Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-06 / 208. szám
3 2011. SZEPTEMBER 6., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Csány megalakultak Új civilszerveződés jött létre Csányiak Csányért Együtt Faluszépítő Egyesület elnevezéssel. Már megszerveztek két szemétszedé- si akciót a község kül- és belterületén, részt vettek országos hulladékgyűjtő kezdeményezésben, fásrtottak és virágosítottak a faluközpontban, csapatépítő bográcsozást tartottak egyebek között a dinnyefesztiválon is, a fiatalok számára pedig retro diszkót tartottak, amelynek bevételéből lakóhelyüket támogatták. A közeljövő tervei között giccsparti és jótékonysági est megszervezése szerepel. (T. 0.) Hatvan járda a Kölcsey és a Kosztolányi utca sarkán évek óta hiányzott egy járdarész, emiatt a gyalogosok a vízelvezető árkon keresztül vagy az úttesten át közlekedtek. Horváth Richárd alpolgármester képviselői keretéből támogatta a járda bővítését, így megszűntek a gondok ezen a szakaszon. A munkálatok során a járda melletti árokban a csapadékvíz-elvezetést is megoldották. A Hatvani Volán Zrt. tájékoztatása szerint a Mészáros Lázár és a Gábor Áron utcai buszmegállókban az utas- forgalom nagysága indokolta, hogy padokat helyezzenek ki az utasok kényelme érdekében. Szintén Újhatvanban a Mészáros Lázár úti óvoda felújítása csaknem befejeződött. (T. 0) Kál beiratkozás Megkezdődött a beiratkozás a Balassi Bálint Gimnázium Káli Tagintézményébe, ahová szeptember 15-ig jelentkezhetnek be a tanulók munkanapokon 15-17 óráig, illetve más időpontokban előzetes egyeztetés alapján. A jelentkezőket arra kérik, hogy a beiratkozási díjon kívül vigyék magukkal a személyi igazolványukat, a lakcímbejelentő kártyájukat, az előző bizonyítványaikat is. (Sz. K.) Mikófalva zárszámadás Szeptember 6-án tartja soron következő ülését az önkormányzat képviselő-testülete. A legfontosabb napirendi pont a féléves gazdálkodásról szóló beszámoló megtárgyalása lesz. (T. B.) Nagyréde környezet pályázó« és komposztálóládákat nyert a település önkormányzata. A több mint kétszáz, fából készült edényt szeptember végén kapja meg a község. A ládákat az ön- kormányzat osztja majd el a helybeliek között. (J. M.) Tömegesen pusztulnak a kagylók hetek óta a markazi tóban. Vannak, akik ökokatasztrófát jósolnak, ám a víz tulajdonosa szerint tragédiáról szó sincs. Juhász Marianna A nyár vége nem a legszebb látványt nyújtotta a markazi tó partján pihenőknek: a szárazföldre kisodort, héjukat ledobott, fehér, rothadó kagylótetemek augusztus közepétől mindennaposak lettek a vízparton. Boza István, a tavat tulajdonló Mátrai Erőmű Zrt. vízellátási osztályának vezetője elmondta: megfigyelés alapján arra lehet következtetni, hogy a markazi tó vizében oxigénhiány lépett fel, és ennek következménye a kagylópusztulás. Hozzátette azt is, az elmúlt napok meleg időjárása válthatta ki az oxigénhiányt.- Évente kétszer kell hatóságilag előírt vízminőség-vizsgálatot végeztetnünk a tározóban. Most a második felmérés eredményére várunk, ami vélhetően teljes képet ad a tó jelenlegi állapotáról. Ennek alapján tudjuk majd megtenni a további szükséges intézkedéseket - tette hozzá az osztályvezető, akitől azt is megtudtuk, hogy az erőmű a kagylópusztulás észlelése óta a helyi horgászegyesülettel közösen már több száz zsák tetemet gyűjtött össze a vízparton és a vízfelületen. Az osztályvezető hangsúlyozta: a folyamatos ellenőrzés bebizonyította, hogy a tóban nincs halpusztulás. Kása János, a markazi tavon tevékenykedő horgászegysület horgászmestere közölte: az oxigénhiányból adódó algásodás sem kedvezett a kagylóknak. A völgyzáró garatként funkcionáló tavat a felgyülemlett hordalék már nagyon feltöltötte. Egy mederkotrás azonban segíthetne a helyzeten.- Téves elgondolás, hogy a kagylópusztulás egyben a tó és a BOZA ISTVÁNTÓL megtudtuk, hogy a társaság jövő évi tervei között szerepel egy, a tározón megépítendő nagy teljesítményű szökőkút kialakítása, amely a látványon túl az idei nyárra jellemző, hasonlóan kritikus időszakokbenne élő halak pusztulását is jelenti - tette hozzá Kása János. - Az 1960-as és 1970-es években betelepített gyorsan növő busákkal és amurokkal együtt tájidegen kagylók is kerültek a markazi tóba. Ezek az állatok nehezebben viselik az oxigénhiányosabb időszakot. A kagylópusztulásnak a harcsa és a ponty örül, mert ők szívesen elfogyasztják a kagylókat. Korábban, amikor törpeharcsák pusztultak el a tóban, akkor is kongatták a vészharangot. Pedig nem kellett volna, hiszen nem történt semmi egyéb, mint hogy a víz öntisztulást hajtott végre. Ha ez nem történt volna meg, nekünk kellett volna beavatkoznunk a túlszaporodás miatt, ami egyébként most újra jellemző. ban segítené a tó oxigénháztartását. Az átlagos magas hőmérséklet, a szokásosnál kisebb természetes vízforgalom és a tartós csapadékhiány ugyanis a legtöbb esetben oxigénhiányhoz vezet az állóvi- 7Pkhen. \ Változásra érzékeny i az amuri kagyló : EGY VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI : szakmérnök és egy biológus : által készített szakvélemény ; szerint a markazi víztározó■ ban az amuri kagylók pusz- : tultak el tömegesen. E kagy: lófaj nagy testű, egyes példá■ nyai 20-30 centiméteresre '■ is megnőhetnek. A kagyló: vész nem ismeretlen és nem : is ritka jelenség, hiszen a • puhatestűek érzékeny vízi '. élőlények, melyek indikálják : a vízi környezet megváltozá- : sát.'Hazánkban 1990-tőlfi• gyelték meg a jelenséget. Az : utóbbi évek legnagyobb : kagylópusztulásai az alábbi '■ vizeken és években voltak: Orfűi-tó 2007 Deseda-tó 2008 Holt-Maros 2009 Tisza-tó 2010 nagykanizsai csónakázótó 2011 Berettyó 2011 Az eddig észlelt hazai kagylópusztulások alkalmával azt tapasztalták, hogy ha megszűnik a vízcsökkenés, a nagy meleg, akkor a kagylóvész nem folytatódik, és a víz minősége sem romlik tovább. Szökökúttal levegőztetnék az egész tó vizét SIKE SÁNDOR Itt a csődör, ott a kanca a magyar találékony, okos nép, az arabok lusták, a japán ember fegyelmezett. Hányszor hallunk efféle általánosítást, miközben ezeknek a kijelentéseknek nem sok a valóságalapjuk. Az egy nemzethez, kultúrához tartozókat dőreség azonos jellemvonásokkal és más közös ismertetőjegyekkel felruházni. Ha mégis megtesz- szük, könnyen melléfogunk. A lusta helyett mennyivel célszerűbb ezért azt mondani: Észak-Afrikában, az arabok lakóhelyén nagy a hőség, aki itt él, szívesen hűsöl délidőben a fehér falak között, legfőképpen kerüli a napon való tartózkodást. az analógia logikai művelete arra kell, hogy Intsen bennünket, hogy ha nem praktikus lustának mondani az arabokat, magunkat se igen nevezhetjük találékonynak. Egyes emberek vannak csupán, és történetek. Mint például az elhíresült gyilkos póni gazdájának és a lovat megmentő Csillagszem Alapítvány vezetőjének az esete. Ők ország-világ kamerái elé álltak büszkén. A tévénézők pedig fellélegeztek, amikor a nagy nyilvánosság előtt megúszta az elaltatást a mini paci. most pedig, amikor kiderülni látszik, hogy R. György (a gazda) a harapós vemhes kanca helyett egy csődört mentetett meg az állatvédőkkel, adódik a kérdés: ő vajon találékony volt? Charlie - így keresztelték el a Csillagszemnél a derék négylábút - bizonyosan megúszta a nehéz körülményekkel járó tanyasi életet. Az alapítvány pedig az igazi „gyilkost” változatlanul meg akarja mentem. kétség nem lehet: a póni tulajdonosa találékony volt. Vagy inkább ügyes. Nagyon .ügyes... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihiriap.hu Sátrat bontottak az elítéltek Egerben börtön Novembertől tanfolyamot indítanak a bv-intézet lakóinak Hárommilliós jutalmazás a tervpályázat bírálóinak Az Érsekkertben hat fogva tartott férfi bontotta a sátrakat, rendezte vissza a területet. Az elmúlt hét végén tartották a Kéklámpás-napot Egerben, az elítéltek hétfőn takarítottak. Az utómunkák szervezésében is részt vett a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet. A börtönből férfirabok harmadszor jöhettek ki.- Minden takarítás esetén az intézet választja ki az önkéntesen jelentkezők közül, hogy ki végezheti a feladatot. A kijelölésnél elsősorban a magaviseletét és az elkövetett bűncselekményt vesszük figyelembe. Folyamatos a túljelentkezés, mindenki szívesen vesz részt ilyen munkáSzabadon, őrizet alatt. A férfi elítéltek harmadszor jöhettek ki a börtönből ban - mondta a Hírlapnak Juhász Attila, a megyei büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka. Hozzátette: - Novembertől az elítélteknek két képzést indítunk: parkgondozói és takarítási tanfolyamot. A program legfőbb célja, hogy segítse a börtönből kikerülők munkaerő-piaci visszailleszkedését. Legközelebb ma és pénteken, a büntetés-végrehajtás napján szabadulnak a rabok. Kedden a Lajosvárosban tesznek rendbe egy parkot és a levéltári sétányt, pénteken a vár területén végeznek takarítást. Még ugyanazon a napon együttműködési megállapodást ír alá a Heves Megyei Önkormányzat és a bv-intézet. ■ M. Z. Folytatás az 1. oldalról A szakmai testületben neves építésügyi szakembereken, a polgármesteren és alpolgármesteren túl a hivatal munkatársai is szerepet kaptak. így Rátkai Attila, Eger főépítésze, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezetője, dr. Bánhidy Péter aljegyző is segítheti a szakmai munkát, az első háromszáz-, utóbbiak kétszázezer forint tiszteletdíjért. Szintén kétszázezret kaphat dr. Bárány Attila, az Egri Vízilabda Klub ügyvezető elnöke.- A díjazás minden tervpályázat esetén alapvető elem, tiszta, tisztességes eljárás: a bíráló grémium tagjainak - a kiírás iránti nagy érdeklődés miatt - több hétvégéjét is igénybe veszi majd a munka. A polgármesteri hivatal részéről természetes, hogy nemcsak a döntéshozók, hanem az egyes területeken dolgozó hivatali szakemberek is részt vesznek a beadványok értékelésében. A hivatali dolgozók között is van, aki nem veszi fel a megjelölt összeget, noha hétvégén, szabadidejében végez komoly szellemi munkát - áll az egri polgármesteri hivatal írásos közleményében. Lapunk felvetéseire a hivatalban hozzátették: ha valaki, aki nem közszereplő, lemond a neki járó összegről, az ugyanúgy magánügy, mint ha felveszi a tiszteletdíjat. ■ M. K. » t á Partra vetett amuri kagylók. Az oxigénhiányon kívül a tó iszapjában lévő magas ammóniatartalom is okozhatta a puhatestűek pusztulását.
