Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-07 / 209. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Közösségi oldalon látható az egri főiskola egyik tanszéke A hetekben indult el az Esz- terházy Károly Főiskola (EKF) Kommunikáció- és Médiatudo­mányi Tanszék hivatalos Face- book-oldala. A készítők azért hozták létre, hogy segítse egy online közösség létrejöttét a je­lenlegi és az egykori hallgatók között. Gyorsan frissülő hírek­kel is ellátja az érdeklődőket. Kállai Beáta, a GTK HÖK-kép- viselője a Fh'rlapnak kedden el­mondta, hogy nagyon hasznos az új kezdeményezés. ■ Olcsóbb és kevesebb utánajárást igényel.- Azt tapasztaltam, hogy sok információ torzul egy-egy ember kezében. így el lehet majd kerül­ni a félreértéseket, gyakorlati szempontból pedig olcsóbb és kevesebb utánajárást igényel - hangsúlyozta. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem csak a média tanszék ren­delkezik közösségi oldallal. A gó­lyatábor előtt indult egy EKF Gó­lyák 2011 csoport is. Az oldal szervezőitől megtudtuk, hogy így szervezettebb lett a tábor. Kállai Beáta hozzátette: minden szakreferens és kari képviselő készített csoportot a saját szak­jának, ahol tanácsokat kaphat­nak a tanároktól és az ösztöndíj­lehetőségekről is. ■ F. A. Egy melléképület teteje égett le Lőrinciben Tűz keletkezett egy melléképü­letben Lőrinciben. A Flatvani Hi­vatásos Önkormányzati Tűzoltó­ság vasárnap este negyed hétkor kapta a riasztást, miszerint az Árpád utcában javában lángol egy ingatlan. Á hatvani tűzoltók három szerrel érkeztek a helyszínre. A létesítmény tetőszerkezete le­égett, a lángok belekaptak a csa­ládi ház tetejének a szélébe is. A gyors beavatkozásnak köszön­hetően a lángok nem terjedtek tovább. A helyszínen tartózkodó két hölgyet a mentők megvizs­gálták, személyi sérülés nem történt. A kár közel 200 ezer fo­rint - tájékoztatott Futó János, tű. alezredes. ■ M. Z. Ez itt nem a királyi váróterem Az a kisebbik baj, hogy a szolgáltatások a legtöbb helyen megszűntek. A na­gyobbik az, hogy az épü­letek többsége egyéb té­ren sem felel meg az elvá­rásoknak. A hazai vasút­állomások zöme felújítás­ra szorul. Tari Ottó vasútállomások Van, ahol a tele zkesége, de van, ahol szégyellik denben partner, ami a község ja­vát szolgálja, ám egy néhány év­vel ezelőtti kellemetlen „élmé­nye” miatt az állomás kapcsán már nincsenek illúziói.- Annak idején a MÁV körle­vélben kereste meg a vasút mel­letti településeket, így a miénket is. „Az állomás legyen a közös ka­pu” - írták az együttműködésre célozva, de konkrétumok nélkül - meséli. - Azt válaszoltam, hogy ameddig a MÁV a füvet csak a forgalmista körüli egyméteres su­garú körben kaszáltatja le, a töb­bi részt pedig felveti a gaz, addig én legszívesebben még a „Ludas” feliratot is leszereltetném az állo­másról. Merthogy ciki a falunkra nézve... Nem válaszoltak, s azóta sem történt semmilyen előrelé­pés az ügyben. Lőrinciben három állomásépü­let található. Rájuk férne a tataro­zás. Amikor az egyik közelében megemlítem egy arra járó hely­belinek, hogy van még remény, lám, Gödöllőt is milyen szépen rendbe tették, a reggeli vonathoz igyekvő asszony csak legyint:- Igen, de az műemlék. A mi­énk viszont sose volt királyi vá­róterem. Körülnézve - anélkül, hogy a tapasztalatokat részleteznénk - megállapítható: igaza lehet. Nem mindegyik település olyan szerencsés, mint Gödöllő - leg­alábbis a vasútállomás miatt. A Pest megyei város patinás váró­épülete felújított pompájában készteti elismerő bólogatásra a Hatvan és a főváros között vona- tozókat. Királyi váró - így neve­zik a helyiek a létesítményt, amit Ybl Miklós tervezett. A helyreál­lítást követően idén júniusban ad­ták át a várótermet. A rehabilitá­ció költsége 1,34 millió eurót tett ki, amelyhez a Norvég Alap 1,14 millióval járult hozzá. Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezér­igazgatója pedig elmondta: a tár­saság együttműködési megálla­podást kötött a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatallal (KÖH), mi­vel 65 épületük a nemzeti örök­ség részét képezi. Ehhez képest megyénk nincs könnyű helyzetben, hiszen az it­teni vasúti épületek túlnyomó ré­sze nem műemlék jellegű, tehát a KÖH vagy a Norvég Alap aligha járul hozzá felújításukhoz.- A váróépületekkel kapcsola­tosan mi legfeljebb ajánlásokat fogalmazhatunk meg—-közli Szinyei András hatvani alpolgár­mester, a Vasutas Települések Or­szágos Szövetségének tiszteletbe­li elnöke. Mint fogalmazott, e té­ren a nyugati példa lehet az egyik, nálunk is alkalmazható megoldás: a Lajtán túl sok helyen már nincsenek vasútállomások, csak személyzet nélküli megálló­helyek. Hasonlóra a közelünkben is találunk példát, a Nógrád me­gyei Mátraszőlős-Hasznos állo­mást a közelmúltban teljesen el­bontották. A kereszténydemokra­ta politikus hozzátette: a MÁV az év végéig „végkiárusításon” kí­nálja megvételre a vasúti forga­lomhoz nem köthető ingatlanait (Hatvan esetében a kertészetet és a tanműhelyt), amelyek iránt az önkormányzatok érdeklődést is mutatnak, de a portfolióban az ál­lomásépületek természetesen Néptelen váróépület Ludason. A polgármester községe névtábláját is leszereltetné, mert az utazók ennek alapján ítélhetik meg falujukat. Közösségi közlekedési központTétesülhet Egerben - ha a megvalósít­hatósági tanulmány pozitív eredményt hoz - intermodá- lis közösségi közlekedési központ létesül, igya külön­böző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy pontban talál­koznak, megkönnyítve a he­lyiek és az átutazók életét. Az intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szóló támoga­tási szerződést habis László polgármester tavasszal írta alá. A megyeszékhely önkor­mányzata ezek után még a 2010-es évben nyújtott be európai uniós pályázatot a projektre, s a befogadott javaslatot a zsűri - kiemelt programként - támogatásra érdemesnek ítélte. ctí — •g f­— I ö Szomorú hangulat. A hort-csányi állomás épülete is renoválást érdemelne. írnim ■ ön mit tenne a leromlott állagú várótermekkel? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Szükség esetén akár újakat is építenek A FELÚJÍTÁSSAL KAPCSOLATOS tervekről megkérdeztük a MÁV Zrt kommunikációs igazgatá ságát, néhány megyénkben ál­lomást név szerint is megemlít­ve. Válaszuk szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. je­lenleg végzi a jövőben megújuló 80-as (Buda-pest-Hatvan -Mis­kolcj vasútvonal állomásfel- újításainnk - illetve szükség esetén új állomások építésének - tervezését. A teljes rekonst­rukcióhoz kapcsolódóan e vo­nal állomásai is megújulnak, így Hatvan, Adács, Ludas, Fü­zesabony is, várhatóan 2015-ig. Gyöngyös és Eger állomásai esetében a vasúttársaság folya­matosan végzi a karbantartási munkálatokat, s igaz ez a fen­tebb említett állomásokra is.- viszonylag új, bár az elmúlt év­tizedekben tapasztalható forga­lomcsökkenés következtében túlméretezettnek tűnő épülettel rendelkezik. Ludas a régi vasutashelységek egyike. Somlai György polgár- mester azt mondja, ő min­nem kaptak helyet, hiszen utób­biakat ily módon aligha lehetne értékesíteni. Hatvan egyébként a kedve­zőbb helyzetű települések közé sorolható, mivel pályaudvara - amely Heves megye legnagyobb vasúti csomópontja Gyökerestől ki kell irtani gyom A civilek a gyöngyösi Kálváriaparton csatlakoztak Véget ért a parlagfű-mentesítési program Gyöngyösön, valamint a városhoz közeli Gyöngyössoly- moson, Atkáron, Gyöngyöshalá­szon, Szűcsiben, Karácsondon és Viszneken. A települések még a nyár elején fogtak össze, hogy kö­zösen pályázzanak támogatásra az allergén növény kiirtására. Közcélú foglalkoztatottak két hónapon keresztül gyomlálták a parlagfűvel fertőzött területeket. A zárónapon a civilek is bekap­csolódhattak a munkába. Faragó László, Gyöngyös pol­gármestere elmondta: Magyar- országon több millió hektárt bo­rít parlagfű, az allergiás tünetek pedig minden harmadik magyar embert érintik. ■ J. M. Ha a parlagfüvet nem irtják, októberig is okozhat kellemetlenségeket Egyes természeti népeknél - nézőpontunk primitív címkéjét ugorjuk át, hisz' mennyivel rosszabbak attól, hogy nem is­merik az angol vécét, s mennyi­vel megvetendőbb az ő vallá­suk, hitük a nyugati kultúra ál­tal ki találtnál - megszokott volt a tisztelt halottak hamvait az ételbe keverni. Ezt vették ma­gukhoz a toron a hátramaradot­tak, továbbéltetve az elhalt tu­dását és szellemét. A halott ember egyébiránt on­nan ismerszik meg, hogy rop­pant kiszámítható, és kitart a vé­leménye mellett. Mert örök, vál­tozatlan, befagyott jelenben él. Kevesen vannak, akik már éle­tükben elérik a teljesség azon fokát, amin a halál sem képes változtatni. Mint a száz éve szü­letett, s már több mint három évtizede halott legnagyobb de­FÉL HÉT A halott ember mokrata politikai gondolkodó, Bibó István. Akinek gyémántfé­nyű és -keménységű megállapí­tásai egyebek közt a torzult ha­zai fejlődésről és viszonyokról - sajnos - a mai napig mit sem ve­szítettek érvényességükből. Nem volt nagy csinnadrattájú emlékév, politikusok sem fotózkodtak a szarkofágja mel­lett, pedig a rendszerváltás leg­sűrűbben emlegetett szellemi igazodási pontjaként rászolgált volna. Ráadásul a jelen uralko­dói is a róla elnevezett szakkol­légium padjaiból kerültek ki. Csakhogy Bibó ma kényel­metlen. Kényelmetlenebb, mint harminc vagy negyven éve. Szelleme, tudása, tanítása és bölcsessége nem vált a magyar demokratikus létezés, a hazai közélet megfoszthatatlan részé­vé, a politikai és politikusi gya­korlat sorvezetőjévé. Bibó Ist­ván tápláló gondolatait a de­mokratikusnak nevezett, eldur­vult jelen kannibáljai a nyílt színen böfögve és csámcsogva fólfalták, aztán a színfalak mö­gött kiokádták. „Csönd van. A dudva, a mu­har, a gaz lehúz, altat, befed. S egy kacagó szél suhan el a nagy Ugar felett.” Egy kiugrott hírlapíró, boron­gó próféta poéta több mint száz év előtt írta ezt a magyar Ugar­ról. Ő sem túl népszerű. Bibó ma halott. Halottabb, mint valaha. S közeli föltáma­dására vajmi kevés a remény. ■ Kovács János t 1 f t 1 * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom