Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-03 / 206. szám

EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu II. évfolyam, 9. szám 2011. szeptember Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK SZEPTEMBER ÜZENETE: A madridi XXVI. Ifjúsági Világtalálkozó mottója: „Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben” (Kol 2,7). „Legyetek Krisztus merész tanúságtevői” A világ katolikus fiataljai találkoztak Madridban Augusztus közepén a világ min- a madridi templomok tették rá a den részéről érkezett fiatalok legmélyebb benyomást, hatalmas tömege gyűlt össze a A találkozó csúcspontjaként XXVI. Ifjúsági Világtalálkozóra augusztus 20-án délután kezdő- a spanyol fővárosban, amely a dött a vigília a Cuatro Vientos re- helyi napilapok szerint még so- pülőtéren, ahol a Szentatyával ha nem élt meg ehhez hasonló közös szentségimádással és vir- élményt. rasztással készültek a záró A találkozón 1650 magyar fia- szentmisére. A fiatalok lelkese- tal vett részt. Hazánk minden dése erősebb volt, mint a 40 fo- egyházmegyéjéből érkeztek fia- kos hőség, ellenállt a váratlanul talok, az Egri Főegyházmegyé- kitört szélviharnak és felhősza- ből közel százan. A találkozón kadásnak is. Az öt kontinenst magyar nyelven is zajlottak képviselő ifjúság tanúságot tett katekézisek, amelyeket Bíró hitéről, Péter utóda iránti törhe- László tábori püspök, Böcskei tetlen szeretetéről, az egyház László nagyváradi püspök és Ko- iránti ragaszkodásáról, csis Fülöp hajdúdorogi püspök A nemzetközi eseményt lezáró tartottak Madrid két templomá- ünnepélyes szentmisén a pápa ban. A magyar fiatalokkal töltött arra buzdította a jelenlévő kétmil- néhány napot Ternyák Csaba eg- lió fiatalt, hogy mindenütt tegye­A pápa nagy örömmel köszöntötte a világtalálkozóra összegyűlt kétmillió fiatalt, és hangsúlyozta, hogy a világnak szüksége van a hitükre és Istenre ri érsek is a Madridtól 40 km-re fekvő Guadarramában, az előta­lálkozó helyszínén. A találkozón részt vevő egy­házmegyei küldöttség vezetői Lóczi Tamás és Szarvas István atyák voltak. Mint elmondták, kisebb zökkenőket nem számolva gördülé­keny volt a rendez­vény, és mindenki erőben-egészség- ben tért haza. Az út hosszú és fárad­ságos volt, de min­denért kárpótolta őket az él­mény. Megerősítette ezt az egri Klement Mariann, aki kiemelte, hogy milyen sok barátot szer­zett, és lelkileg is sokat kapott a Chemin Neuf közösség által vi­déken szervezett ötnapos előta- lálkozón. A repülőtéri záró misé­re sajnos nem jutott be, nem úgy, mint az előző nap már a bejárat­nál éjszakázó abaújszántói Plaszkó Barbara, aki közelről is láthatta a Szentatyát. A szend- rőládi középiskolás, Fajkuczius Balázs is végig nagyon jól érez­te magát. A szentmise, amelyet Ternyák Csaba érsek úr tartott, az éjszakai szentségimádások és nek tanúságot Krisztusról, ne tartsák meg maguknak a vele va­ló találkozás örömét, hanem ad­ják át társaiknak is. A világnak szüksége van a fiatalok hitére, szüksége van Istenre. A fiatalok rendkívüli felada­ta, hogy legyenek Krisztus tanítvá­nyai és misszioná­riusai az egész vi­lágon. Sok-sok fia­tal nagy dolgokra áhítozik, felfedezik szívükben a hiteles értékek iránti vá­gyat, és nem hagyják, hogy ha­mis ígéretek, az Isten nélküli életstílus elcsábítsa őket. XVI. Benedek kérte a fiataloktól, hogy imádkozzanak érte, hogy Péter utódaként továbbra is megerősíthesse testvéreit a hit­ben. A Szentatya bejelentette, hogy a következő találkozóra 2013-ban Rio de Janeiróban ke­rül sor. A hírt kitörő örömmel fo­gadták a fiatalok, különösen azok, akik Brazíliából érkeztek. Az Úrangyala elimádkozása- kor is arra buzdította a pápa a fi­atalokat a világ nagy nyelvein, hogy legyenek Krisztus merész tanúságtevői. ■ Gábor László Miért jött ez a sok fia­tal Madridba? - tette fel a kérdést odaérke- zésekor a Szentatya. Azért, hogy meghall­ják Isten szavát és szerinte éljenek -. adta meg a választ. Tanévnyitó a bazilikában Ketten vehették át a Szent Gellért-díjat Oskó Bertalanné Ternyák Csaba érsektől vehette át az elismerést, amihez Hoffmann Rózsa államtitkár is gratulált- Készséggel és örömmel vett át az egyházmegye újabb kilenc oktatási intézményt - mondta Ternyák Csaba egri érsek a tan­évnyitó szakmai napon, amelyet az Egri Bazilikában tartottak. Az augusztus 23-ai rendezvényen 588 pedagógus vett részt.- A legnagyobb újdonság azok­ra vár, akiknek szeptembertől változik a helyzete. De mitől egy­házi, katolikus egy iskola? - tette fel a kérdést a főpásztor. Majd így folytatta: - Attól, hogy szervesen illeszkedik a helyi egyházközség életébe. Az iskola és a plébánia szorosan egymásra van utalva. 1 la a pedagógusok és a diákok fel­élesztik magukban keresztény el­kötelezettségüket, akkor sokkal eredményesebb lesz a munkájuk. Az egész napos programot Ju­hász Ferenc prépost, gyöngyösi plébános, az Egyházmegyei Kato­likus Iskolák Főhatóságának el­nöke vezette. A pedagógusok több előadást is hallhattak. Novák István atya, a jászberényi Nagy­boldogasszony Kéttannyelvű Ka­tolikus Általános Iskola igazgató­ja intézményük elmúlt húsz évét mutatta be. Hofher József atya, a jezsuita cigánypasztoráció veze­tője szerint vissza kell adni a ro­mák önbecsülését, mert ők is Ma­gyarország nemzetalkotó részei. Bessenyei Lajos, a Miskolci Egye­tem rektor emeritusa „Mit vár a felsőoktatás és az élet a katolikus iskoláktól?" címmel tartott elő­adást. Bajzák M. Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai és Szerve­zési Intézet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy intézménye mi­lyen szakmai, informatikai és gazdálkodási segítséget képes ad­ni a katolikus iskoláknak. A szekcióülések után Ternyák Csaba érsek - a hagyományok­nak megfelelően - idén is átadta a Szent Gellért-díjakat a legered­ményesebb tanároknak. Ebben az évben ezt az elismerést Oskó Bertalanné, a miskolci Szent Im­re Általános Iskola és Kisboldog- asszony Óvoda pedagógusa, vala­mint Várnai Aladár, a miskolci Fráter György Katolikus Gimná­zium magyar szakos tanára ve­hette át. Ezután Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár előadása kö­vetkezett. Kijelentette: hamarosan a par­lament elé kerülhet a Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvény. Ez a jogszabály újból el­érheti, hogy a köznevelési rend­szert ne piacként értelmezzék. Az állam az oktatásban sokkal nagyobb szerepet fog vállalni, és az egyházi iskolák ugyanazt a fi­nanszírozást kapják, mint az álla­mi iskolák. A pedagógushivatás tekintélye mélyponton van, az ok­tatás eredményessége romlott, a köznevelési rendszer egésze kontroll nélkül működik. Ezért vissza kívánnak térni az érték­alapú neveléshez. „A helyzeten a majdan elfogadásra kerülő neve­lési törvény segíthet, a most kö­vetkező tanévben a nagy változá­sok előkészítése zajlik” - mond­ta végezetül az államtitkár. Ternyák Csaba zárszavában így fogalmazott: - Ez az összejö­vetel bizonyára mindenkiben megerősítette, hogy érdemes a jövőnek keresztény embereket nevelni. ■ Homa János Bemutatkozott az új nuncius megérkezett hazánkba augusztus 17-én Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius. A Szentatya júni­us 6-án nevezte ki hivatalá­ba az oderzói címzetes érse­ket. A szentszéki nagykövet augusztus 18-án adta át megbízólevelét Schmitt Pál köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.. Zarándoklat az egységért EGYÜTT ZARÁNDOKOLTAK magyar és szlovák papok és kispapok, Sárospataktól Kassáig a Szent Erzsébet- úton. A zarándoklat részt­vevői augusztus 22-én in­dultak és augusztus 26-án érkeztek Kassára. Az úton részt vett Orosz Atanáz miskolci görög katolikus püspök és Ternyák Csaba egri érsek is. A Kassára érkező zarándokokat köszöntötte Bemard Bober kassai érsek. Aláírásgyűjtés az élet védelmében carlo CASiNi, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának elnöke a Rimini Meeting során beje­lentette: az elkövetkező hó­napokban európai polgárok milliói kérik majd annak el­ismerését, hogy a fogantatás pillanatában vegye kezdetét az élethez való jog. A Lissza­boni Szerződés értelmében legalább egymillió európai állampolgár kérheti új jogi szabályozás bevezetését. Casini hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem csupán gaz­dasági-monetáris egységnek kell lennie, hanem ki kell állnia az emberi élet, az em­beri méltóság tisztelete, vé­delme érdekében. JEGYZET E gy édesanya születés- és névnapja is családi ünnep. Ezekre összejönnek még a távolban élő gyermekek is, mert jó a közelében lenni. Tolsztoj, a nagy orosz író önéletrajzában így emlékezik vissza édesanyjá­ra: „Amikor mosolygott, arca bár amúgy is szép volt, még szebb lett, és mintha körülötte minden felderült volna. Ha az élet nehéz napjaiban egy pillanatra is lát­hatnám azt a mosolyt, akkor nem tudnám, mi a bánat". Nekünk, vallásos emberek­nek is megvannak a gondjaink, bajaink. Hittel és őszinte gyer­meki bizalommal forduljunk égi édesanyánkhoz, és a bajban Má­ria segítségünkre siet. Szeptemberben háromszor is köszöntjük a Boldogságos Szűz Máriát. Szeptember 8-án a szüle­tésnapját ünnepeljük, szeptem­ber 12-én névnapját köszöntjük, a Fájdalmas Szűzanyára pedig szeptember 15-én emlékezünk. Azért is szeretjük ezeket a jeles napokat, mert hittel valljuk, hogy Mária nemcsak a megváltó Jézus édesanyja, hanem mindazok égi édesanyja, akik a hit és a kereszt- ség által az ő Szent Fiához kap­csolták az életüket. Az Egyház a szentek születésnapját nem ün­nepli meg. Két kivétel van e sza­bály alól. Az egyik Keresztelő Szent János, a másik pedig Má­ria születésnapja. Ennek oka pe­dig az, a szentmise könyörgése szerint, hogy születésekor „fel­virradt számunkra az üdvösség hajnala”. Rendkívüli és fontos te­hát az a nap, amikor világra jött a Megváltó édesanyja. Benne el­érkezett Isten ígéretei történel­mi beteljesülésének várva várf korszaka. Mi, magyarok, egyedülálló módon Kisboldogasszony ünne­pének nevezzük Mária születés­napját, mert az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten öröktől fogva kiválasztotta őt egy sajátos hivatásra. Isten akaratából lett a Megváltó Jézus édesanyja. Mária neve napja csak a kö­zép-európai katolikus egyházak­ban ünnep. Boldog XI. Ince pápa hálából rendelte el, annak emlé­kére, hogy 1683. szeptember 12- én, Mária nevének segítségül hí­vása után, Bécsnél sikerült le­győzni és megállítani a nyugati kereszténységet veszélyeztető török hódítókat. Azóta is azért ünnepeljük Mária nevét, mert reményeink szerint őt szólítva és Istenben bízva mi is győze­lemmel járhatjuk végig földi éle­tünket. Vele együtt könnyebben diadalmaskodhatunk a bűn és a bajok fölött. A Fájdalmas Szűzanya ünne­pét a szervita szerzetesrendnek is köszönhetjük. Már a közép­korban is létezett a Boldogságos Szűz Mária hét fájdalmának az ünnepe, de kezdetben csak he­lyileg ünnepelték meg, majd XIII. Benedek pápa 1721-ben ter­jesztette ki az ünnepet az egész Egyházra. A mindenható Isten elhalmozta Máriát kegyelmi ajándékokkal, de még őt sem kí­mélte meg a szenvedésektől. A Pieta szobra azonban nemcsak Mária fájdalmaira emlékeztet bennünket, hanem arra is, hogy a Szűzanya még a kereszt tövé­ben is igent mondott az Isten akaratára. Az ő példája erősítsen meg bennünket, hogy mi is vállalni tudjuk életünk fájdalmait. ■ Dolhai Lajos Égi édesanyánk K r­t i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom