetiségeket szimbo­lizáló öt kopjafa mind-mind az ezeréves magyarságot jelképezi. A Vajk megkeresztelése r,w-, ^ Már az Árpád-korban is jegyezték a mátrai települést detk legkorábbi régészeti leletei 5-600 ezer évesek. Az Árpád-korban, 1332-ben a pápai tizedjegyzékben már írnak róla. 1348-ban Egyházas Detk néven, a XV. században pedig Detk, Detka, Deech néven volt ismert. IV. Béla király 1262-ben az Aba- nembéli Kompolti-családnak adomá­nyozta. Az idők során más és más föl­desurak tulajdonába került, a Tarródy- és Gosztonyi-család emlékei napjainkban is láthatók. ■ Pelie Sán­dor is szív­ügyének érzi Detk sorsát- Aki húsz évvel ezelőtt járt ná­lunk, biztosan elcsodálkozik azon, hogy milyen jelentős fejlő­désen ment keresztül a telepü- ^ lés - vélekedett Pelle Sándor, Detk polgármestere. Ezzel egy általános elismerést és sokak di­cséretét sikerült kivívnunk. 0° rtöste ve A polgármester büszke a falura, melyért mindig örömmel dolgozott PROMÓCIÓ - AZ OLDAL DETK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATÁSÁVAL JÖTT LÉTRE Testvérek: ajándékot kapnak és adnak együtt A települések élő gazdasági és kulturális kapcsolatot ápolnak egymással Emlékérem is megörökíti Detk község jeles ünnepét Az erdélyi Sepsibodokkal 19 éve, a felvidéki Péterfalvával pe­dig immár 14 éve ápol testvérvá­rosi kapcsolatot Detk. A határon túli községeknek igyekszenek gazdasági segítséget is nyújta­ni, de a falvak kulturális és sportélete is összefonódik. Ezt bizonyítja az is, hogy a testvértelepülések nem csak vendégként, hanem a jubileumi rendezvények aktív résztvevő­jeként lesznek jelen a hétvégi programsorozaton. A felvidékiek asszonykó­rusukat hozzák el, míg az erdé­lyiek legfinomabb és legjellem­zőbb édességüket, a kürtös ka­lácsot sütik majd az ünnepelt tiszteletére. Két évvel ezelőtt egy lélekharanggal ajándékozták meg a felvidékieket A tervek szerint a detkiek ha­marosan viszonozzák majd a felvidékiek látogatását. A mátra­aljai település lakói most sem mennek majd üres kézzel: egy fából faragott ágyúval és egy testvériség oszlopával ajándé­kozzák majd meg Péterfalvát. Ez utóbbi lesz majd az 1848-as ese­mények megünneplésének színhelye. Ilyen ugyanis eddig még nem volt a faluban. Az összetartozást szimbolizá­ló oszlopot az a Both László er­délyi fafaragó művész készítet­te, aki a detki templom mellett lévő testvértelepülések parkjá­nak díszeit, a székely kaput, va­lamint a turulmadaras emlék­művet is faragta. ■ Detk 750 éves évfordulója alkal- Az érem hátlapján a Tarródy- mából az önkormányzat bronz család által készíttetett, majd a emlékérmet adott ki. Az alkotás Gosztonyi-család által felújítta- Lantos Györgyi szobrászmű­vész tervei és munkája alapján ké­szült el. dál előlap­ján egy an­gyal látható, amelynek ki­terjesztett védel­mező szárnyai a telepü­lés látképe fölött óvják a közsé­get. Az angyal kezében egy sza­lagot tart, amelyre azt írták: „750 éves Detk község”. tott Szentháromság-szobor lát­szik, mellette a település címeré­vel. Itt kaptak helyet a 750 évet felölelő dátumok is. ■ I i i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom