Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-28 / 227. szám

2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 EGYPERCES INTERJÚ A táj lehet szakrális és épített is Illusztris tárlat nyílik az egri Zsinagóga Galériában „Termé­szeti és épített tájak a festők szemével” címmel. A kiállítás október 5. és december 15. kö­zött látható. A részletekről kérdeztük Pataki Zsuzsanna igazgatót.- Nagyszabású kiállításnak ad otthont a galéria. Hon­nan kerültek Egerbe az al­kotások?- A bemutató az Antal- Lusztig gyűjtemény és a deb­receni MODEM letéti anyagá­nak válogatásából jött létre. Több mint száz alkotást, zö­mében festményeket állítunk ki a megyeszékhelyen.- Több évszázad festménye­ivel találkozhatunk. Kik az alkotók?- Barcsay Jenő, Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Szőnyi István, Pál László, Eg­ri József képeivel találkozhat­nak majd a látogatók, de van­nak modern, a mai kor szelle­miségét képviselő alkotók is, például az egri kötődésű Buk­ta Imre, de megemlíthetjük Tóth Menyhértet, Schaár Er­zsébetet, Ország Lilit is.- Törekedtek rá, hogy mi­nél több tudomány- és mű-, vészeti ághoz kapcsolható legyen a tárlat. Előadásokat is szerveznek. Miért?- Ez egy nagyobb elképze­lés része, amiben nemcsak ki­állítások rendezése van ben­ne, hanem egyéb múzeumpe­dagógiai programok is. A cé­lunk, hogy a diákokkal megis­mertessük, megszerettessük a képzőművészetet. A táj pél­dául lehet szakrális, de lehet épített is. Az előadásokon szó lesz minderről. ■ B. R. KRF: véget ért a Zöldláng-konferencia kutatás A zöldenergia hasznosítására keresték a válaszokat a résztvevők Újra megtisztították az Eger-patak medrét MEGYEI KÖRKÉP Maszek útja csattanómaszlagban AGROTURIZMUS ElOSZÖr Őzek rebbennek ki a cser­jék közül, a csipke piros és a kökény kék termése már őszies hangulatot fest a tájra. A szikes talaj még mindig perzsel a déli nap melegében, de a naplemente már csípős hajnalt ígér. ntén élők pusztatúrákkal Szuromi Rita Az elmúlt három év tapaszta­latait a kedden megrendezett konferencián mutatták be a főis­kolán. A tanácskozás központi témája a zöldenergia és haszno­sítása volt. A konzorciumtagok - a KRF, az Egererdő Zrt., a gyön­gyösi Városgondozási Zrt., a Hevesgép Kft., a Károly Róbert Kutató-Oktató Nonprofit Kft. és az Afforest Kft. -, valamint a ku­tatásokat végző szakemberek bemutatták a fás szárú energeti­kai ültetvényeken végzett kísér­letek eddigi eredményeit, a gép­fejlesztési sikereiket és a szenny­víziszappal kapcsolatos kísérle­teket. A résztvevők a konferen­cia témáit digitális kiadványként is megkapták. ■ J. M. Flakonokat, játékautót és még pénzt is találtak pataktisztítás közben a megyeszékhelyen. A legutóbbi hétvégén összegyűlt nyolcvan önkéntes hét szaka­szon fáradozott az Eger-patak megtisztításán. A kis csopor­tokra osztott természetvédők végigjárták a medret, hogy ös­szeszedjék a szemetet. Minden évben tavasszal és ősszel tart­ják a szemétgyűjtést, remélve, hogy nem kell többé tisztítani a patakot. Korábban találkoztak fotellel, televízióval, kipufogó­csővel, sőt orvosi tűkből álló ha­talmas csomaggal is. Idén egy fekvőrendőr darabja és egy két­száz forintos érme is a kezük ügyébe akadt. A Heves Megyei Büntetés-vég­rehajtási Intézet, továbbá a Vá­rosgondozás Eger Kft., a Média Eger Kft. és a Kaptárkő Termé­szetvédelmi és Kulturális Egye­sület közösen szervezték meg a környezet megóvását célzó akci­ót. Az érsekkerti zenepavilonnál felállított regisztrációs pultnál a patak élővilágával is megismer­kedhettek az érdeklődők. Általában 5-8 tonna káros anyagot szednek össze ilyen al­kalmakkor, de idén kevesebbre számítanak a szervezők. A ki­emelt zónák az Északi lakótelep és a Csákó városrészek iskolái­nak környéke, ahol igen sok kommunális hulladéktól mente­sítették a folyóvizet. ■ Sz. V. Maszek, a ló hangos nyerítéssel adja környezete tudtára, a követ­kező órákban a gumikerekű ko­csin ülők sorsa tőle függ. Délce­gen fut ki Ádám bácsi lova Tilcsik István farmjáról a szat­mári püspökség egykori birtokai felé, és nem is sejti, fél évszázad után talán ő az első ló, aki hintót húzva üget ki a pusztába. Hamarosan a gazdasági udvar látványa - a csacsi kiabálása, a délidőben pihenő rackák és a gondosan összetekert szalmabá­lák - a hátunk mögé kerülnek, Maszek beleüget a róna csendjé­be. Az út mellett a forróságtól és a portól megfakult vasfű kéklik, a pusztai ember védővirága. Ezt kötötték csokorba fél évszázada nagyanyáink, és kértek rá ál­dást, hogy a családot védje meg a bajtól, a betegségtől. Távolabb a híres-neves csattanómaszlag. Nevét onnan kapta, hogy termé­sének kinyílása hangos csatta- nással jár. A szamárkórót min­denki felismeri. Nagyjából ennyi a szikes táj adománya az embe­ri szemnek. És a stresszmentes környezet, amelyből olyan kevés akad már a világon... Maszek útját nem a véletlen szülte ebbe a környezetbe. Uta­sai - Tilcsik István sarudi gaz­dálkodó és felesége, Gál János csónakkikötő-tulajdonos és Zse­be Zsolt, Újlőrincfalva polgár- mestere - arra kíváncsiak, ho­gyan lehetne a gátépítések előtt árvíz járta tájat a mai kor hasz­nára fordítani. A térség tradicio­nális vízi turizmusa mellett az elmúlt egy évben kiépült egy tör­ténelmi túraút, amelyet a Tisza árvízi hajósának, Hartl Edének és belvízmentesítőjének, Barócs Jánosnak a neve fém jelez, és most ehhez csatlakoz na az agroturizmus, ami isme­retlen műfaj még az országban, a térségben pedig egyedülálló. Mert lehet nemzedékeket taní­tani tankönyvek rajzaiból az ál­Hintó a rónán. Kísérleti jelleggel lat- és növényvilág alapvető ismereteire, de hogy a maszlag mi­ért csattan, avagy ho­gyan néz ki a még nem ellett tehén, azaz az üsző, az csak a va­lódi vidéki természet-i' ben tudható meg. A gumikerekű kocsit húzó Maszek időnként lassít. A szikes talajon a nap éget, az olajfák termése sárgára érett, de elég fanyar, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ahogy távolodunk a Tilcsik­futott ki a Tilcsik-farmról az első természetvédelmi !i belépés csak a. Bükki Nemzeti Park Igazi farmtól, egyre mozaikosabbá vá­lik a táj. Legelők és szántók válto­gatják egymást, az út mellett imitt- amott az alföldi ember fái, akácok sorakoznak. Mond­ják, mezőgazdasági munkák idején a tóról szürkegém- és kócsaghadak lepik meg a föl­det, a figyelmes szem a távol­ban nyulakat, őzeket, fácáno­kat pillant meg, ha szerencsé­je van, egy-két túzok is elő­Ertékes kincsek bújnak meg a mélyben A sarud, kömlő, Tiszanána, Besenyőtelek által határolt me­zőgazdasági rész egykori tu­lajdonosa a szatmári püspök­ség volt. Saját tégla- égetőjükben készült a j;* tégla, amelyből hidak, >; iskolák, gazdasági épü­letek készültek. A Kala- posi-híd is ezekből az SP (Szatmári Püspökség) monogrammal ellátott téglákból készült, nagy kár, hogy néhány szál va­sért a tavasszal szétverték. pusztatúra fogata. A kocsi a múltba ment, de a fejét mindenki a jövőn törte. kerül. A sarudi templomtorony a távolban már csak csöppnyi iránymutatóként látszik, amikor Maszek felküszködi terhét a Ka- laposi-hídra. E híd a télen még masszívan állt, néhány vasdara­bért verték szét tavasszal. A víz­elvezető árok alján SP monogra- mos téglák. Semmi kétség, a volt püspöki birtokon állunk, ahol a vízelvezetést, az út- és hídépítést éppúgy a püspökség támogatta, mint a ma már nem létező isko-. la felhúzását. A Kalaposi-hídtól már csak pár száz méter a Koslapos, vagyis az egykori Jánosi-tanya. Épület már nincs, csak egy fakeresztre szö­geit pléh-Krisztus, megmaradtak viszont a silógödrök. Különös építményei ezek a tanyavilág­nak, a méretes betongyűrűk al­ján állatok taposták és tömörítet­ték a téli takarmányt, a silót. Újabb akácos út, mezítláb ki­fejezetten élmény lenne itt gya­logolni a porban. De Maszek megállás nélkül húzza a kocsit, el a büdöskúti tábla mellett, egy nemeserdő közelében. A Tilcsik- farm egyre közelebb kerül. Mint­ha észrevétlenül gurulnánk visz- sza a civilizációba, a karámok Mezőgazdaságról - élesben tilcsik istván vállalkozó fantáziát lát abban, hogy az iskolások vagy a városon élő emberek megismerjék a való­di mezőgazdasági munkát. Mint mondja: ha sikerül meghonosítani a pusztatúrá­kat, akkor az érdeklődők minden évszak minden me­zőgazdasági tevékenységét - a vetéstől az aratásig - ta­nulmányozhatják itt. Azért sem lenne ez elhanyagolan­dó, mert a mai fiatalok jelen­tős része előtt ez ismeretlen világ, ráadásul az iskolai ok­tatásban is használható kör­nyezetismereti tudást is kap­hatnának. közé zárt állatok világába, pusz­tatúráról egy tangazdaságba. Maszek, a ló derekas időuta­zást tett. S hogy lesznek-e köve­tői, kerékpáron, traktoron vagy szekéren, az csupán azon mú­lik, sikerül-e Sarudon bevezetni az agroturizmust. Pataki Zsuzsanna:- A cél a kép­zőművészet népszerűsí­tése. Idén harmadik esztendejét zár­ja a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) részvételével1 megvalósuló „Zöldláng” elneve­zésű kutatási program. A Nem­zeti Innovációs Hivatal által tá­mogatott program célja a meg­újuló energiaforrásokkal kap­csolatos kutatás, melynek ered­ményeként új termékek és tech­nológiák fejleszthetők ki. Ezek hozzájárulnak a megújuló ener­giaforrásokat hasznosító tech­nológiák gazdasági hatékonysá­gának növeléséhez, azon belül a zöldenergia hatékony tüzeléses energetikai hasznosításához és a települési energia-önellátás komplex rendszerének megte­remtéséhez. fl ienntarthatóság alulnézetből s? A katasztrófa Előadó, kétszer. Dr. Dinya László rektorhelyettes a vele készült interjúnk­kal illusztrálta mondandóját. Akkor 500 forintos benzinárról is szólt. á A » 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom