Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-22 / 222. szám

GYERMEKVILÁG Közel 100 000 forintos nyeremény! HOGYAN ÜTNEK VALAKIT LOVAGGÁ? A) Annyi botütést kap a hátá­ra, ahány éves B) Kilenc harangütés hang­zik el a tiszteletére C) Letérdel, s karddal meg­érintik a tarkóját és a vál­lait Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-M Kft Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. Á játék időtartama: 2011. szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­zőjelenlétében a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510«s telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CX1X. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft, 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. § 8 1 2 > o o 2 m 0 > 1 i 2­S o* 05 Ö3 D“ CD [Jc/5 sr on N tÖ CT □1 'S CD' rt­o ” □ A lovagiasság kora középkor Szerelmes daloktól a keresztes háborúkig ölteni fogod elhinni! Jaufré Rudel francia lovag - bár sze­mélyesen soha nem találkoztak - szerelmes versek özönét küldte Tripolisz (a 12. és 13. században önálló állam a Kö­zel-Keleten) gróf­nőjének. Ami­kor végre meg­látta szíve höl­gye gyönyörű arcát, a lovag a grófnő kar­jaiba hullott és meghalt. Lovagias udvarlók, romantikus széplelkek vagy kemény és kérlelhe­tetlen harcosok voltak a középkor páncélos lova­sai, a lovagok? „A jó pap holtig tanul” - szok­ták mondani. Bizony egy „lovag- tanoncnak” is sokat kellett ügyesednie és okosodnia, amíg lovaggá ütötték. A lovagok kép­zése körülbelül 14 évet vett igénybe. A nemesifjak hétesz­tendősen álltak valamelyik úr szolgálatába. A lovaglás, vala­mint az íj és a nyíl kezelésének fortélyai mellett azt is elsajátí­tották, miként kell a nemesek előtt viselkedni. Amikor ezt az iskolát kijárták, fegyverhordo­zók lettek. Mesterük fegyverei­nek rendben tartása közben a kardvívás művészetét is elles­hették. Ha kiállták a próbákat, akár már 21 évesen igazi lovag válhatott belőlük. A nem lovagi származásúak lovaggá ütésé­nek kiváltsága a királyt, később pedig a püspököt illette meg. A lovaggá ütés szertartásával az ifjú hivatalosan is lovag lett. A ceremóniára a jelölt hossza­san készülődött. A nagy nap előtti estén hideg fürdőt vett, majd egyszerű, fehér ruhát öl­tött. Az egész éjszakát a temp­lomban töltötte - térdre eresz­kedve imádkozott, miközben megvallotta bűneit. Ez a vigíliá­nak is nevezett virrasztás vallá­si eredetű. A nagy ünnepek előtti napon, illetve éjjelen a hí­vők Istenhez fohászkodtak. Az idők folyamán a lovaggá ütés szertartása is megválto­zott. Először csak a leendő lovag tarkóját érintették meg a kard­dal, később már a vállát is. A lovagok viselkedését szabá­lyok sokasága határozta meg. Az előírások e gyűjteményét a lovagiasság kódexének nevez­zük, amely szerint egy lovag bátran és becsületesen küzd a harcmezőn, az ellenfelének megadja a kijáró udvariasságot és tiszteletet. A lovagi kódex ab­ban is eligazítást adott a lova­goknak, miként viselkedjenek a hölgyekkel szemben. Azt a lovagot, aki megszegte az irányadó szabályokat, meg­szégyenítették és megbüntet­ték. A kegyvesztett harcosok ál­talában a csatában bizonyultak gyávának, de az is előfordult, hogy csaltak a lovagi tornán, vagy éppenséggel lóvá tették egy lovagtársukat. Nincs lovag ló nélkül. A mó­dosabb lovagok nem szenved­tek hiányt a négylábú barátok­ban sem. A legnehezebbel in­dultak a csatákba és a lovagi tornákra (csatalovak), gyors pa­ripákat tartottak a lovaglásra (hátasló), valamint zömök álla­tokat a teherhordásra. Az olasz és spanyol csatalovaknak mesz- sze földön híre járt: gyorsak, ugyanakkor erősek és izmosak voltak. A keresztes hadjáratok alatt az európai hatalmaknak a Szentföld (Palesztina) vissza­szerzésére irányuló katonai ak­cióit értjük. A Földközi-tenger keleti térségében, az úgyneve­zett Közel-Keleten fekvő Palesz­tina a mohamedánok és a ke­resztények számára a mai na­pig szent helynek számít. Ez az a föld, melyet Isten kiválasztott népének, a zsidóknak adott, és itt élt a Megváltó, Isten fia. A mohamedán vallású törökök, akik Jézust csupán prófétának és nem az Isten fiának tartják, megszerezték az irányítást a térség fölött. II. Orbán pápa 1095-ben ezért szólított fel min­den keresztény uralkodót a Szentföld visszaszerzésére. A lovagok a keresztet választották jelképüknek - innen ered a ke­resztes hadjárat elnevezés. 1096 és 1291 között kilencszer hirdették meg a szent háborút. A keresztes lovagok, hogy a jóval nagyobb muszlim sere­gektől megvédjék a már meg­szerzett területeket, hatalmas várakat emeltek. Ezek közül nem egy katonák ezreinek nyújtott menedéket szolgákkal, lovakkal együtt. Akko kikötőjé­ÍOO állomás, ÍOO kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. nél (a mai Izrael északi részén) a keresztesek egy olyan erődöt építettek, melynek nagy része a föld alatt található. Miután a keresztes csapatok sorra megbuktak, 1212-ben a történelem egyik legnagyobb tévedésének bizonyuló hadjára­ta vette kezdetét. Abban a hit­ben, hogy a bűntelen, ártatlan gyermekek sikerrel járhatnak, alig tizenévesekből álló csapa­tokat indítottak útnak a Szent­földre. A gyermekek többsége a földközi-tengeri kikötőket sem érte el, sokuk a tengerben lelte halálát. A csekély számú túlélő pedig a rabszolgapiacokra ke­rült. A harmadik keresztes hadjá­ratban mindkét oldalon igazi vezéregyéniségek álltak. A tö­rököket az a Szaladin vezette, aki elfoglalta Jeruzsálemet. A Szent Város visszahódítására pedig I. Frigyes német-római császár, Oroszlánszívű Richárd angol és II. Fülöp Ágost francia király szövetkezett - eredmény­telenül. A magyar királyok kö­zül II. András (1205-1235) vezetett keresztes hadjáratot 1217-18-ban. Fellépése - sok más katonai akciójához hason­lóan - kudarcba fulladt. A keresztesek szent háborút vívtak szent cél érdekében - legalábbis elviekben. A valóság­ban azonban ezeknek a hadjá­ratoknak a hátterében Paleszti­na visszaszerzése mellett egyéb gazdasági-politikai okok is rej­tőztek. Az itáliai kereskedők a jó üzlet, a francia lovagok a nagy gazdagság, az angol papok pedig a kiváló ereklyevadászat lehetőségét látták a keresztes hadjáratokban. MESE Kinek köszönt a szegény ember? együtt utazott a Szél, a Hi­deg meg a Meleg, jött rájuk szemközt a szegény ember, már messziről köszönt:- Jó napot, nagyságos uram! Azt mondja a Meleg:- Kinek köszönt az az em­ber? Azt mondja a Szél:- Nekem!- Nem teneked, hanem én­nekem! - mondja a Hideg. ADDIG OSZTOZKODTAK, hogy a szegény ember már elment mellettük. Azt mondja a Me­leg:- Menjünk vissza, kérdez­zük meg! VISSZAMENTEK MEGKÉRDEZNI. Azt mondja a Meleg:- Ugye, nekem köszöntél, te szegény ember?- Nem én, kérem, a Szél nagyságos úrnak.- Megállj, te szegény ember, jöjjön csak el a kánikula, majd adok én neked, olyan meleg lesz, hogy elolvadsz!- Bánom is én, csak a Szél nagyságos úr ott legyen! Azt mondja a Hideg:- Hát akkor nekem köszön­tél?- Nem én, kérem, hanem a Szél nagyságos úrnak!- Megállj, jöjjön csak el a tél, olyan hideg lesz, hogy megfagysz!- Bánom is én, csak a nagy­ságos úr, a Szél nagyságos úr ott ne legyen! Kutya bán­ja a hideget szél nélkül! (Magyar népmese) ■ M.'IIlf, Egy hegy megy, szembe jön egy másik hegy. En is hegy, te is hegy, nekünk ugyan egyre megy. Ecem, pecem, pompodáré, sárga répa kacincáré. Cérnára, cinegére, hess ki madár a mezőre, álé, álé, álé, pukk! Süni erdő, sík mező, pillangó, pillangó, szortyogó, tátogó, itt lemegyen, itt megáll, itt a kulacs, itt igyál! Hüvelykujjam almafa, mutatóujjam megrázta, középső ujjam felszedte, gyűrűsujjam hazavitte, a kisujjam mind megette, megfájdult a hasa tőle. Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri- piciri mind megette. A hüvelyk mustáros, a mutató mézes, a középső lekváros, a gyűrűs meg krémes. Hát a kicsi? Tiszta maradt? Dehogy maradt! Az is ragad! Hadd nézzek kis tenyeredbe! Kukukk, kukukk, mi van benne? Kerekecske, dombocska, mene fut a nyulacska? Erre, erre, zöld mezőre, jó forrásra, legelőre. Itt megbúvik, itt elbúvik, itt nem látja meg a kuvik, kuvik, kuvik, vik, vik, vik! 4 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom