Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

2011. SZEPTEMBER 1, CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Megélhetéshez a kecske is elég a sajttermelő új élete Elköltözött a városból, ma már csak az állatoknak él Hármasban. Talán kevesen tudják, de a kecske finnyás, intelligens állat. Az állomány egy részét Nagytályán tartja a gazda, Somogyvári Csaba. Tejtermelésben kimagasló, és mindent hasznosít Még a sajtkedvelők szá­mára is igazi kuriózum a kecskesajt. Nálunk is egyre népszerűbb: a mak­iáriaknak nem kell mesz- szire menniük: elég kisé­tálniuk a falu határába. Sike Sándor Makiárt elhagyva kézzel fabrikált táblán olvashatja az utazó: kecs­kesajt. Az árus időnként ott kí­nálja a portékáját, máskor csak az üres asztal árválkodik magában. Egy szerdai napon éppen ott talál­juk Somogyvári Csaba gazdálko­dót. Gomolyát és további ötféle sajtot kínál. Az áruk nyilvánvaló­an nem a minimálbéres kerese­tekhez igazodó. Kovács Linda nem sokat tana­kodik azon, mennyire drága a kecskesajt. Egerből tart hazafelé Debrecenbe, és örül annak, hogy felfedezte az árust. Az eladóval megbeszélik, hogy a natúr ken- hetőt célszerű hűtőben tartani és minél előbb elfogyasztani. ■ A zsírgolyócskák kiseb­bek a kecsketejben. A kecskesajthoz persze főleg | kecskék kellenek. Ezek egy ré- | sze Csaba nagytályai házánál él, a többi bértartásban legelészik a Hajdúságban. Ahhoz, hogy egy család megéljen a kecsketartás­ból - ha jól tudják értékesíteni a terméket és mindent el tudnak adni -, úgy negyven állatra van szükség - árulja el a gazda.- Nem igaz, hogy a kecske megeszik ám mindent. Nagyon is finnyás. Nyáron elég csak ki­csapni a legelőre, viszont sze­mestakarmányt is kell nekik ad­ni, hogy adjanak rendesen tejet. Nem csak füvön él a jószág - so­rolja egy szuszra.- Nekem parlagi kecskéim vannak, változó, mikor mennyi tejet adnak. Van, amelyik napi két fejessel egy litert tejel, van, amelyik négyet. A családban ko­rábban senki, de senki nem fog­lalkozott állattenyésztéssel. Csaba azelőtt Egerben volt vál­lalkozó. Egy rendezvényszerve­ző betéti társaságot vezetett. Mint mondja, egy idő után nem volt nagy igény a lufis dekorációkra és más hasonló kellékekre.- Kiköltöztünk Nagytályára, és csak az állatok maradtak. Én is úgy kezdtem a „paraszti” létet, hogy volt mindenféle háziálla­tom. A többi jószág lassan kiko­pott, maradtam a kecskén. Magát a kecsketejet is értéke­sítik - árulja el. - Jobban fel tud­ja dolgozni a beteg szervezet, mint a tehéntejet, mivel a zsírgo­lyócskák kisebbek benne. Köny- nyebben fel tudja szívni a szer­vezet a benne lévő gyógyanya- gokat, mint más állatok tejéből. „A SZEGÉNY EMBER TEHENE" ­tartja a közmondás. A kecske - akárcsak a juh - az egyik legré­gebben háziasított állatunk. A gazdasági haszonállatok között egyedi a „mindent hasznosító képessége”. Nagy területet bejár, mozgásigénye is óriási. A testtö­megéhez viszonyított tejtermelés­ben kimagasló. Húsa megfelel a korszerű konyha követelményei­nek. Szőre és bőre ipari nyers­anyag, még a trágyája is érté­kes. Érdekesség, hogy a kecske az egyik legjátékosabb haszon­állatunk. A kecskegida talán a legkedvesebb állatkölyök - gö­dölyének hívják a kis lánykecs­két, míg gidának a fiúkecskét -, gyermekekre is veszélytelen.- Lenne tejfólje is, de mi nem készítünk belőle, mert a sajtja­ink teljes értékűek. Ebben ben­ne van minden, nem szedünk ki belőle semmit. A gomolyát bor­zasztó egyszerű elkészíteni. Tíz liter tejből lesz egy kilogramm sajt. A maradékot, a savóját föl szokták használni hízók etetésé­re - mondja Csaba, amikor a kecsketejből készült tejföl felől érdeklődünk. S ha már a tejfölről szó volt, jö­het a túró is. Azt lehet a legol­csóbban elkészíteni. Minden li­ter tejhez egy evőkanál ecetet kell rakni. A tej kilencven-száz fokra felmelegítendő, és ezen a hőfokon kell hozzáadni az ecetet. A melegítés a lényeg, mert az hozza ki a savót.- A sajtkészítésbe viszont ne kezdjen bele senki! Hiába is mondja el valaki a receptet, mert az csak tapasztalattal tanulható meg. Mindig más a sajt. Sok mú­lik például azon is, hogy éppen mit eszik a kecske. EGYPERCES INTERJÚ Lecsófesztivált rendeznek a felnémetiek A mai napig 35 csapat je­lentkezett az e hét végén Fel­németen megrendezendő Le­csófesztiválra. A Pásztorvöl­gyi Gimnázium területén zaj­ló kulináris versengés reggel 7-től éjfélig tart majd. A rész­letekről Dósa Tibort, a fő­szervezőt kérdeztük. Miért épp Lecsófesztivál?- Felnémeten emberemlé­kezet óta szeptember első hétvégéjén, Rozália napján tartják a búcsút, amit az itt élők csak „lecsós búcsúnak” hívnak. Innen származik az ötlet, hogy az előző napon le­csófőző fesztivált rendezünk. Elmondhatom, hogy az egri­ek mellett Erdélyből, Szol­nokról, Nagykállóból is ér­keznek csapatok. A három­fős társaságok minden ötlet­tel előrukkolhatnak, ami le­csófronton csak lehetséges.- Ki milyen feltételekkel kóstolhat?- A rendezvény nonprofit jellegű, azaz csupán annyi ké­résünk van, hogy a csapatok biztosítsanak húsz-húsz da­rab kóstolójegyet a vendégek­nek, hogy senki ne távozzon korgó gyomorral a helyszín­ről. Az ebből származó bevé­telt a Pásztorvölgyi Gimnázi­um alapítványának utaljuk át.- A lecsó gyorsan elkészül. Mit csinálnak éjfélig a csa­patok?- Hogy senki ne unatkoz­zon és éhezzen, a maradékra rá lehet dobni néhány kiló marhalábszárat, és vacsorá­ra a gulyás vagy a pörkölt is elkészülhet. Természetesen este szórakozni is lehet, hi­szen hét órától kezdődik a sLecsó-bál. ■ B. K. Dósa Tibor: Lecsó-arzenált kí­nálunk a búcsú előtt. A jó kecskesajt Magyarországon is inkább a kézműves műhelyekben készül A kecskesajt készítése ma is főleg kis kézmű­ves sajtműhelyekben vagy parasztgazdaságok­ban történik. Kecskesajtot sok országban - Hollandia, Né­metország, Svájc, Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Közel-Kelet - készítenek, de legna­gyobb számban leginkább Franciaország­ban. Formázásuk is igen sokféle, négy alaptípust különböztetnek meg: elké­szíthető bevonat nélkül, vagy arany­sárga-barnás felülettel, penészbe­vonattal, élesztős vagy rúzsos kül­sővel. Van, amelyikre porrá tört faszenet szitálnak, s ehhez gyak­ran kevés konyhasót is adnak. . - . . Hevesben idén több pár kötött házasságot Javában gyülekeznek a fecskerajok megfigyelés Sírokban is madarak ezrei készülnek már a nagy útra Cserszegi, Muscat, Rizlingszilváni, Leányka: rajt! Heves azon megyék közé tarto­zott, ahol az idei első fél évben több házasságot kötöttek a pá­rok, mint egy évvel korábban. Az első hat hónapban 429 je­gyespár döntött úgy, hogy ös­szeköti életét párjával, tavaly ja­nuár és június között csupán 363 házasságot kötöttek a me­gyében. Hevesen kívül hét me­gyében volt hasonló növekedés. Borsodban és Szabolcsban vi­szont száz, illetve nyolcvan pár­ral kevesebbet adtak össze az anyakönyvvezetők. A borsodi adat lefelé húzta a régiós muta­tót, amely 1500 alá esett, ös­szességében országban is két­százzal kevesebb (14.440) há­zasság köttetett. ■ T. B. Megyénk számos településén megfigyelhető, hogy napok óta rajokban gyülekeznek a-fecskék az ilyenkor szokásos vándorútra. Sírokban Kárpáti Endréék por­tája előtt is madarak százai lepik el a villanydrótokat a kora délelőt­ti és az alkonyi órákban. Kárpáti­ék több mint tíz éve alakították ki madárbarát kertjüket, ahol rend­szeresen, minden évszakban gondoskodnak a környéken sza­badban élő madárfajokról. A családnak és a náluk nyara­ló vendégeknek a napokban iga­zi ingyenmozit kínálnak a költö­zésre készülő kis szárnyasok. Endre elmondása szerint évek óta nem figyeltek meg ennyi fecskét, mint mostanában. Szá­8 £ Már javában „tanácskoznak”, hamarosan útra kelnek a fecskék mításai szerint á közelben lévő villanydrótokon több mint ezer madár tanácskozik naponta, a nagy útra készülve. A fiókák szemmel láthatóan megerősöd­tek, már saját maguk vadásznak az eledelükre, de a házfalakon megtanultak már ügyesen ka­paszkodni is. Jó kondíciójuknak köszönhetően remélhetőleg gond nélkül elérik úti céljukat. A forróbb nyári napokon egyébként Kárpátiék kertjében mesterséges pocsolyákat alakí­tottak ki számukra. A korábbi évek tapasztalatai szerint a szeptember húszadika utáni na­pok valamelyikén egy adott hangra együtt indulnak útnak a kis vándorok. ■ B. K. Az Egri Hegyközség választmá­nyának tájékoztatása szerint má­tól szedhető a Cserszegi fűsze­res, a Muscat ottonel, a Leányka és a Rizlingszilváni fajtájú szőlő. A rendelet szerint az Egri Védett Eredetű klasszikus minőségi ka­tegóriához tartozó Cserszegi fű­szeres és Muscat ottonel fajták esetében minimálisan 16, a Le­ányka és Rizlingszilváni eseté­ben 17 mustcukorfok szükséges. A hegyközségi tag kérésére egyedi szüreti kezdési enge­délyt is adhatnak. A korábbi szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújt­hatják, és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől is el­tilthatják. ■ K. G. t * A A i k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom