Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-21 / 221. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 21., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Gyógyító helyre utaztak az idén a lőrincfalvi nyugdíjasok Tiltástól nem lesz gyerek abortusztörvény Hallgatás: a civilek a társadalmi vitát hiányolják Kedveltté vált a gyógyító helyek látogatása, így az újlőrincfalvi önkormányzat révén most a Bükkbe, a bükkszentkereszti gyógyító kövekhez látogattak a helyi nyugdíjasok. Hazafelé betértek a miskolci gyógynövényházba is, ahol az alternatív betegségek kezelésével ismerkedtek meg. Az őszi kikapcsolódásra - amit Zsebe Zsolt polgármester szervezett - a településen élő valamennyi idős lakos meghívást kapott. ■ Sz. R. Köztársasági Szalon indul holnap Egerben Az Egri Újságíró Egylet szervezésében elindul a Köztársasági Szalon közéleti programsorozat, amely nyilvános beszélgetésekre teremt alkalmakat a harmadik magyar köztársaság közös dolgairól. A szalon első vendége Gerő András professzor, a Habsburg Történeti Intézet vezetője, akivel szeptember 22-én, csütörtökön 18 órától találkozhatnak az érdeklődők a Park Szálló fehér termében. A Köztársasági Szalon céljairól Weil Zoltán, az Egri Újságíró Egylet elnöke elmondta: újságírókkal - köztük Kácsor Zsolttal, az egylet alelnökével - azért indítják el a programsorozatot, hogy az értelmes hang megszólalásának biztosítsanak terepet. Szerinte mára a köztársasági eszmét annyira kiürítették, hogy különösebb ellenkezés nélkül lehetett törölni Magyarország elnevezéséből is. A programsorozat rendezvényeire a szervezők olyan érdeklődőket várnak, akik köztársaságpárti, nyitott gondolkodású demokraták, normális, józan hangra vágyó polgárok, akár konzervatívok, liberálisok, szociáldemokraták vagy zöldek. Első vendégük a már említett Gerő András történész lesz, őt követi az ősz folyamán Debreczeni József és Lakner Zoltán politológus, s szeretnék fölkérni egy beszélgetésre Sólyom Lászlót és Kumin Ferencet is. A meghívottak névsorával kapcsolatban hozzáfűzte: nem ideológiai vagy pártszimpátiák alapján válogatnak. ■ H. A. A magyarok több mint fele jónak tartja a jelenlegi abortusztörvényt, a kérdést magánügyként kezeli. A nőjogi szervezetek szerint viszont saját testükről és magzatukról a nőknek kell dönteniük. Hevesben kevesebben jelentkeznek tanácsadásra terhességmegszakítás szándékával. A statisztikákból egyébként egyértelműen kiderül, hogy a szigorúbb szabályozás egyáltalán nem jelenti az abortuszok számának csökkenését. Bocsi Rita A családvédelmi szolgálatnál két alkalommal kell megjelennie a művi vetélést kérő nőnek. Először még anonim módon tájékoztatást kap az állami és egyéb támogatásokról, örökbeadásról. Ezek a válságtanácsadások mind a magzat megtartását célozzák. A döntést három nappal később, a második találkozón kell meghoznia. ■ Sokan aggályosnak tartják, hogy bekerült az alkotmányba a magzati élet védelméről szóló passzus. Egy kutatás szerint a magyarok 60 százaléka megfelelőnek tartja a jelenlegi abortusztörvényt, és magánügynek tekinti a kérdést. A nőjogi szervezetek szerint ugyanakkor megfosztják önrendelkezésétől azt a nőt, aki nem dönthet magzatáról és a saját testéről. Azt kérdezik: ha neki nincs joga dönteni maga fölött, akkor 50 éves férfiaknak, akik a törvények többségét hozzák, miért van? Sokan aggályosnak tartják, hogy bekerült az alkotmányba a magzati élet védelméről szóló passzus. Több civilszervezet tiltakozik, szerintük ennek nincs helye az alaptörvényben, mert új elemként kiemelt üzenetet hordoz, fenyegető és jogkorlátozó. Azokban az országokban, ahol ez bekerült az alkotmányba, szigorú abortusztörvényeket alkottak. Például Lengyelországban vagy Írországban csak egészségügyi okokból hajtanak Túlélni. Az illegálisan, nem steril körülmények között elvégzett abortusz maradandó egészségkárosodáshoz vezet. Az utolsó pillanatig nemet mondhatnak- hevesben csökken a terhességmegszakítás szándékával érkezők száma - összegez lapunk megkeresésére viziné kovács klára megyei vezető védőnő. - Az első tanácsadáson résztvevő nők 91-92 százaléka vesz részt a második tanácsadáson, s 8-9 százalék az, aki gyermeke kihordása mellett dönt. Ők az utolsó pillanatig dönthetnek így: 4 százalékuk a második tanácsadást követően áll el szándékától. Heves megyében egyébként az abortuszt kérelmezők 84 százaléka húsz és negyven év közötti, 74 százalékuk alacsonyan iskolázott. A védőnők rendszeresen tartanak megelőző foglalkozásokat a családtervezés, fogamzásgátlás témakörében. Szabadságjogokért aggódnak az ALKOTMÁNYBA bekerült, a magzati élet védelméről szóló passzus azért is aggályos, mert egy mondaton belül szerepel az élethez való jog és a magzati élet védelme. Ez azt sugalmazza, hogy az élethez való jog védelmének keretében az államnak az is a feladata, hogy a „gyilkosokat” megbüntesse - mondja dr. kapron czay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programvezetője. - A kormány részéről a kettős beszéd a jellemző. Azt kommunikálják, nem lesz szigorítás, de szeretnék megváltoztatni az abortusz társadalmi megítélését, például demagóg és félelemkeltő óriásplakátokkal. Ez azért veszélyes, mert ellehetetlenítik a társadalmi vitát. Egyébként az abortuszok száma Magyarországon csökkenő tendenciát mutat. Míg '90-ben 90 ezer terhesség-megszakítást végeztek, addig 2009-ben 43 ezret. végre abortuszt, akkor, ha az anya élete veszélyben van, vagy ha súlyos genetikai betegséget diagnosztizálnak a magzatnál. A tiltakozók azzal érvelnek, hogy a szigorítások és tiltások nem vezetnek eredményre. A WHO felmérései szerint a tiltás gyakorlatilag nincs befolyással sem. Amire hatással van, az kizárólag a J nők biztonsága. Soltész Miklós szociális állam- j titkár szerint a magyar társada- | lom még nem kész arra, amire például a lengyel, ahol betiltották az abortuszt. E tekintetben Lengyelország követendő példa, noha 200 ezer illegális abortuszt végeznek évente. Azok a lengyel nők, akik megtehetik, Németországba mennek műtétre, míg a kevésbé tehetősek házi praktikákkal, konyhaasztalon „műtik” meg magukat, mások lépcsőről leugrással, kőkori módszerekkel igyekeznek megszabadulni a nem kívánt terhességtől, s maradandó egészségkárosodást szenvednek. Terhességmegszakítások száma Heves megyében Kiállítóként kiilöndíjban részesült Eger a Nemzeti Vágtán Első alkalommal Eger is képviseltette magát az idei Nemzeti Vágtán. Versenyzőként az előfutamon ugyan nem jutott tovább, viszont kiállítóként különdíjjaj tért haza az egri csapat. A Hősök terén nem kevesebb, mint 72 település lovasa szállt harcba a kitüntető címért, a paripák mellett pedig maguk a települések is vetélkedtek egymással, méghozzá a legszebb porta díjáért. Eger lovasa egyébként a második előfutamban rajtolt, ahonnan nem sikerült továbbjutnia a döntőbe, de jelenlétével így is öregbítette a város hírnevét. ■ A kiállítók versenyén viszont Eger kiemelkedően szerepelt. A kiállítók versenyén viszont a megyeszékhely kiemelkedően szerepelt: a város különdíjban részesült, melyet az összes kiállító közül csak tízen érdemelhettek ki. A különdíjjal a település új turisztikai arculata szerint készült installációt, az idegenforgalmi kínálatot és a standon megjelenő vendégcsalogató élményelemeket jutalmazták. A Korzón az egyik fő attrakciónak számítottak az Eger standján szereplő íródeákok - Ipacs Norbert, Szedlár Szabolcs -, akik kalligrafikus írásokkal ámították el a járókelőket, az összkép egyediségét az Egri Vitézlő Oskola jelenléte is erősítette. ■ H. A. Orojánt küldték a Fidesz országos választmányába A Fidesz Országos Választmányának (OV) tagja lett Oroján Sándor, a Heves Megyei Közgyűlés Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke. A párt Zöld Tagozatának országos tisztújításán a tagok egyhangú szavazással delegálták a döntéshozó testületbe Orojánt. A Heves megyei politikus kijelentette: az OV a szövetség legfőbb információs, egyeztető és döntéshozó fóruma. A Kövér László által vezetett testület a nagyobbik kormánypárt belső ügyeiben is meghatározó szerepkörrel bír. ■ K. G. A családot jelképezi a kopjafa szentelés Makiár 750 éves évfordulóját ünnepük A hatvani bombázás emléke mementó Az áldozatok pontos száma ma sem tudható Kopjafát avattak Makiáron annak az ünnepségsorozatnak az első programjaként, amit a település fennállása első okleveles említésének 750 éves évfordulója alkalmából szerveztek. A valójában három fából álló kompozíció a családot szimbolizálja: a két szélső a szülőkre, a középső a gyermekre utal, akik a nélkülözést, a nehézségeket csak egymásra támaszkodva tudják átvészelni. A műalkotás készítője, Balatoni Tibor maga ajánlotta fel, hogy az évfordulóra kopjafát készít a falunak. A művet Sebestyén József fafaragó művész mutatta be. Dr. Hortobágyi Tamás Cirill perjel és Pocsai Julianna tiszteÉvforduló a településen. Három kopjafából álló kompozíció letes asszony áldották meg az emlékművet, akik elmondták, azért állították fel a kopjafát, hogy emlékeztessen a múltra, a felelősségre, arra, hogy a teljes élethez szükség van a családi boldogságra. A makiári avatóünnepségen Havasi László polgármester elmondta: a korábbi viszontagságos évszázadok során a falu többször is elpusztult, fönnmaradásának záloga az összetartás, a munka és a szeretetben élő családok voltak. Az ünnepségen köszöntötte a település legfiatalabb és legidősebb lakóját, a mindössze kétnapos Deáki Kendét és a 97 esztendős Fabóczki Józsefriét. ■ Sz. K. Nem felejtenek. Az újhatvani iskola diákjai adtak műsort. A hatvani vasúti pályaudvar bombázására emlékeztek kedden a helyszínen, pontban déli 12 óra 50 perckor, az egykori hadicselekmény Időpontjában. Ma is sok túlélő elevenítheti fel a 67 évvel ezelőtt történteket, amikor a szövetségesek légierejének repülőgépei megjelentek a város felett. Röpcédulákon figyelmeztették a lakosságot: „Most rajtad a sor, virágos Hatvan!” A Liberá- torok a pályaudvar felett szabadultak meg szörnyű terhűktől. Az áldozatok számáról a helytörténészek sem tudnak pontos adatokat, becsléseik szerint 5-800-an veszhettek oda. Az ünnepségen Szabó Zsolt polgármester mondott beszédet. • ■ T. O.-« * f i
